Mezőgazdasági termelés

Jelenleg az aszályos időszak negatív hatásai miatt kerülnek előtérbe alternatív takarmányozási megoldások, ám a növekvő költségek, egyre kiszámíthatatlanabb időjárás miatt is érdemes áttekinteni a meglévő, kutatni az új lehetőségeket.

A szőlőtörköly hasznosítását követően a szőlőmagból nyerhető anyagok takarmányozási szempontú felhasználásáról osztunk meg néhány gondolatot.

A szőlőmag fehérjetartalma alacsony (szárazanyag-DM- 9-11%-a) rosttartalma viszont magas (nyersrost több mint 33% DM), különösen a lignintartalma (37- DM 55%-a). Olajtartalma a DM 8-20%-a között van a szőlőfajtától és a bogyó fejlődési szakaszától függően. Az érték az érés kezdetéig növekszik, majd a betakarításig állandó marad. A szőlőmagolaj túlnyomórészt többszörösen telítetlen zsírsavakat tartalmaz (64-75%). A linolsav a legnagyobb mennyiségben előforduló zsírsav, ezt követi az olajsav a sztearinsav és a palmitinsav.

A szőlőmagolajliszt összetétele hasonló a szőlőmaghoz, kivéve, hogy olajtartalma alacsonyabb. Mivel azonban a magvak olajtartalma akár rendkívül alacsony 8% is lehet, az olajkivonás hozama pedig akár 55% is lehet, ezért esetenként nehéz megkülönböztetni a mechanikusan extrahált olajlisztet az magtól csupán az összetétel alapján.

A szőlőmagolajlisztet a potenciális metánkibocsátás-csökkentő hatása miatt vizsgálták. Bendőszimulációs technikával azt találták, hogy a kukorica DDGS szőlőmagolajliszttel keverve (magliszt legfeljebb 20% a keverékben, ami 5% szőlőmagolajlisztnek felel meg az étrendben) kedvezően modulálja a bendő fermentációját azáltal, hogy csökkenti a metántermelést anélkül, hogy káros hatással lenne a rostok lebomlására. Előnyös lehet a bendő egészségére és az állat termelékenységére is, mivel komplexeket képez néhány gyorsan lebomló szénhidráttal, és így segítheti a bendő pH-értékének stabilizálását a gabonában gazdag étrendben.

Korlátozó tényezők

A szőlőmag jelentős mennyiségben tartalmaz fenolos vegyületeket (5-8% polifenol), nevezetesen flavonoidokat. Ezek a vegyületek komplexeket képeznek a takarmányban lévő fehérjékkel és az emésztőenzimekkel, ami az emésztési folyamat megzavarásához és tápanyagvesztéshez vezet. Az ásványi anyagok felszívódását is akadályozzák, és károsítják a gyomor-bél traktus nyálkahártyáját. A szőlőmag és a szőlőmagolajliszt magas tannintartalma a rostokkal együtt az egyik fő tényező az alacsony emészthetőségükben és általában alacsony tápértékükben. Keserűségükért nagyrészt a szőlőmag katekinjei felelősek.

