Több is eshetett volna! A növényeink még mindig szomjaznak, azonban több kórokozó gombafajnak, a levéltetveknek és az atkáknak elegendő volt ahhoz, hogy fertőzzenek, terjedjenek. A szél és a szokatlanul nagy meleg tovább szárította a kertek talajait, a fagyosszentek pedig egy kicsit elkésve, de néhol hajnali fagyot is hoztak. Gyengébbek, érzékenyebbek lettek a növényeink, védeni kell őket.
A május 18-i fotón a körte varasodásának, a rozsdájának és a körtelevél gubacsatkának a tüneteit is láthatják. A három károsító közül a varasodás okozhatja a legnagyobb gondot. A fényképen látható fertőzési szintnél már feltétlenül védekezni kellene, a fogékony almafajtákban is, lásd Almatermésűek növényvédelmi felhívása.
Fotó: Zsigó György
A rozsdagombák fejlődése, biológiája több ponton is eltér varasodásnál megismertektől. Ezért a varasodás elleni készítmények visszafogják a terjedését, de nem tudnak 100%-os eredményt elérni a rozsdák ellen. A difenokonazol hataóanyagú gombaölőket kifejezetten a rozsdákra is bevizsgálták és engedélyezték. A május 16-i fotón a szeder rozsdájának a spóratelepei láthatóak, a fenti készítmények itt is engedélyezettek és egy kisfilmet is készítettünk az őszi teendőkről. A körterozsda videóját megtalálhatják itt. Sajnos a filmben ajánlott mankoceb már nincs forgalomban. (A körterozsda gazdaváltós gomba, egyes borókafajokról terjed át a körtére. Állítólag 100-150 méteres szomszédságból is átfertőzhet széllel, rovarokkal.)
A szilvamoly hernyóit, a kikelésüket a tojásokból már jelezte dr. Hári Katalin a webkamerás előrejelzéseiben.
Az összes gyümölcsmoly rajzik, már az almamoly és a tarka szőlőmoly hernyói ellen is el lehet kezdeni a védekezést. A permetezések indításáról a gazda tud dönteni! Erről a kérdésről és persze a felhasználható rovarölőkről írtam az előző, 10. felhívásban és itt több néznivalót is ajánlottam, pl. a cseresznyelégyről is.
Színesedik a cseresznye és megjelentek a cseresznyelegyek is. A legtöbb csapdakertünkben már jelezték a kollégák a ragacsos sárgalapokra felragadt legyeket, valószínűleg már a fák napsütötte oldalán párzanak az Önök kertjében is. Ezt a fák tetejére kiakasztott ragacsos sárgalapokkal pontosíthatják. Néhány korai cseresznyefajta még a tojásrakás előtt leszüretelhető, a fajták többségénél azonban védekezni kell annak a kertésznek, akit nagyon zavarnak a „kukacos” (valójában nyüves) cseresznye vagy meggyszemek.
A rovarölő szerekben nincs változás. Felszívódóak az acetamiprid hatóanyagúak (14 é.v.i.). Kontakt szerek, melyekkel ismételni kell, a deltametrint (7 é.v.i.) és a lambda cihalotrint (3 é.v.i.) tartalmazó piretroidok. Színesíti a palettát a cseresznyelégy ellen is engedélyezett hidrolizált fehérjét tartalmazó „hatásjavító segédanyag”, melynek a technológiáját még tisztázni kell és főleg a diónál lesz nagy jelentősége.
A szélsőséges időjárás a növények tápfelvételét is megnehezíti. Az első fénykép egy olyan rózsabokor leveléről készült, amely a talajból nehezen tudta felvenni a tápanyagokat. Ezek tipikus hiánybetegség tünetek. A szállítást végző levélerek még működnek, zöldek, de máshol már halványodnak, sőt a szélek felé elhalnak a levelek. Vashiányra tippelek, de mivel az egyes tápanyagok felvétele sok környezeti tényezőtől függ, többek között pl. a többi tápelem mennyiségétől, arányától is, ezért egy mikroelemekben gazdag komplex talaj, illetve lombtrágyát javaslok. (A sárgult levélszövet könnyen perzselődik, az alsó dózissal permetezzenek.)
Fotók: Zsigó György
A parlagfű május 19-i fotója önmagáért beszél, még könnyedén és gyökerestől kihúzható.
Zsigó György, NMNK
