Folyamatosan esik az eső, de mit csinál eközben a peronoszpóra? Peronoszpórajárvány ritkán alakul ki, viszont minden évben megjelenik! A következőkben a peronoszpórafertőzési esélyekről lesz szó.
Megszoktuk már, hogy a lisztharmat elleni védelem adja a szőlő-növényvédelem gerincét, hiszen minden évben számíthatunk rá, és nagyon nagy károkat okoz. Itt, a Kárpát-medencében ez a jellemző, viszont Európa más országaiban – Franciaországban és Németországban, Olaszország északi részén ez nem így van. Épp ezért a lisztharmattal sokkal többet foglalkozunk, jobban ismerjük, odafigyelünk a primer infekcióra, melyet az aszkospórák okoznak, majd onnan a konídiumos alakok fertőzése ellen folyamatosan védekezünk. A peronoszpóra elleni védelem általában abban áll, hogy kontakt készítményekkel – rézzel – permetezünk a „biztonság kedvéért”, ha pedig megjelent már a tipikus olajfolt tünete, akkor felszívódó készítményhez nyúlunk pánikszerűen.
Érdemes odafigyelni az idén erre a betegségre is. Miért? Miben más a 2023-as szezon kezdete, és miben különbözik a peronoszpóra a lisztharmattól?
Egy betegség megjelenéséhez 3 feltételnek kell teljesülnie. Legyen a gomba számára kedvező meteorológiai körülmény, legyen a területen megfelelő számban fertőzőképlet, és legyen fogékony növényi rész.
A peronoszpóra áttelelő képlete az oospóra. Gondolhatjuk azt, hogy mivel nem volt peronoszpóra-járvány az elmúlt években, így fertőzőképlet sincs a területen. De ne feledjük, hogy 2022-ben a peronoszpóra elleni védelmet gyakran már június eleje-közepén befejeztük, mivel nem volt rá szükség a forró, száraz, aszályos időszaknak köszönhetően. Viszont ősszel, szeptember-október hónapban nagyon sok területen a fiatal hajtásokon, hónaljakon tömegével jelentek meg az olajfoltok és képződtek áttelelő képletek is, amik aztán a fertőzött levelekkel a talajra kerültek.
Az oospórák csírázásához nedveségre van szükség, ez az első fázis. Ezt követően makrosporangiumok képződnek (második fázis), és ezeken zoospórák fejlődnek (harmadik fázis). Mindháromhoz csapadékra/nedvességre van szükség, tehát a csírázáshoz, a fertőzéshez és a terjedéshez is csapadékra van szükség! A fertőzés akkor következik be, ha a levél eléri a 3-5 cm-es átmérőt, a hőmérséklet ekkor már 10 °C felett van, és hullik annyi eső, mely a zoospórákat a talajról az alsó levelekre felveri. Ezek a zoospórák indítják el a fertőzést és jutnak be a növényi szövetekbe, a fiatal levelekre, hajtásokra, fürtökre, illetve a szél segítségével is eljuthatnak az esőcseppekkel a lombozatra.
Ebben is különbözik a lisztharmattól. Míg lisztharmat esetében a primer fertőzés mindig a levélen kezdődik, addig peronoszpóra esetében minden növényi rész fertőződhet. Később, fürtzáródás és a bogyók telítődése után ők már elveszítik fogékonyságukat és csak a lombozatot fertőzi tovább a peronoszpóra.
Az első fertőzést követően a tünetek megjelenésére kiváló támpontot ad az Istvánffy-Pálinkás modell. Eszerint levélen 10 °C -on akár 15-18 nap is eltelhet a fertőzés és a tünet megjelenése között. A hőmérséklet emelkedésével ez az időintervallum rohamosan csökken!
Istvánffy-Pálinkás modell
Ezen kívül a Defenso rendszer betegség-modellje is pontosan jelzi, hogyan alakul a fertőzéstől számítva az inkubációs idő!
Például a fenti ábrán, mely a Sopron-Balfon lévő készülék peronoszpóra-modellje van, látható, hogy május 13-án volt egy fertőzés, melynek inkubációs ideje zajlik.
