Mezőgazdasági termelés

Az Európai Unió HORIZON2020 programja keretében támogatott, a juhágazat jövedelmezőségének növelését a takarmányozáson, az állomány-menedzsmenten, valamint az állomány-egészségügyön keresztül megcélzó EuroSheep projekt utolsó szakaszába lépett. A végfelhasználók igényeknek megfelelő gyakorlati megoldások farm szintű adaptációját követően megtörtént az egyes jógyakorlatok végfelhasználói elfogadottságának kiértékelése.

A Francia Állattenyésztési Intézet (Idele) által koordinált, 2020 januárjában indult EuroSheep projekt célja egy olyan nemzetközi juhtenyésztési tematikus hálózat létrehozása, mely fő fókuszterületein, a takarmányozáson és az állomány-menedzsmenten, valamint az állategészségügyön keresztül célozza meg a juhágazat jövedelmezőségének fokozását. A projektmunka első lépésében egy online felmérés keretében megtörtént a program fő fókuszterületein belüli végfelhasználói kihívások és szükségletek felmérése.

A felmérésben a program 8 partnerországának ─ Franciaország, Spanyolország, Írország, Olaszország, Egyesült Királyság, Görögország, Törökország és Magyarország ─ összesen 1366 gazdálkodója, tanácsadója, kutatója, állatorvosa, oktatója és diákja vett részt. Az érvényes információkat tartalmazó kérdőívekből begyűjtött válaszok közül 1163 (85%) a takarmányozáshoz, 1182 (86,5%) az állategészségügyhöz, 1246 (91,2%) az állomány-menedzsmenthez kapcsolódott. A kitöltésben a legjelentős szerepet a gazdálkodók, pásztorok és a mezőgazdasági munkások játszottak, akik aránya 57%-ot tett ki, őket követték a tanácsadók 12%-al.

1. ábra: A válaszadók ország és szakmai profil szerinti megoszlása

Forrás:  EuroSheep – Report on the main end-users needs

A termelési orientáció tekintetében a válaszadók 61%-a hús típusú állományokat (főként Írország, Franciaország, Magyarország, az Egyesült Királyság és Törökország), 32%-a pedig tejelő állományokat tart (főként Görögország, Olaszország és Spanyolország). A kettős célú állományokat tartó válaszadók száma mindössze 7% volt.

2. és 3. ábra: A válaszadók hasznosítási típus és ország szerinti megoszlása

Forrás:  EuroSheep – Report on the main end-users needs

A projektmunka második lépésében az online felmérés keretében összegyűjtött végfelhasználói kihívások és szükségletek kiértékelésére és rangsorolására került sort. Ezt követően a harmadik lépésben a beazonosított legjelentősebb szükségleteknek megfelelő megoldások összegyűjtése történt, melynek keretében összesen 96 megoldás ─ 48 az állategészségügyhöz és 48 a takarmányozáshoz kapcsolódóan ─ került begyűjtésre.

Fő kihívások és szükségletek - takarmányozás

A kifejlett juhok takarmányozásával kapcsolatos három legfontosabb kérdésként a tápanyagszükséglet ismeretét, a gyepterületek kezelését és a legeltetési gyakorlatokat, valamint a takarmány tápértékét határozták meg.

A jerkék esetében ─ a fejlődés különböző szakaszaiban egyaránt  ─ a tápanyagszükséglet ismeretét jelölte meg minden válaszadó legfontosabb szükségletként. A második az első elléskori optimális fejlődési, növekedési célok 1 éves korban, a harmadik helyre pedig az első laktációkori tápanyagszükséglet ismerete került.

A bárányok takarmányozása területén pedig általános egyetértés alakult ki a válaszadók között, legfontosabb szükségletként a bárányok tápanyagszükségletének ismeretét jelölték meg. A bárányok születésétől az elválasztásig tartó teljesítménycélok meghatározását szintén az egyik legfontosabb kihívásnak tekintették az érintettek, amelyet különösen a tanácsadók, a gazdálkodók és az állatorvosok emeltek ki. Ezt követően a hízóbárányok növekedési céljainak meghatározása, a választás utáni menedzsment, és az új takarmányozási rendszerhez való alkalmazkodás, mint szükséglet került beazonosításra.

Fő kihívások és szükségletek - állomány-egészségügy

A kifejlett juhok és a jerkék esetében elsősorban a gazdálkodók, tanácsadók és állatorvosok és a tudósok véleménye szerint a belső parazitákkal kapcsolatos egészségügyi problémák a legjelentősebbek. A sántaság, a clostridium okozta megbetegedések és a tőgygyulladás a második, harmadik és negyedik helyen szerepelt. Összességében elmondható, hogy a tanácsadók és a gazdálkodók egyetértettek abban, hogy a belső paraziták és a sántaság relatív nagyobb jelentőséggel bírnak, azonban a gazdálkodók a tőgygyulladásnál fontosabbnak tartják a clostridium okozta megbetegedéseket, valamint a légzőszervi betegségeket, ugyanakkor a tanácsadók véleménye szerint a tőgygyulladás a harmadik helyre sorolandó, melyet a légúti betegségek és a külső paraziták követnek.

