Mezőgazdasági termelés

Az EFSA tanácsát öt tudományos véleményből álló sorozatban juttatja el az Európai Bizottsághoz, amelyek az Európai Unió (EU) állatjóléti jogszabályainak folyamatban lévő felülvizsgálatát kívánják támogatni, ami az EU Farmtól asztalig (F2F) stratégia kulcseleme.

Az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság (rövidítve EFSA) az Európai Unió egyik tudományos szervezete, fő tevékenységi területe az élelmiszerláncot fenyegető kockázatok értékelése és tudományos szakvélemény alkotása. 2002. február 21-én kezdte meg működését, mely független az EU jogalkotó- és végrehajtó intézményeitől és a tagállamoktól is. Habár a neve szerint hatóság, mégis a hazai értelemben vett közigazgatási hatóságokhoz képest nem rendelkezik végrehajtói hatalommal, mindössze tudományos szakvéleményt és tanácsot adhat az Unió megfelelő szervezeteinek. Működési területei közé tartozik az állategészségügy és -jólét is.

Az EFSA ajánlásait 2022. szeptemberében bocsátotta az Európai Bizottság rendelkezésére, melyek tudományos alapjául szolgálhatnak a szakmapolitika számára a jelenleg hatályos szabályok átdolgozásakor. A 2005. óta hatályban lévő szabályok megújításával kapcsolatban a Bizottság véleménye 2023. második felében várható. A tudományos vélemények kiterjednek a kiskérődzőkre (birkák és kecskék), a lófélékre (lovak és szamarak), a szarvasmarhákra (szarvasmarha és borjú), a sertésre és a konténerekben szállított állatokra, úgy, mint a házimadarak (csirkék, tojótyúkok, pulykák stb.) és a nyulak.

A lovak szállítás közbeni jólétére vonatkozó ajánlások

Fontos megemlíteni, hogy a dokumentum mind a lovak, mind a szamarak jólétének kérdésére kiterjed, és elsősorban közúti szállításra fókuszál – mivel 2019-2021 között a lovak szállítása 85%-ban ilyen módon történt- miközben kitér a kompokon és a légi úton szállított állatok, valamint – nem utolsó sorban- a vágóhídi végpontra tartó hosszú utakkal kapcsolatos jóléti kérdésekre is. A TRACES-ben rögzített adatok alapján 2019-ben, 2020-ban és 2021-ben 17 696, 17 329, illetve 10 647 lovat vezettek fel a rendszerbe vágási céllal egy másik tagállamba[1]. Utóbbi szállítási célnak a jóléti aggályait lényegében a lovak közúti szállítása során értékelt veszélyek és jóléti következmények fedik le, de ilyenkor az utazások időtartama miatt szállításra való felkészülési idő is megnőhet.

Berakodás előtt először is fontos megítélni, hogy az állat alkalmas-e a szállításra. Erre -fontossága ellenére- nincs elfogadott egységes, tudományos meghatározás, azonban Európában az érdekelt felek csoportja (World Horse Welfare et al., 2015) kidolgozta a gyakorlati irányelveket a lófélék szállítására való alkalmasságának felmérésére, hogy azonosítsa azokat a szempontokat, amelyeket figyelembe kell venni, mielőtt a lovat szállításra alkalmatlanná nyilvánítanák. Az útmutató összefoglalja ezeket, és további támpontokat is ad, hogy milyen jeleket érdemes az állaton megfigyelni és mérlegelni.

