A kajszi piaci helyzete jó, a hazánkban jó minőségben megtermett kajszi szinte korlátlanul értékesíthető itthon és külföldön is. Emiatt sokan szívesen foglalkoznak vele, annak ellenére, hogy nem tartozik a könnyen termeszthető gyümölcsfajok közé. Továbbá tudomásul kellene vennünk, hogy a kajszi hazánkban a termeszthetőség északi határán helyezkedik el, vagyis csak megfelelő termőhelyeken érdemes üzemi termesztésbe állítani.
A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara és a Balaton-Ker-Tész közös szervezésében 2023. július 12-én megvalósult szakmai napon, Somogytúron újból előkerültek a kajszitermesztőket foglalkoztató kérdések, amelyek közül a legfontosabb az volt: akkor most milyen fajtákat telepítsünk?
A fajtahasználat problémáival már nagyon régóta szembe kell nézni a termesztőknek, és az utóbbi időben ezek a problémák még inkább sokasodtak. A szakma különböző részterületeit művelő szakemberek találkozói jó alkalmat szolgáltatnak arra, hogy a legfontosabb kérdéseket megtárgyaljuk, és közösen próbáljunk megoldásokat találni a problémákra.
Kajszi szakmai tanácskozás Somogytúron (Fotó: NAK)
A kajszifajták nemesítését, új fajták előállítását az 1980-as, 90-es években világszerte főként állami tulajdonú intézetekben, egyetemeken folytatták. Ez fokozatosan átalakult, és ma már abszolút túlsúlyban vannak a magán nemesítő cégek. A kajszitermesztés térképére ránézve azt látjuk, hogy a legnagyobb termesztők a mediterrán térségben vannak, Spanyolországtól Görögországig. Ez olyannyira igaz, hogy a mediterrán országokban is a déli féltekére húzódik a nemesítés.
Érthető, hogy a magán nemesítők főként az itteni környezeti viszonyokra való fajtákat nemesítenek, mert ezekben az országokban lehet sok oltványt eladni. Dr. Szani Zsolt, a Nébih kajszi témafelelőse közelről látja a fajtaelismerés folyamatát. Előadásából kiderült, hogy ma kb. 200 Európai Unióban oltalmazott kajszifajta van, amelyek a magyar gazdák számára is elérhetők, de ezeknek csak egy része alkalmas a mi viszonyaink közé.
Szentpéteri Tamás szaktanácsadó a nemzetközi fajtahasználat tendenciáit elemezve, a friss piacon jól értékesíthető, tetszetős küllemű fajták előretörését emelte ki. A szupermarket láncokba beszállítók áruvá készítő gépsorokon osztályozzák és csomagolják a kajszit, ehhez a gömb alakú, nem kiálló bibecsúcsú, szilárd húsú, egységes méretű fajták felelnek meg. Egyre fontosabb követelmény a jó íz is, a fedőszín intenzitásának fokozása pedig ott tart, hogy vannak már körkörösen teljesen piros gyümölcsű fajták is. Ez viszont a betakarításnál jelent fokozott problémát, mert a szakma szabályai szerint tanult fedőszín borítottságot az alapszíntől nem igazán tudjuk megkülönböztetni. Így aztán az érés külső meghatározása, a betakarítás nehézségekbe ütközik. Az újdonságok hajszolásánál valószínűleg erre a nemesítők nem gondoltak. A szakemberek véleménye szerint ezek nem fogják leváltani a most jól bevált „kajszi küllemű” fajtákat, csak választékbővítők lesznek 10-20%-ban a piacon. Ezektől a fajtáktól magasabb árbevételt várnak a gazdák és a forgalmazók, azért foglalkoznak velük.
Az ültetvények művelési rendszere és technológiája is folyamatosan korszerűsödik, ezek számára is meg kell felelniük a fajtáknak. Európában ma legelterjedtebbek az 5×3 vagy 6×4 méretes sor- és tőtávolságra telepített, alacsony törzsű váza, kompakt váza faalakú ültetvények. Ezeket rendszeres, erős metszéssel tartják fenn, a termőrészek megújulása folyamatos, a koronák szellősök, jól benapozottak. Az optimális gyümölcsterhelést kézi gyümölcsritkítással állítják be.
