Mezőgazdasági termelés

Az állattenyésztési élelmiszerláncban tevékenykedő, hasonló gondolkodású uniós partnerekből álló ”Európai Állattenyésztés Hangja” elnevezésű csoport újabb kommunikációs anyagot tett közzé, melyben a szabad- és a zárt tartási rendszerek előnyeivel és hátrányaival, az állatjólét, mint fogalom meghatározásának, valamint az állatjóléti intézkedések tudományos alapokon történő meghozatalának jelentőségével kapcsolatos főbb kérdéseket foglalta össze.

A természetes viselkedés, amely az állatok jólétének szempontjából meghatározott, úgynevezett ”Öt szabadságjog” egyik eleme, egyre inkább polarizálódó és megosztó kérdéssé válik a haszonállatok jólétéről szóló viták során. Hangsúlyozandó – és egyesek számára logikusnak is tűnhet –, hogy valami, ami természetes, nem minden esetben szolgálja az állatok jólétét.

Fotó: ELV – Confinement does not automatically equal poor animal welfare

 

A ketreces állattartásról folyó, napjainkban egyre inkább élesen kettéváló viták legtöbbször arra a kérdésre összpontosítanak, hogy a gazdálkodásnak, az alkalmazott tartás-technológiáknak kell-e illeszkedniük az állatok igényeihez, vagy fordítva?

A vita egyik oldalán az állatvédő lobbicsoportok álláspontja áll, akik úgy vélik, hogy az állatok jólétét csak a szabadtartásos rendszerekben lehet fenntartani, mivel csak ezek a rendszerek tudják biztosítani az állatok számára a természetes viselkedési formák gyakorlásához szükséges feltéteket.

Bár a természetes viselkedés fontos az állatjólét szempontjából, azonban zavaró, ha egy olyan összetett dolog esetében, mint az állatjólét, olyan leegyszerűsítő kijelentéseket használnak, mint például: "a szabad tartás jó, a bezártság rossz". Nem szabad elfelejtenünk, hogy az állatok természetes viselkedése olyan ösztönöket is magában foglal, mint a dominancia. A tojótyúkok ”hierarchikus” viselkedése például a közvetlen oka annak, hogy az elhullás kétszer olyan magas a szabadtartásos rendszerekben, mint a ketreces tartás esetén. A domináns állatok a szabadtartásos rendszerben szabadon csipkedhetik társaikat, ami jó példa arra, hogy a szabadtartásos rendszerek alkalmazása nem feltétlenül segíti elő az állatok jólétének biztosítását. Az állatjólét tekintetében a leegyszerűsített megközelítések tehát – amelyek sok esetben emberi gondolatainkon és érzéseinken alapulnak – valójában nem javítják, hanem épp ellenkezőleg, csökkenthetik az állatok jólétét.

Marian Stamp Dawkins, az Oxfordi Egyetem etológiaprofesszora és a világ egyik vezető állatjóléti kutatója a szabadtartásos rendszerek definíció kapcsán úgy fogalmaz, hogy ami ”természetes”, az az állatjóléti szempontból nem feltétlenül ”jó”, és a szabadtartásos rendszerek nem a legjobbak csak azért, mert a ”szabad” szó szinte mindenkinél pozitív töltetű. Ehelyett azt mondja, hogy az állatjólét megértéséhez az út a tudáson és az állatjóléti kutatásokon keresztül vezet. "Vajon a fogságban tartott állatok mindazt meg akarják-e tenni, amit vadon élő társaik, vagy inkább a bőséges táplálékot tartják jobbnak anélkül, hogy vadászniuk kellene érte? A "természetes" és a "jó" állatjólét közötti kapcsolatot tényekkel kell alátámasztani magunknak az állatoknak a vizsgálatával, nem pedig romantikus feltételezésekkel arról, hogy milyen lehet az élet a vadonban" – mondja Dawkins.

Az úgynevezett választási tesztek során – amelyekben az állatoknak a különböző erőforrásokhoz való hozzáférhetősége kapcsán tanúsított motivációját úgynevezett munkaterheléses vizsgálatokon keresztül mérik – azt vizsgálják, hogy az állatok mit hajlandóak vállalni az adott erőforrás eléréséért. Ezek a tesztek nagyon jó tudományos ismeretekkel szolgálhatnak az állatok preferenciáiról. Az ilyen tesztek dokumentálták, hogy a tyúkok számára a porfürdőzés, a nyestek számára pedig a fészeképítés – mindkét viselkedésmód megtalálható a háziasított fajok vadon élő társainál – bír nagy jelentőséggel. Ugyanezek a tesztek azonban azt is dokumentálták, hogy a tenyésztett nyércek számára az úszóvízhez való hozzáférés nem különösebben fontos, ami azt bizonyítja, hogy míg egyes természetes viselkedésmódok fontosak lehetnek, addig mások nem az állatok számára.

