Mezőgazdasági termelés

A beporzókkal kezdem, mert most ezek a fajok legalább akkora figyelmet igényelnek, mint a levéltetvek, a poloskaszagú szilvadarázs és a körtelevélbolha. Talán ez utóbbiak kártételével találkozhatunk most néhány kertben.

Több szempontból is az érdeklődésünk középpontjába kerültek a beporzást végző rovarok. Környezetünk romló állapotát jelzi az is, hogy egyre több rovarfaj került a kipusztulás szélére, ezek közé tartoznak pl. a poszméhek is. A háziméhek egyedszáma lecsökkent, helyettük egyre inkább rászorulunk a vadon élő beporzók munkájára. Tavaszi fagyok gyérítik a virágok számát, a megmaradtak megtermékenyítése miatt elő kell segíteni a beporzók betelepülését. A növényvédő szerek kiesése miatt nagyobb „károsító nyomással” és így nagyobb terméskieséssel kell számolnunk, ezért mindent meg kell tenni a jó indításért, a minél teljesebb megtermékenyítésért.

Tehát akár környezetvédelmi szempontokból, akár a nagyobb termés bebiztosítására, akár kényszerűségből, de fontos lenne, hogy minél több ilyen rovart csalogassunk be a kertünkbe.

Az ablakpárkányra állított filléres rovarhotel fotója 04.11-én készült. A szobák felébe már bepetéztek a rovarok, nyárra teljes lesz a szállodai foglalás. A szobabérlő beporzók már hetekkel korábban felébredtek a téli álmukból és táplálkozás céljából, még a párzásuk előtt felkeresték a virágokat. Tehát a kifejezetten hűvös és borús napokon is dolgoztak, akkor amikor a háziméhek még inkább csak a kaptárakban pihentek. Hasznos tudnivalókat olvashatnak, ötleteket kaphatnak az elkészítéséről az MME honlapján. Ők darázsgarázsnak nevezik.

Fotó: Rovarhotel, forrás: Zsigó György

A japánbirs virágát bújó poszméh fényképe 04.14-én készült (ekkor is hűvös és borult volt a reggel) és azt bizonyítja, hogy a kerti virágok, utcai növények is sokat segíthetnek a hasznos rovaroknak. Válasszanak „méhcsalogató növényeket” a virágos ágyásokba, útszegélyekre. A párizsi operaház tetején és Budapest közepén, az Agrárminisztériumnál is élnek méhcsaládok. A háziméhek számára is fontosak a városi virágok, mert ezeken akkor juthatnak táplálékhoz, amikor éppen nincsenek virágzó növények a mezőgazdasági területeken.

Fotó: Japánbirs virágát bújó poszméh, forrás: Zsigó György

A „gyomok” elvirágzását is érdemes megvárni az első kaszálás előtt. Azért tettem idézőjelbe a gyom szót, mert ebben az esetben hasznosak, méhlegelőnek tekinthetjük őket. (Engem később sem zavarnak a gyepben…)

Tóth Péter kollégám méhészkedik és növényorvosként is dolgozik. Nevét mindenki ismeri a méhészek és a növényvédősök között is. A hazai méhmérgezések okait kutató 2 oldalas levelét mellékelem. Ebbe dőlt betűkkel bemásolta a méhekkel kapcsolatban érvényben lévő, a permetezésekre vonatkozó jogszabályt is.

Ábra: Közönséges levélpirosító alma-levéltetű ősanya lárvája, fotó: Zsigó György

Az előző felhívásban látható pirosan torzuló almalevelet kinyitottam és lefényképeztem a belsejében megbújó közönséges levélpirosító alma-levéltetű ősanya lárvát. Ahol a nyár folyamán felszaporodhatnak, mert pl. a katicák nem tudják kordában tartani őket, ott a lambda-cihalotrin, tau-fluvalinát, az acetamiprid, a primikarb, a flonikamid hatóanyagok engedélyezettek. Gyérítésre alkalmasak a polioxietilénből és paraffinolajból gyártott rovarölők is. Nekem még nem kellett permetezni ellene.

Zsigó György, NMNK