A nagy kézi munka igény miatt sokan gondolkodnak új, gépesíthető megoldásokon. Ebben Olaszország északi része jár az élen, itt már a 2000-es évek eleje óta látunk támrendszeres, orsó fákkal kialakított ültetvényeket, újabban pedig kettő és három tengelyű fákat is. Ez utóbbit kandeláber koronának nevezik. Ezeknek a művelési rendszereknek a célja egy keskeny, sövényszerű lombfal kialakítása, amely a gépi virágritkítást, a gépi metszést és a precíziós műveletek elvégzését lehetővé teszi. Ha ezeket a lombfalakat 4-5 méter magasságig engedik, akkor önjáró platformokról lehet a szüretet elvégezni.
Dr. Szabó Zoltán, aki régóta foglalkozik a kajszi termesztésével és kutatásával is, a termésbiztonság megteremtésének fontosságát hangsúlyozta. Ez nagyon összetett kérdés, de fontos eleme a fajtaválasztás. Több termesztő körzetből is vannak tapasztalatai a fajtákról, sokszor egy-egy fajta egészen másként viselkedik különböző helyeken. Mivel az utóbbi időben egyre több betegség tizedeli a kajszifákat, fontos szempont számára a fajták kiválasztásánál a betegségekkel szembeni ellenálló képesség. A nemesítők egyre több vírusrezisztens fajtát állítanak elő, érdemes ezeket kipróbálni nálunk is.
A 2000-es évek elején jelent meg hazánkban nagy arányban a kajszi fitoplazmás betegsége, emiatt nagyon sok fa kipusztult az ültetvényekben, de a pusztulás mértéke egy-egy fajtánál a termőhelytől és az alanytól függően nagyon eltérő volt. A baktériumos betegségek régóta itt vannak nálunk is, újabban azonban nemcsak ágrákosodást, ágelhalás okoznak, hanem a tüneteik megjelennek egyes fajták gyümölcsein is. Hiába vannak nagyon jó fajtáink, ha a betegségek tünetei eladhatatlanná teszik a termésüket. A fajták virágrügy-képzési hajlama is nagyon eltérő. A sok virágrügyet és virágot hozó, emellett öntermékenyülő fajták termésbiztonság szempontjából előnyt élveznek, ugyanakkor számolnunk kell a jó években a fokozott gyümölcsritkítási igényükkel.
A kajszitermesztés egyik fő nehézségét nálunk a fajták fagyérzékenyége okozza. Erről szólt Dr. Szalay László szakmai napon megtartott előadása. A MATE (és jogelődjei) Gyümölcstermesztési Tanszékén jövőre lesz 30 éve, hogy a kajszifajták fagy- és télállóságának részletes vizsgálatát elkezdték, ami kétféle módszerrel történik. Egyrészt szabadföldi felvételezésekkel a természetes fagykárok után, másrészt mesterséges fagyasztásos kísérletekkel. A hosszú időn át végzett szabadföldi vizsgálatokkal jól el lehet különíteni a fajtákat fagytűrésük szerint. A laboratóriumi kísérletek pedig arra jók, hogy a fagytűrőképesség változását is nyomon tudjuk követni.
Az áttelelő szervek fagyállósága folyamatosan változik. A tél első felében egyre fagytűrőbbé válnak, majd a tél második felében fokozatosan elveszítik fagytűrő képességüket. December végén, január elején, amikor a legfagytűrőbbek, sok éves átlagban a magyar fajták virágrügyeinek fagytűrési középértéke -20 °C és -25 °C közötti tartományban helyezkedik el. A hosszú idősorú vizsgálatok azt mutatták, hogy a fajtára jellemző legjobb fagyállóságot csak akkor érik el a virágrügyek, ha ehhez kedvezőek a feltételek. Elsősorban az kell hozzá, hogy ősszel fokozatosan csökkenjen a hőmérséklet, és december eleje után tartósan fagypont alatt legyen. Ez segíti az áttelelő szervek edződését. Enyhe teleken nem tudnak megfelelőképpen megedződni. Ha a tél második felében is enyhe az időjárás, akkor pedig gyorsan lecsökken a fagytűrésük. A nagymértékben ingadozó téli hőmérséklet szintén káros számukra.
