Mezőgazdasági termelés

Az állattenyésztési élelmiszerláncban tevékenykedő, hasonló gondolkodású uniós partnerekből álló ”Európai Állattenyésztés Hangja” elnevezésű csoport újabb kommunikációs anyagot tett közzé, melyben az Eat-Lancet Bizottság által kiadott referencia-étrend tápértékbeli és mikrotápanyagbeli hiányosságaira hívta fel a figyelmet.

Mint ismeretes az Eat-Lancet Bizottság 2019-ben közzétett, nagy visszhangot keltő jelentése meghatározta az egészséges étrend megvalósításához szükséges legjelentősebb tudományos célokat, továbbá azon erőforrásokat, amelyekre a globális élelmiszer-termelés rendkívül jelentős hatással bír. A jelentésében bemutatott ”bolygóbarát egészséges étrend” ösztönözte a gyümölcs és zöldségfélék fogyasztásának növelését, valamint szorgalmazta a vörös húsok és a cukor globális fogyasztásának 50%-kal történő csökkentését 2050-re.

Az EAT-Lancet referencia-étrend azonban tápanyaghiányos – állítja egy 2023 márciusában megjelent új tanulmány. A kiadott tanulmány megbecsüli az EAT-Lancet Bizottság által javasolt – ”mind az emberek, mind pedig a bolygó számára egyaránt egészséges"-ként aposztrófált – globális referencia-étrend valamennyi tápértékbeli és mikrotápanyagbeli hiányosságát.

Számos szakértő korábban aggodalmának adott hangot, mivel ez a fenntartható és egészséges táplálkozást globálisan mindenki számára biztosítani hivatott étrend elsősorban az úgynevezett magasan feldolgozott és állati eredetű élelmiszerek fogyasztásának korlátozásán és a növényi eredetű élelmiszerek bevitelének jelentős növelésén alapul. Valójában azonban a szakértők szerint az étrendi ajánlásban szereplő hús és állati eredetű élelmiszerek mennyisége túl alacsony és nem elegendő ahhoz, hogy az fedezze a lakosság tápanyag szükségleteit, különösen az alapvető mikrotápanyagok tekintetében, amelyek az állati eredetű élelmiszerekben nagyobb számban és biológiai úton jobban hozzáférhető formában vannak jelen.

Fotó: ELV – Micronutrient shortfalls of the Eat-Lancet Diet

A most kiadott új tanulmány azt mutatja, hogy az EAT-Lancet féle ”bolygóbarát egészséges étrend” nem megfelelő mennyiségben tartalmaz olyan alapvető mikrotápanyagokat, mint a B12-vitamin, az A-vitamin, a folsav, a kalcium, a vas és a cink, mely tápanyagok hiánya különösen az olyan kiemelt népességcsoportok, mint például a reproduktív korú és a várandós nők, a gyermekek, az idősek esetében hordoznak kiemelt egészségügyi kockázatot. A kutatók szerint ezen hiányok pótlásához jelentős változtatásokra van szükség a kiadott étrendben, abban növelni szükséges az állati eredetű élelmiszerek arányát és csökkenteni a magas fitát tartalmú növényi eredetű élelmiszerekét. Még ha a növényi alapú élelmiszerek egészségesnek is számítanak, egyesek gazdagok például olyan antinutritív alkotóelemekben, mint a fitátok, amelyek akadályozzák bizonyos tápanyagok felszívódását.

Emiatt a növényi eredetű élelmiszereknek az állati eredetű termékek rovására történő túlzott fogyasztása jelentős hiányállapotokat és alultápláltságot okozhat. A kiadott tanulmány szerint a mikrotápanyagok tekintetében kielégítő és teljes értékű étrend eléréséhez táplálékkiegészítők vagy az úgynevezett dúsított élelmiszerek – melyek olyan élelmiszerek, amelyekhez a feldolgozás során vitaminokat, ásványi anyagokat, vagy egyéb táplálkozás-élettanilag fontos anyagokat adtak – nélkül a hús és az állati eredetű élelmiszerek arányát 14%-ról 27%-ra kellene növelni a teljes kilókalóriára vetítve, a fitátok mennyiségét a vas és a cink felszívódásának javítása érdekében 1 985 mg-ról 1 021 mg-ra kellene csökkenteni, és a teljes és finomított gabonák 3:1 arányát kellene megengedni.

Az élelmiszerek több ezer, egymással kölcsönhatásban lévő, bonyolult mátrixba kötött vegyületet tartalmaznak, amely vegyületek pozitívan befolyásolhatják az anyagcserét és az egészséget és amelyeknek egy része nem ismert és mesterségesen soha nem helyettesíthető. Ezek az eredmények azért fontosak, mert új bizonyítékot szolgáltatnak arra vonatkozóan, hogy a főként minimálisan feldolgozott, egészséges növényi eredetű élelmiszerekből álló, de alacsony mennyiségű állati eredetű élelmiszert tartalmazó étrend valószínűleg nem biztosít kielégítő mértékű tápanyagot, különösen olyan ásványi anyagok tekintetében, mint a vas, a kalcium és a cink.

A megfelelő tápanyagellátottság táplálékkiegészítők és/vagy dúsított élelmiszerek nélküli biztosításához a tápanyagban gazdag élelmiszerek, például halak, kagylók, magvak, tojás és marhahús arányát növelni, valamint a magas fitáttartalmú élelmiszerek, például teljes kiőrlésű gabonafélék, hüvelyesek és diófélék mennyiségét csökkenteni szükséges.

Kulcskérdés továbbá az is, hogy mekkora prioritást kell adni a környezetvédelmi kérdéseknek a megfelelő tápanyagellátottság biztosíthatósága és a lakosság egészségének a rovására.

Dilemmák: A tápanyagban gazdag élelmiszereket előnyben kell-e részesíteni a környezet kárára? Előnyben kell-e részesíteni az élelmiszer dúsítást és a táplálékkiegészítőket egy olyan étrend rovására, amely elsősorban tápanyagban gazdag ételeket tartalmaz? A környezet megőrzését kell-e előnyben részesíteni a megfelelő tápanyagellátás rovására?

Kétségtelen, hogy fenntartható és regeneratív módon kell előállítanunk minden állati és növényi eredetű élelmiszert a helyi ökoszisztémákkal összhangban és bolygónk tűrőképességének határain belül. A jövőbeli erőfeszítések során lehetőség szerint kontextus-specifikus, helyi adatok felhasználásával kialakított iránymutatásokat kell figyelembe venni a vonatkozó politikai döntéshozatal és programtervezés megalapozása érdekében. A tanulmány szerzői azt ajánlják, hogy a "bolygó-szintű" egészséges étrend helyett talán jobb lenne olyan, az adott helyi viszonyoknak megfelelő étrendeket összeállítani, amelyek összhangban vannak a lokális tápanyagigényekkel, a helyi táplálkozási irányelvekkel és amelyek figyelembe veszik a különböző kulturális kontextusokat és környezeti feltételeket egyaránt.

Az egészséges és fenntartható táplálkozás mindenki számára lehetséges, de ehhez hihetetlen erőfeszítésekre és összefogásra van szükség a társadalom, a kormányok, a tudományos élet és a civil társadalom részéről. Az emberi egészség és a környezet megóvása korunk két legnagyobb kihívása, amelyek szorosan kapcsolódnak egymáshoz. Egyiket sem hagyhatjuk hátra a másik rovására!

Forrás: ELV – Micronutrient shortfalls of the Eat-Lancet Diet

NAK / Borovka Zsuzsa