Környezetgazdálkodás

A Copa-Cogeca „Carbon farming”, azaz „Szénmegkötő gazdálkodás” címmel új kommunikációs kampányt indított, melynek célja, hogy összegyűjtse azon legfontosabb információkat, amelyek segítséget nyújthatnak megérteni, hogy pontosan mit is jelent a szénmegkötő gazdálkodás. A kampányanyagok tájékoztatást adnak többek között arról, hogy jelenleg milyen alacsony széndioxid-gazdálkodást biztosító mezőgazdasági gyakorlatok állnak a gazdálkodók rendelkezésére, valamint, hogy mekkora kibocsátáscsökkentési potenciált jelenthet ezen gyakorlatok alkalmazása az EU-ban?

Az elmúlt évtizedben egyértelműen felerősödtek az éghajlatváltozással járó negatív környezeti hatások, a klímaváltozás mára már az egész világon érezteti hatását. Európában, így hazánkban is egyre gyakrabban tapasztalhatóak olyan szélsőséges időjárási jelenségek, mint az aszály, az extrém hőingadozások, hőhullámok, továbbá a heves esőzések és árvizek, mely hatások nem csak a mezőgazdasági termelés biztonságát csökkentik, hatékonyságát rontják, de komoly gazdasági-, élelmezésbiztonsági-, humán-, állat- és növényegészségügyi aggályokat is felvetnek.

Jelenleg bolygónk átlaghőmérséklete 0,95-1,20°C-kal magasabb, mint az a 19. század végén volt. Annak érdekében, hogy az éghajlatváltozás kockázatait és negatív hatásait csökkenteni tudjuk a globális átlaghőmérséklet-emelkedést az iparosodás előtti időkhöz viszonyított 2°C-os hőmérséklet-növekedési szint alatt szükséges tartani.

Ezen célok elérése érdekében számos intézkedés történt az elmúlt években. A kitűzött éghajlatvédelmi célok elérését azonban a továbbiakban is minden lehetséges eszközzel elő kell segíteni, az élelmiszer-termelés veszélyeztetése nélkül! Ennek keretében támogatni kell az éghajlatváltozás kedvezőtlen hatásaihoz való alkalmazkodást és az ellenállóképesség fokozását, valamint az üvegházhatású gázok kibocsátásának mérséklését.

A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara kiemelt feladatának tekinti a gazdálkodók minél szélesebb körű és hiteles forrásból származó információkon alapuló tájékoztatását, ezért az európai mezőgazdasági termelők és szövetkezeteik legerősebb érdekképviseleti szervezete, a Copa-Cogeca által a Dán Mezőgazdasági és Élelmiszerügyi Tanács, valamint az állattenyésztési élelmiszerláncban tevékenykedő, hasonló gondolkodású uniós partnerekből álló, több érdekelt felet magába tömörítő Európai Állattenyésztők Hangja csoport támogatásával „Szénmegkötő gazdálkodás” címmel indított kampány anyagainak felhasználásával új Mezőgazdasági kézikönyvet jelentettünk meg „A 10 legfontosabb dolog, amit a szénmegkötő gazdálkodásról tudni érdemes” címmel.

A Mezőgazdasági kézikönyv által érintett 10 fő témakör az alábbi:

1. Mi is az a szénmegkötő gazdálkodás?
2. Melyek azok a konkrét mezőgazdasági gyakorlatok, amelyek a szénmegkötő gazdálkodás körébe tartoznak?
3. Mely európai országok rendelkeznek a legnagyobb szénmegkötő gazdálkodási potenciállal?
4. Milyen kibocsátás-csökkentési potenciál rejlik a szénmegkötő gazdálkodásban az EU-ban?
5. Felmerülnek-e többletköltségek azon mezőgazdasági termelők számára, akik elkötelezik magukat a szénmegkötő gazdálkodás mellett?
6. Milyen gazdasági modellek alapján fejleszthető a szénmegkötő gazdálkodás?
7. Hogyan takaríthatnak meg pénzt a gazdálkodók az alacsony szén-dioxid kibocsátást biztosító gazdálkodási gyakorlatok alkalmazásával?
8.    Milyen konkrét szénmegkötő gazdálkodási projektek vannak jelenleg?
9. A szénmegkötő gazdálkodás egy „csodaszer”?
10. Van-e manapság más mód a szén tárolására?