A ketreces vagy más zárt tartásmódok alkalmazása a gazdálkodásban ma igen kényes téma Európában és ezen témához kötődő, érzelmekkel teli vitáknak sikerült megvetnie a lábát az uniós állatjóléti jogszabályok felülvizsgálatának folyamatában is. A ketrecek használatáról, a szabad mozgásról és az állatok saját élethez való jogáról szóló viták középpontjában továbbra is nagyon személyes emberi nézetek és értékek állnak. Míg a képviselt értékek bizonyos szempontból megérthetőek, azonban a személyes érzelmi töltet nem teszi lehetővé az objektív gondolkodást, ez pedig nem segíti elő az állatjólét fogalmának tényszerű, tudományos ismeretekre alapozott, a faji- és tartási-rendszer sajátosságokat figyelembe vevő meghatározását.

Vegyük például a kocáknak szánt fiaztató kutricák kérdését. Lehet, hogy ezek a ketrecek az anyakocák számára kényelmetlennek tűnnek, de azokat a malacok védelmére tervezték. Az fiaztató ketrecekbe történő ideiglenes elhelyezés megakadályozza, hogy a kocák véletlenül ráfeküdjenek a malacokra, ami egyébként természetes körülmények között előfordulhat, és amely a malacok elpusztulásához vezethet.

Az azonban, hogy Európában egyes állatfajok esetében továbbra is alkalmazzák a zárt tartási rendszereket nem jelenti azt, hogy a gazdálkodók nem hajlandóak változtatásokat eszközölni ott, ahol a változtatások szükségességét a legújabb tudományos ismeretekkel alátámasztják, és amelyek a gyakorlatban és pénzügyileg is megvalósíthatók.

Az Európa Tanács 1999. június 22-i ajánlására reagálva például az európai vízi szárnyas telepek technológiai elemeit jelentősen átalakították. Minden egyedi ketrecet (épinettes) csoportos ketrec váltott fel, amelyek lehetővé teszik a kacsák és libák számára, hogy normális testtartásban álljanak, nehézség nélkül megforduljanak, szárnyaikkal verdesni tudjanak, és természetes testtartásban táplálkozzanak és igyanak. Ez a tartási rendszer megfelel az állatjóléti és állategészségügyi, valamint a gazdálkodók munkájával kapcsolatos ergonómiai követelményeknek, miközben alkalmazásával kiváló termelési eredmények érhetőek el.

Az, hogy az állatok jólétét hogyan biztosítják vagy tartják fenn a valóságban nem ennyire fekete-fehér kérdés. A lehetőségek mellett a korlátokat is jól meg kell vizsgálni és ennek tudományos, nem pedig érzelmi alapokon kell nyugodnia.

 

Forrás: ELV – Confinement does not automatically equal poor animal welfare

NAK / Borovka Zsuzsa

 

Címkék:

Kapcsolat

Nemzeti Agrárgazdasági Kamara

Székhely: 1115 Budapest, Bartók Béla út 105-113. (Bartók Udvar)

Adószám: 18399257-2-43

E-mail: ugyfelszolgalat@nak.hu

Zöld szám: +36 80 900 365

Személyes ügyfélfogadás

 

Falugazdász iroda elérhetősége

Őstermelői adatok lekérdezése

Youtube

Facebook

LinkedIn

Instagram

X

Válassza ki a kívánt ügyintézés típusát!

