Virágzik a kajszi! Sürgősen írnom kell a virágfertőző moníliáról, ami a meggynél, de a kajsziban is komoly károkat okozhat. Most is a meteorológiai előrejelzéssel kezdem, mert az időjárás meghatározhatja a fertőzés nagyságát. A jövő hétre jósolt felmelegedésből gyors virágzásra következtethetünk, a monília számára nem lesznek hosszan kitárva a virágok. Azonban a hétfőre és a jövő hétvégére beígért esők, a talajnedvesség kipárolgásával karöltve kedvezni fognak a gomba terjedésének. Javaslom, hogy végezzék el a virágfertőző monília elleni megelőző (preventív) permetezést a fehéren virágzó kajszifákon. A még csak pirosbimbós fákon is érdemes védekezni, mert ekkor is támadhat a kórokozó gomba. Tehát bármelyik virágalkotórészen keresztül bejuthat a virágba és onnan a vesszőkbe is. Elviheti az egész termést, később pedig a fa kiszáradását is okozhatja.
1. kép: kajszi monília kárképe
A meggy folyamatosan bontja a szirmait, hosszabban virágzik, nehezebb helyzetben van. Még nagyobb a veszély, ha közben hűvösebbre fordul az idő! Egyrészt, mert ez kedvez a virágfertőző gomba terjedésének, másrészt, mert ilyenkor a meggy virágzása még inkább elhúzódik. Ez is kedvez a moníliának, mert hosszabb ideig talál fertőzésre alkalmas virágrészt. „Elvitte a möggyet a köd”- mondták ezt a régi kertészek Szeged környékén. Március 25-én reggel 7 órára 95%-os relatív páratartalmat jelez a térkép Szeged környékére. A többi országrész sem lesz szárazabb!!! Majd meglátjuk, hogy mennyi esőt kapunk és hogy az a léghőmérséklet függvényében milyen gyorsan szárad fel, meddig párolog a talajból. Hajnali köd vagy pára után néhány óra alatt megtörténhet a fertőzés… A megpattant meggyrügyeken keresztül is bejuthat a bimbókba a kórokozó. Ezért az ültetvényekben, a folyamatosan nyíló meggynél megelőzésként már fehér bimbós állapotban védekeznek felszívódó gombaölőkkel, majd a virágzás hosszától és az időjárástól függően ismételnek pl. teljes virágzáskor, 80%-os sziromhullásban majd közvetlenül terméskötődés után. A nagy ültetvények 3-4 kezeléssel számolnak évente. Hűvös, párás tavaszon a kajszinál is indokolt lehet a két permetezés.
2. kép: meggy monília kárképe
A házikertekben is csak megelőzéssel védekezhetünk ellene. Átnéztem a készítmények tavalyi listáját, nincs változás. Most is ezek a III. kategóriás, felszívódó gombaölő hatóanyagok engedélyezettek a kajsziban, a cseresznyében, a meggyben és az őszibarackban monília ellen: a hidegben is kiválóan védő ciprodinil, a penkonazol, a fenhexamid, fludioxonil (inkább később, a gyümölcsmoníliára ajánlják), a boszkalid, stb. Idei „újdonság” az izofetamid hatóanyagú gombaölő, mely cseresznyében, meggyben és kajsziban engedélyezett a moníliás „hajtás és virágszáradás” ellen. Őszibarackban engedélyezett a fenpirazamid hataónyag is. A beporzók segítik a megtermékenyülést, a bórtartalmú lombtrágyák segítik a termés kötődését. Jó minőségben, apró cseppképzéssel történjen a kezelés. Teljesen be kell fednünk a rügyeket, virágokat! Permetszereink tapadását, esőállóságát a cseppek szétterülését növelhetjük a tapadásfokozók hozzáadásával. Több biostimuláló készítménynél leírták a moníliák elleni mellékhatást. A növény ellenálló képességét növelik, és ezzel segítenek minket a küzdelemben.
3. kép: meggy monília kárkép
Rasztik Viktória az Ökokertek növényvédelme könyvében „virágzás alatt zsurló-vízüveg oldatot” ajánl moníliára. Az „egyszerű anyagok” közül őszibarackban és cseresznyében a csalán kivonata engedélyezett többek között a moníliás virágfertőzés ellen is. Christiane Maute a Növénygyógyítás homeopátiával könyvében a Carbo vegetabilis C 30-nál és a Thuja C 30-nál is megemlíti a moníliás virág és ágpusztulás elleni hatást. Kérem próbálják ki ezeket az alternatív megoldásokat. Örülnék a visszajelzéseiknek! Megosztanám a többi kertbaráttal.
Az biztos, hogy a fertőzött vesszőkön, múmiákon áttelelő gombatelepeken felélednek és lefűződnek a fertőző spórák (konídiumok) és ezek a saját fáról indítják a fertőzést. Ha szüretkor nem szedték le a beteg terméseket is, most még talán pótolhatják ezt.
Amennyiben mégis megtörtént a fertőzés, azt már a sziromleveleken, a bibén vagy a porzókon is láthatjuk, apró, barna foltok alakjában. A sziromlevelek petyhüdtek. A kajszivirágok tövénél apró mézgacseppek is megjelenhetnek. Később az egész virág elbarnul, nagy részük elszáradva a fán marad. Ez a meggynél különösen feltűnő. Ekkor már a vessző belsejében terjed a kórokozó. A vesszők elszáradása gyakran megáll, nem folytatódik a vázágak és a törzs felé, de a szakirodalom a teljes fapusztulást sem zárja ki. A gyors metszés segíthet! A fertőzött rész alatt 20-30 cm-rel kell levágni a száradás tüneteit mutató vesszőt, ágat. A cseresznye, az őszibarack, a mandula, egyes szilva fajták és számos dísznövény is károsodhat a virágfertőző moníliától.
Zsigó György, NMNK