Takarmányozható állatfajok

• Húsmarha: Spanyolországban egy kísérlet kimutatta, hogy a 30% oldószerrel extrahált szőlőmagolajlisztet tartalmazó takarmánnyal etetett borjak növekedési üteme ugyanolyan volt, mint a gabonaalapú táplálékkal táplált borjaké. Az étrendben akár 50%-os mértékig is lehetséges volt szőlőmagolajliszt használata az egészségre és a hasított test jellemzőire gyakorolt ​​káros hatások nélkül. Belgiumban egy kísérletsorozat arra a következtetésre jutott, hogy 10% erejéig a szőlőmagolajliszt sikeresen beépíthető a hízóbikák teljes értékű száraz takarmányába, ami jó teljesítményt és a hasított test jellemzőit eredményezi. A szőlőmagolajliszt takarmányértéke a lenpelyváéhoz hasonlítható.
• Juh: Régebbi kísérletek folytak azzal kapcsolatban, hogy a bárányok étrendjébe 20 vagy akár 30%-ig illesztik be a szőlőmagot. A közelmúltban a báránytáp 10%-ában a teljes szőlőmagliszt nagyobb súlygyarapodást és végső élősúlyt eredményezett, mint a kontrolltakarmánynál. A takarmányba való 20%-os bevitel hasonló takarmánykonverziós indexeket eredményezett, mint a kontrolltakarmány használatával. A vágási adatokat, a pH méréseket és a hús kémiai összetételét nem befolyásolta a takarmány típusa. A szőlőmagliszt megnövelt szintje csökkentette a telített zsírsavakat, növelte a telítetlen zsírsavakat és javította a hús táplálkozási jellemzőit. Olaszországban tejelő anyajuhokkal végzett kísérletek során vizsgálták a szőlőmag (300 g/nap), önmagában vagy lenmaggal (220 g/nap) kombinált étrendbe való felvételének hatásait a tejtermelésre és a tej minőségére. Ezeknek a diétás kezeléseknek nem volt kedvezőtlen hatása a tejtermelésre és az egészségi állapotra. A szőlőmag hasznos lehet a többszörösen telítetlen zsírsavak koncentrációjának növelésében, ami potenciális egészségügyi előnyökkel járhat a fogyasztó számára, különösen akkor, ha lenmaggal együtt kerültek bele az állat étrendjébe. A szőlőmag hozzáadása (lenmaggal kombinálva) csökkentette a tejben lévő összes telítetlen zsírsav fény által kiváltott oxidációjának mértékét. A pozitív hatások mellett meg kell említeni, azonban, hogy Franciaországban végeztek egy kísérletet, ahol a juhok egyedüli takarmányaként adtak szőlőmagolajlisztet, az eredményekből pedig arra jutottak, hogy ilyen formában az nem alkalmas a juhok takarmányozására. Emellett Cipruson 40%-ban szőlőmagolajat tartalmazó étrendet állítottak be a bárányoknál, ami nem volt káros hatással a súlygyarapodásra, azonban a takarmányfelvétel magasabb volt. Ezzel párhuzamosan a takarmány emésztésének hatékonysága is alacsonyabb volt. A megnövekedett bevitel a megnövekedett bélfeltöltésben és ennek megfelelően alacsonyabb hasított testhozamban mutatkozott meg.
• Sertés: A szőlőmag és a szőlőmagolajliszt alacsony fehérjetartalma, nagyon magas rosttartalma és magas tannintartalma miatt nem értékes takarmány-alapanyag a sertések számára. Az étrendben csak kis mennyiségben használhatók fel antioxidánsok és többszörösen telítetlen zsírsavak biztosítására. Romániában az 5%-os szőlőmagolaj-pogácsa beépítése a sertések takarmányozásába nem befolyásolta a teljesítményt, és enyhe növekedést eredményezett a hasított test minőségi mutatóiban. A teljes szőlőmagolajat az étrend maximum 3-4%-át kitevően javasolt használni.
• Baromfi: A csirkék teljesítménye nem mutatott különbséget a standard diétához képest, amikor a kukoricát 5%-ban helyettesítették szőlőmaggal. A hús nagyobb százalékban tartalmazott telítetlen zsírsavakat a linolsavnak köszönhetően, diósabb illatú, fémesebb ízű és szálkásabb volt. Koreában a brojlertáp 1% őrölt szőlőmaggal történő kiegészítése nem volt negatív hatással a növekedési teljesítményre.
• Nyulak: A szőlőmagot legfeljebb 15%-ban alkalmazták nyúltápokban, jó eredménnyel. A zsírtalanított szőlőmagliszt értékes energiatartalommal rendelkezik (DE 5,5 MJ/kg DM) a nyulak számára, összehasonlítva más elöregedett (lignifikált) rostforrásokkal. Mérsékelt mennyiségben (15%) az étrendbe történő felvétele pozitív hatást gyakorolt ​​a takarmányfelvételre, az energiabevitelre és az átlagos napi gyarapodásra, a vakbél fermentációjának és mortalitásának károsodása nélkül.

A témában gyűjtött tanulmányok listája a Francia Nemzeti Mezőgazdasági Kutatóintézet Takarmányforrások Információs Rendszerében található.

NAK/ Pető Krisztina