Felhívjunk tagjaink figyelmét, hogy ügyintéző felületünk átalakult. A részletekről érdeklődjön ITT.
  • TagnyilvántartásTagnyilvántartásban szereplő adatok megtekintése, módosítás bejelentése.
  • Tagdíj ügyintézésTagdíjjal kapcsolatos ügyintézés, korrekciós felület, online fizetés, bizonylatok letöltése
  • Ügyfélszolgálati ügyekTagsággal, tagdíjjal kapcsolatos ügyek intézése, egyenleginformáció, illetve egyéb kérdések és kérések ami a tagságot érintik.
  • SzaktanácsadásSzaktanácsadói tevékenységgel kapcsolatos adatok megtekintése, módosítások kezdeményezése, akkreditált rendezvények listájának elérése.
  • Őstermelői/ ŐCSG nyilvántartással kapcsolatos ügyekAz őstermelők és az őstermelők családi gazdasága nyilvántartásba vételével, adatmódosítással, törléssel kapcsolatos ügyintézési elérhetőségek.
  • Családi mezőgazdasági társaságok nyilvántartásával kapcsolatos ügyintézésA családi mezőgazdasági társaságok minősítés kérelmezésének, adatmódosítás bejelentésének, minősítés törlésének ügyintézési elérhetősége.
  • Mezei őrszolgálatokElektronikus ügyintézés önkormányzatoknak a mezei őrszolgálatok nyilvántartásával és a fenntartásukhoz nyújtott állami hozzájárulás iránti kérelmek benyújtásához.
  • 1 ha alatti belterületi telkek mezőgazdasági művelésének igazolásaAz 1 hektár alatti, művelés alól kivett belterületi telkek szőlő, szántó, gyümölcsös, kert művelési ág szerinti megművelésének igazolása iránti kérelmek benyújtása elektronikus úton.
  • Duális képzőhelyek nyilvántartásba vételi kérelemA gazdálkodó szervezetek elektronikus úton is benyújthatják kérelmüket a duális képzőhelyek nyilvántartásába történő felvételükre.
  • Földművesek / Mezőgazdasági termelő szervezetekFöldműves nyilvántartásba vételhez igazolás kiállítása természetes személy esetében arról, hogy a természetes személy kérelmező a mezőgazdasági tevékenységet a kérelem benyújtását megelőző öt évből legalább három évben saját nevében és saját kockázatára folyamatosan folytatta, de az árbevétel - a három év alatt vagy ennek években meghatározott részében - azért maradt el, mert a mező-, erdőgazdasági célú beruházás még nem hasznosulhatott, illetőleg arról, hogy a szervezet legalább egy vezető tisztségviselője vagy a cégvezetője 3 éves üzemi gyakorlattal rendelkezik.
  • Kamarai meghatalmazásKamarai meghatalmazás létesítésének lehetősége az ügyfél számára elektronikus úton. A kamarai meghatalmazás alapján a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara eljárhat ügyfelei érdekében az agrártámogatásokkal kapcsolatos elektronikus ügyintézésben.
  • Okmányhitelesítés kérelemSzármazási bizonyítványok hitelesítése, kiadása, egyéb kereskedelmi dokumentumok láttamozása, valamint ezek nyilvántartása.
  • Szakmai ellenőrzési szakértői névjegyzék pályázati űrlapjaPályázati lehetőség a szakmai ellenőrzési szakértői névjegyzékbe kerüléshez, az agrár duális képzőhelyek nyilvántartásba-vételénél szakértői feladatok ellátása érdekében.
  • Vizsgafelügyelői névjegyzékPályázat benyújtása a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara által nyilvántartott viszgafelügyelői névjegyzékbe.
  • Egyéb NAK megkeresésNAK együttes védjegy használata, Jogsegélyszolgálat, Közérdekű adat megismerési iránti igény, Közhiteles adatbázisban való adatjavítás kérés, Védjegy bejelentés, Egyéb (Egyéb típusú ügy(menet) indítása előtt kérjük, győzödjön meg róla, hogy fenti választható űrlap kategóriák között, nincs-e megfelelő, mert konkrét ügytípus választással az ügyintézési idő jelentősen csökkenthető!)
X

Válassza ki a kívánt ügyintézés típusát!

Felhívjunk tagjaink figyelmét, hogy ügyintéző felületünk átalakult. A részletekről érdeklődjön ITT.
X

E-ÜGYINTÉZÉS KAMARAI BELÉPÉS

...
Az e-Iroda felületre történő belépést követően tagságával és tagdíjával kapcsolatos ügyeket intézhet. Amennyiben szaktanácsadói tevékenységet végez, úgy a belépést követően tevékenységéhez kapcsolódó adatai is megjelennek.

Ha Ön még nem rendelkezik Kamarai nyilvántartási számmal, keresse fel ügyfélszolgálatunkat.

Hasznos tudnivalók az e-Iroda használatához


Lépjen be Kamarai nyilvántartási száma és jelszava megadásával!
Emlékezzen rám