Fontos különbség még, hogy míg lisztharmat esetében vannak ún. jelző-ültetvények, ahol a betegség először megjelenik - addig a peronoszpóra esetében ilyen nem jellemző. Nyilván van egyfajta fajta-érzékenység, és vannak párás, nedves völgyrészek, ahol nagyobb eséllyel jelenik meg, de alapvetően az időjárás az, ami befolyásolja a tünetek megjelenését.
A fertőzési nyomás is eltérő a két betegség esetében: a lisztharmatnál az aszkospóra-szóródás után kialakul és onnan a konídiumos alakok folyamatosan fertőznek. A peronoszpóra fertőzései azonban a szezonban folyamatosan változnak- hiszen jobban függ a fertőzési nyomás a meteorológiai viszonyoktól, mint a lisztharmat esetében. Ezen belül is a csapadék és a levélnedvesség az, ami leginkább befolyásolja a peronoszpóra megjelenését, terjedését.
Ha egyszerűen összefoglaljuk: amennyiben volt elegendő téli csapadék és április-májusban is esett megfelelő mennyiségű eső, akkor a fertőzés be fog következni.
Mivel számolhatunk most, 2023. május közepén?
A járvány kitöréséhez szükséges az előző évben képződött nagyobb mennyiségű oospóra, a kedvező telelési körülmények és az elsődleges fertőzésekhez szükséges ideális meteorológiai körülmények.
A kettő közül az oospóra mennyisége területenként eltérő, függően a tavalyi peronoszpóra elleni védekezési stratégiától.
A meteorológiai körülmények azonban adottak voltak! Tavaly és 2021-ben is az oospórák nagy része beszáradt a száraz télnek/tavasznak köszönhetően. Az idén azonban elegendő mennyiségben hullott téli csapadék. Volt elegendő eső a makrosporangiumok felverődéséhez is, májusban eddig átlagosan 52 mm csapadék hullott. A legtöbb DNy-Magyarországon esett, míg a legkisebb mennyiségben az Alföldön. Jelenleg a lappangási idő zajlik. A 10-12 °C-os átlaghőmérsékleten a fertőzéstől számítva körülbelül 2 hét múlva jelenhetnek meg az első tünetek, de a hőmérséklet várhatóan emelkedni fog a hétvége felé, így ez az időszak lerövidül! Néhány területről már jeleztek kollégáink tünetmegjelenést is (Dél-Balaton, Badacsony). Az elsődleges tünetek gyakorisága lesz egy olyan támpont, ami alapján már lehet következtetni arra, hogy várható-e járvány 2023-ban.
Csapadék mennyisége 2023-ban. Forrás: www.defenso.hu
Hogyan védekezzünk?
Általában a kontakt kezdeti védekezés elegendő, de ez is csak akkor, ha legalább 1 primer fertőzési helyzet volt. Ez megtörtént már. Az állomások jó része legkésőbb május 15-re jelez fertőzési esélyt, de sok helyütt ezt megelőzően már több fertőzés is bekövetkezhetett. Ha a fertőzés bekövetkezte előtt ki tudtunk tenni kontakt készítményt, az már elegendő védelmet nyújthatott. Ha azonban ezt nem tettük meg, és a kezelést csak ezen a héten- ennek is a második felében tudjuk elvégzeni, hiszen folyamatosan esik az eső és nem tudunk permetezni, akkor már olyan készítményt kell választanunk, ami a fiatal növekményekbe is eljut, hiszen meg fog jelenni az inkubációs idő elteltével a primer tünet (olajfolt) és újra fog fertőzni, a fiatal hajtásoknak/leveleknek pedig megfelelő védelemre van szükségük, hogy ne fertőződhessenek meg. A jelen helyzetben kiemelt figyelmet kell fordítani arra, hogy olyan szert válasszunk, mely nem mosódik le, és az új, kijuttatást követően kialakult növényi részeket is védi.
További információk és védekezési javaslatok:
https://defenso.hu/cikkek?category=text&type=grape
Felhívjunk tagjaink figyelmét, hogy ügyintéző felületünk átalakult. A részletekről érdeklődjön