Összefoglalóan elmondható, hogy a szénmegkötő gazdálkodás, mint alacsony szén-dioxid-kibocsátású gazdálkodási gyakorlat jelentős lehetőségeket kínál Európában az éghajlatváltozás kedvezőtlen hatásainak mérséklésére és más környezeti-, társadalmi- és gazdasági előnyök elérésére egyaránt. Fontos azonban, hogy a szénmegkötő gazdálkodásban rejlő lehetőségeket reálisan értékeljük, ezáltal a mezőgazdasági, illetőleg más ipari ágazatokban alkalmazható intézkedések széles körű végrehajtásának előmozdítását továbbra is prioritásnak tekintsük.

Hangsúlyozandó, hogy minden intézkedés képes az éghajlatváltozás mérséklésére, azonban a lehetőségek a gazdaságok típusától és az adott régióra jellemző főbb vonásoktól függően igen eltérőek lehetnek. Bár a szénmegkötő gazdálkodás jelentős járulékos előnyökkel járhat, beleértve a biológiai sokféleségre, a talaj egészségére, a vízminőségre gyakorolt kedvező hatásait, azonban a rosszul végrehajtott szénmegkötő gazdálkodási gyakorlatok negatívan befolyásolhatják más társadalmi célkitűzések megvalósítását. A szénmegkötő gazdálkodási politikáknak vagy mechanizmusoknak éppen ezért megfelelő biztosítékokat kell kidolgozniuk a negatív hatásokkal szembeni védelem érdekében, nyomon kell követniük ezen gazdálkodási gyakorlatok éghajlatra és más megvalósítandó célkitűzések elérésére gyakorolt hatását, továbbá ösztönzőket kell kidolgozniuk a szénmegkötő gazdálkodási intézkedések elősegítésére. Különösen fontos mindez azért is, mert a szénmegkötő gazdálkodással kapcsolatos gyakorlati tapasztalatok összegyűjtése, kipróbálása és a tudásmegosztás elengedhetetlen lesz a költséghatékony és eredményes szakpolitikák kidolgozásához.

A szénmegkötő gazdálkodás számos különböző modellel és kifizetési struktúrával ösztönözhető. A 2023-2027-es időszakra vonatkozó KAP széles körű lehetőséget kínál ezen gazdálkodási gyakorlatok elterjedésének fokozására. Tekintettel azonban arra, hogy az éghajlatváltozás határokon átnyúló probléma, amelyet nem lehet csupán tagállami vagy uniós fellépéssel megoldani, ezért az éghajlatváltozás elleni európai szintű fellépés mellett a kérdést ─ ahol csak lehetséges ─ globális szinten kell kezelni. Ennek érdekében széles körű, ágazatspecifikus éghajlat-politikai párbeszédeket kell folytatni és partnerségi kapcsolatokat kell kialakítani, mely intézkedésekkel az egyes ágazatokat indikatív önkéntes ütemtervek kidolgozására és a klímasemlegesség uniós célkitűzésének elérését elősegítő gyakorlatok alkalmazására ösztönözhetnénk. A tét ugyanis nem más, mint az emberek, a bolygó és annak tűrőképessége határain belül maximalizált jólét, az életszínvonal, továbbá a gazdaság, az egészség, az élelmiszer-rendszerek, az ökoszisztémák és a biológiai sokféleség védelme, fenntartása, valamint a társadalom éghajlatváltozással szembeni kiszolgáltatottságának csökkentése.

Bízunk abban, hogy az összeállított – kutatási eredményekkel alátámasztott információkat, jó gyakorlatokat és szemléltető ábrákat tartalmazó – kiadványunk és az ahhoz kapcsolódó, magyar nyelven is elérhetővé tett kampányvideó hatékonyan hozzájárul a gazdálkodók mezőgazdasági tevékenységekhez kapcsolódó klíma- és környezetvédelmi hatásokra vonatkozó ismereteinek bővítéséhez, növeli a környezettudatosságot, és elősegíti az alacsony szén-dioxid kibocsátást biztosító jó gyakorlatok és innovációk hazai gazdálkodási rendszerekbe történő beépítését.    

NAK/Borovka Zsuzsa