A vírusválságból való kilábalás időszakában is megfontolt döntéseket kell hozni.
Bízunk benne, hogy a COVID-válságból való felépülés kezdetét vette, ám ilyenkor az óriási kiadások miatt meg kell találnia a lehetőséget a döntéshozóknak azok csökkentésére, és a bevételek növelésére. A még mindig törékeny vendéglátóipar felépülését is veszélyeztetheti egy váratlan jövedékiadó-emelés, ami ráadásul ösztönözheti a határokon átnyúló vásárlásokat, csökkentheti a vendéglátásra fordítandó kiadásokat, és magában hordozhatja a feketepiac növekedését.
A magas jövedéki adók egyes európai országokban virágzó határokon átnyúló alkoholkereskedelmet eredményeztek, például Svédország és Norvégia között (a határok lezárásáig), Dánia és Németország között a határ mentén (ahol külön érdekvédelmi szervezet alakult ki arra, hogy a skandináv utazók betétdíj megfizetése nélkül vásárolhassanak palackos és dobozos italokat). Ugyanígy Finnország és a balti országok között, hogy megfizethetőbb termékekhez jussanak a szomjas utazók.
Az Ír Köztársaság kabinetje a kiskereskedők tiltakozása ellenére írta alá az alkohol minimális egységárára (MUP) vonatkozó tervezetet, ami 2022. 01.01.-től lépett hatályba. A kormányzat akkor úgy vélte, hogy a minimális árképzés létfontosságú közegészségügyi szempontból, később viszont elismerte, hogy „tagadhatatlan a kockázata” annak, hogy az emberek a határon túlra utaznak, hogy olcsóbb alkoholt vásároljanak. Ennek nyomán megpróbálják majd Észak-Írországot is rávenni az együttműködésre.
Születtek azonban pozitív döntések is, melyek előremutatóak, és támogatják az ágazatokat. Észtországban például „adóbékét” hirdettek még 2019-ben. Ennek eredményeként azt várták, hogy mérséklődik az észt-lett határon átnyúló kereskedelem, ami elősegítené az adóbevételek és vállalkozások Észtországon belül tartását. Ezt úgy akarták elérni, hogy a sorozatos adóemelések után 25%-os jövedékiadó-csökkentést léptettek életbe sörre, almaborra, szeszes italokra.
Szintén előre mutató példaként említik, hogy 2021-ben az Egyesült Királyság úgy döntött, hogy végső soron az adó mértékét az alkoholtartalomhoz köti, a döntést egy konzultáció előzte meg. A válaszok alapján az a döntés született, hogy 2023-tól olyan adórendszert vezetnek be, amiben mérsékelik a gyengébb erősségű italok adóját, engedményeket tesznek a csapolt sört és cidert árusító kocsmák, és azon bortermelők felé, akik nagyobb hangsúlyt helyeznek az alacsonyabb alkoholtartalmú habzóborok (pl. prosecco) termelésének irányába. Rövid távon a két évvel ezelőtti döntés értelmében -a Covidra való tekintettel- akkor törölték a tervezett alkoholadó-emelést. A kocsmák tulajdonosai természetesen üdvözölték a döntést, miközben a borászok és a szeszesitalokkal foglalkozó szervezetek logikátlannak nevezték a döntést, ami torzítaná a prémium borok piacát.
Magyarországon jelenleg az extraprofit adókról szóló 197/2022. Kormányrendelettől hangos a média, amely a Magyar Közlöny 2022. évi 93. számában jelent meg. A 2022. július 1-től hatályba lépő intézkedések érintik az alkoholos italokat is, és első olvasatra ijesztő lehet látni, hogy gyakorlatilag minden érintett kategóriában látványosan nő a jövedéki adó mértéke.
Érdemes azonban figyelembe venni azt, hogy ezzel párhuzamosan a népegészségügyi termékadóra (NETA) vonatkozó szabályozás is változik, és a jelenleg hatályos jogszabály 6§-tól eltérően az új rendelkezés szerinti 2. melléklet szerint fognak adózni a termékek. A mellékletben szerepelnek az ízesített sörök, alkoholos frissítők, ám más alkoholos ital nem.
A módosításokat szemlélve tehát bár elsőre úgy tűnhet, hogy az alkoholos italok szegmense nagyobb adóterhet kap a jövedéki adó mértékének jelentős emelkedése miatt, a NETA „beolvadásával” egyes magasabb alkoholtartalmú italok (pl. pálinka) esetében látható, hogy mérsékelt növekedés fog történni.
NAK/ Pető Krisztina
Felhívjunk tagjaink figyelmét, hogy ügyintéző felületünk átalakult. A részletekről érdeklődjön