A genetikailag programozott fagytűrés kialakulásához természetesen nagyon fontos az is, hogy a növényeink jó kondícióban és jó egészségi állapotban legyenek, jól fel tudjanak készülni a télre. A virágzási időszakban is gyakoriak a fagykárok, különösen a korai virágzású években. Zárt csészebimbós állapotban -10, -14 °C-ot is elviselnek a virágszervek, teljes virágzásban azonban már néhány fokkal a fagypont alatti hőmérséklet is jelentős fagykárt okoz, ha nincs fagyvédelmi rendszerünk.
Gara Miklós, a Boglár-Kert Kft. vezetője, a rendezvény házigazdája részletesen beszélt az itteni kajszi termesztési körzet kialakulásáról és mai helyzetéről. A kertlátogatás során pedig bemutatta az egyik ültetvényt és válaszolt a felmerülő szakmai kérdésekre. Karád és Somogytúr térségében, a Balaton déli partvidékén lévő dombokon gazdálkodnak. Az ültetvények 170 és 300 méter közötti tengerszint feletti magasságú fennsíkokon és keleti fekvésű domboldalakon helyezkednek el. Ezek nagyon jó termőhelyek a kajszi számára. A fagyos hajnalokon a hideg levegő lefolyik a völgyekbe, ez jelentősen csökkenti a fagyveszélyt. A kedvező mikroklíma kialakulásához a Balaton nagy vízfelületének hőmérséklet kiegyenlítő hatása is hozzájárul. Az elmúlt 45 évre visszatekintve eddig nem sűrűn fordult elő jelentős fagykár az ültetvényekben. Csupán 1978-ban, majd 1998-ban fagytak el nagymértékben a virágok. Az utóbbi években azonban ezen a kiváló termőhelyen is egyre gyakoribb a terméskiesés. Idén is elvitte a fagy a korai fajták virágait, csak a későn virágzó és fagytűrőbb fajtákon van termés, azokon sem bőségesen.
A szakmai nap tanulsága, hogy tökéletes fajta nincs, mindegyiknek vannak kedvező és kedvezőtlen tulajdonságai. A fajtaválasztás mindig kompromisszumot jelent, a lehető legtöbb információt összegyűjtve, helyben néhány évig kipróbálva érdemes belevágni egy-egy új fajta nagyobb arányú telepítésébe.
A tikkasztó hőség ellenére is úgy gondoljuk, rendkívül tartalmas szakmai rendezvényt sikerült megszervezni, az ültetvényben záporoztak a kérdések, sokszor a jeles szakértőknek is hosszas megfogalmazással sikerült a feltett kérdéseket kielégítően megválaszolni. Ez is mutatta a kajszi téma összetettségét. A házigazdának, Gara Miklósnak és a Balaton-Ker-Tész Szövetkezetnek nagyon köszönjük a szakmai rendezvény lebonyolításában és az ültetvény biztosításában való szívélyes és példás közreműködést.
Összegzésképpen továbbra sem hangsúlyozhatjuk eléggé, hogy a napjainkra megváltozott klímánk miatt üzemi termesztésbe csak a faj szempontjából optimális termőhelyre szabad kajszit ültetni. Ennek szem előtt tartása mellett, a legoptimálisabb termőhelyen is csak a legfagytűrőbb fajták tudnak viszonylagosan jól és megbízhatóan teremni.
NAK / Komma László
Felhívjunk tagjaink figyelmét, hogy ügyintéző felületünk átalakult. A részletekről érdeklődjön