Az, hogy a lovak teljesen nyersek, még nem jelenti azt, hogy nem szállíthatóak, azonban így több a veszélyforrás. A képzetlen lovak nincsenek hozzászokva a kötőfékhez és vezetéshez, nem értik a jeleket (pl. nyomás) amiket a gondozó ad, vagy előfordulhat az is, hogy egészen a szállításig nem is kerültek kapcsolatba emberrel. Következésként fel- és lerakodáskor számítani kell rá, hogy szorongani kezdenek, és vérmérséklettől függően „üss vagy fuss” reakcióval válaszolnak az ismeretlen helyzetre. Ha nem tudnak elmenekülni, agresszív viselkedést mutatnak, ami veszélyes lehet a személyzetre. A Tanács 2005/1/EK rendelete szerint van meghatározás a nyers lovakra: „be nem tört lovak”-nak nevezi a szabály az olyan lovakat, amelyeket nem lehet megkötni vagy kötőfékkel vezetni anélkül, hogy elkerülhető izgalmi állapotot, fájdalmat vagy szenvedést ne okozzanak nekik. Az ilyen állatokra már alapvetően szigorúbb előírások vonatkoznak, mint emberhez szokott társaikra. Az útmutató ilyen lovaknál azt javasolja, hogy kis csoportokban (jelenlegi szabályozás szerint nem szállíthatóak négynél több egyedből álló csoportokban) szabadon szállítsák azokat, ami azzal jár, hogy a fel- és lehajtást is szabadon kell megoldani. A korlátozottan rendelkezésre álló bizonyítékok alapján a javasolt állatsűrűség nyers lovak szállításakor legfeljebb 200kg/m².

Átfogóan 13 következményt azonosítottak a lovak szállítás közbeni jóléte szempontjából kiemelten fontosnak az előfordulás súlyossága, időtartama és gyakorisága alapján: gyomor-bélrendszeri rendellenességek, kezelési stressz, hőstressz, sérülések, izolációs stressz, mozgási stressz, hosszan tartó éhség, elhúzódó szomjúság, légzési zavarok, nyugalmi problémák, mozgáskorlátozás, szenzoros túlstimuláció és szeparációs stressz.

A dokumentum tartalmazza a jelenlegi szállítási gyakorlat leírását is, aminek kapcsán különböző veszélyforrásokat határoztak meg, úgy mint:

• a tapasztalatlan/képzetlen felvezetők
• az állatok képzetlensége
• a ló temperamentuma
• a ló fajtája
• nyugtatók használata
• a járművek és felszerelések szerkezeti hiányosságai
• a rossz vezetési képességek és körülmények
• a lovak szétválasztása egymástól ismerős csoportokból és összecsoportosításuk ismeretlen egyedekkel
• a kedvezőtlen mikroklimatikus és környezeti viszonyok, valamint
• a rossz tartási gyakorlat.

Ezeknek a veszélyeknek a megelőzésére és a jóléti következmények kijavítására vagy mérséklésére vonatkozó ajánlásokat tesznek a szerzők.

A mérhető kritériumok közül kiemelhető, hogy a közúti szállítás során a magas hőmérsékletnek való kitettségből eredő jóléti következmények kockázatának csökkentése érdekében a lovakat szállító járművek belsejében nem haladhatja meg a 25°C-os száraz hőmérsékletet. Emellett az állatnak elegendő oldalsó térre van szüksége, hogy a lábait megfelelő pozícióba helyezve egyensúlyi állapotot tudjon felvenni. Azt találták, hogy ez a helyigény a ló legszélesebb pontjához viszonyítva +40cm.

Az elülső és hátulsó tér pedig azért szükséges, hogy a fej leengedésével is egyensúlyozhasson, pihenhessen, felszabaduljanak a légutak. Amennyiben etetőket vagy itatókat helyeznek el, ahhoz további hely szükséges.

Ugyanilyen fontos a függőleges tér megléte is a járműben, ugyanis, ha a belmagasság túl alacsony, az csökkent szellőzést, fejsérüléseket eredményezhet, mindez pedig hőstresszt és korlátozott mozgásteret jelent, így ajánlott a legmagasabb ló marmagasságához képest legalább +75cm belmagasság megléte.

További részletes információ és javaslatcsomag az EFSA tematikus honlapján található.

NAK/ Pető Krisztina