A bárányok esetében az újszülöttkori betegségeket (pl. hasmenés, szeptikémia, E. coli, rotavírus stb.) minden érintett fő kihívásoknak tartotta. A kokcidiózis és a bárányok hirtelen fellépő és gyors lefolyású, elhullással járó megbetegedései (enterotoxaemia, clostridium okozta megbetegedések,  braxy, stb.) kerültek még beazonosításra. A tanácsadók és a gazdálkodók közötti egyértelműen egyetértés megmutatkozott fő szükségletek rangsorolásában. Az állatorvosok azonban úgy ítélték meg, hogy a légzési rendellenességek valamivel nagyobb prioritást élveznek, mint a kokcidiózis és a bárányok akut elhullását okozó megbetegedések. A tudósok álláspontja szerint pedig a legnagyobb jelentőséggel a bárányok akut elhullását okozó megbetegedések bírnak, ezt követték az egyéb belső parazitákkal kapcsolatos problémák és a légzőszervi megbetegedések.

Fő kihívások és szükségletek - állomány-menedzsment

Az állomány-menedzsment tekintetében a tartástechnológia (pl. szellőztetés, hőmérséklet, férőhely stb.) és az állomány egészségügyi terv (pl. a fertőzés megelőzési stratégia, vakcinázási és egészségügyi kezelési, selejtezési terv, stb.) volt a válaszadók által két legrelevánsabbnak megjelölt terület. Ezeken túlmenően a belső paraziták elleni védekezéssel kapcsolatos kérdésekre (pl. bélsár mintavételezés, rezisztencia, legeltetési menedzsment) és a juhok kültéri jólétével (pl. menedékhely, árnyék, vízellátás stb.) kapcsolatos kérdésekre is minden érintett felhívta a figyelmet.

Az egyes partnerországok beazonosított fő szükségleteinek végső eredményei a következő táblázatokban láthatók. A cellák legsötétebb színei a legfőbb szükségleteket, a világosabb színek pedig a másodlagos szükségleteket jelölik. Minden táblázatban szerepel néhány olyan igény is, amely egyik ország esetében sem tűnik relevánsnak, ezek fehér színnel vannak feltüntetve.

Takarmányozás

4. ábra: A beazonosított szükségletek jelentőség és ország szerinti megoszlása - Takarmányozás

Forrás:  EuroSheep – Report on the main end-users needs

Állategészségügy

5. ábra: A beazonosított szükségletek jelentőség és ország szerinti megoszlása - Állategészségügy

Forrás:  EuroSheep – Report on the main end-users needs

Állomány menedzsment

6. ábra: A beazonosított szükségletek jelentőség és ország szerinti megoszlása – Állomány menedzsment

Forrás:  EuroSheep – Report on the main end-users needs

Az elvégzett felmérés alapján általánosságban elmondható, hogy a gazdálkodók, és különösen a tejelő állományokat tartók preferálták a személyes konzultációkon keresztül ─ mint például a tanácsadó szolgálatok, állatorvosok vagy a gazdaságokban tartott rendezvények által nyújtott közvetlen tanácsadás ─ történő információ szerzést. A hús típusú állományokat tartók azonban az agrár sajtót jelölték meg fő információforrásként, akárcsak a tanácsadók. Ezzel szemben a tudósok és az állatorvosok szívesebben tájékozódnak a tudományos folyóiratokból, kongresszusokon, szemináriumokon vagy workshopok-on.

Az adatok elemzésével beazonosított ─ fent ismertetett ─ rangsorokat, következtetéseket az egyes partnerországokban a Tudományos és Technikai Munkacsoportokban (STWG) és a nemzeti workshop-ok keretében mutatták be. Végezetül a tavalyi év novemberében Törökországban tartott nemzetközi workshop keretében egy végső szakértői egyeztetésre került sor, melynek célja az volt, hogy EU-s szinten is megállapodás szülessen a főbb közös szükségletekről mielőtt azok disszemináció megkezdődik.

A 3,5 éves EuroSheep projekt utolsó szakaszába érkezett, megtörtént a partnerországok saját gyakorlataiba beépített megoldások gazdálkodók általi gazdasági, környezeti és társadalmi elemzése, valamint az alkalmazott gyakorlati megoldások végfelhasználói elfogadottságának felmérése. A még előttünk álló utolsó projekt lépés keretében kerül majd meghatározásra az európai tudásátadási stratégia és a kutatási eredmények hasznosítási módja, valamint a beazonosított fennálló hiányosságok kezeléséhez szükséges további eszközök meghatározása.

Bízunk abban, hogy az EuroSheep nemzetközi projektben való részvétellel és a projekt által összegyűjtött jó gyakorlatok bemutatásával hatékonyan hozzá tudunk járulni a nemzetközi jó gyakorlatok és innovációk hazai juhtenyésztésbe történő integrálásához.

Forrás: EuroSheep – Report on the main end-users needs

NAK/Borovka Zsuzsa