Az elmúlt években egyre több problémát okoztak ezek a kártevők, melyek jelenlétére gyakran csak akkor figyelünk fel, amikor már visszafordíthatatlan a kártétel.
Ahogy már az előző cikkemben is írtam ez az enyhe tél több növényvédelmi kihívást fog okozni, ezt a problémát a szűkülő növényvédőszer paletta csak tetőzi.
A drótférgek számára az enyhe tél igazán kedvező, valószínűleg nem húzódtak mélyre a talajlakó kártevők és a felszín sem fagyott át annyira, hogy az gyérítette volna őket.
A drótférgek a pattanóbogarak lárvái. Ezek a lárvák 3-5 évig fejlődnek a talajban. Csapadékos évjáratban a felszínhez közeli, míg száraz időben a talaj mélyebb rétegeiben tartózkodnak.
Különösen vonzza őket a csírázó mag, a fiatal növények gyökerei, ezek rágásával okoznak kártételt. Ezt követően a növény föld feletti része sárgulni kezd, majd elszárad. Gabonában sárgulás, majd vezérhajtás elhalás következik be. A burgonyában és a cukorrépában járatokat rágnak, a palánták esetében pedig teljes pusztulást okoznak.
Szántóföldi kultúrák közül legnagyobb kárt burgonyában és cukorrépában okoztak, de már kukorica és napraforgó esetében is jelentős kártétellel lehetett találkozni az elmúlt években, és erre lehet számítani a következő években is.
A tavaszi vetések előtt érdemes a területünket „megvizsgálni” drótféreg szempontjából is. Négyzetméterenként már 3-5 drótféreg kárt okozhat, ekkor talajfertőtlenítés indokolt. Ennél nagyobb egyedszám esetén viszont érdemes megfontolni a vetésváltást írják a szakkönyvek.
Ilyenkor felmerül a kérdés, hogy milyen kultúrára váltsunk?
Mint említettem, a tavasszal vetett, kapás kultúrákon nagyon jól megélnek a drótférgek. Az ökológiai jelentőségű másodvetés céljából vetett kultúrák – sok esetben az alacsonyabb vetőmag árak következtében a fehér mustár olaj retekre korlátozódnak – esetében lehet már olyan cikkeket olvasni, amelyek arra hívják fel a figyelmet, hogy ezeken a területeken felszaporodtak a drótférgek. Ennek az az oka, hogy több faj, többféle fejlettségű drótféreg egyidejű jelenléte is előfordulhat az adott területen, melyek eltérően reagálhatnak az egyes hatásokra, hatóanyagokra. Az őszi vetésű gabonák gyökerein is jól érzik magukat, bár ez a kultúra kevésbé érzékeny a jelenlétükre, mivel amikor a drótférgek aktívak lennének az őszi búza már megerősödött gyökérrendszerrel rendelkezik – ugyan ez igaz a repcére is - így jobban tudja tolerálni a károsítást, mint az éppen csírázó tavaszi kultúrák.
Összegezve, vetés előtt „vizsgáljuk meg” a talajainkat a talajlakó kártevők szempontjából is. Ez történhet területi kvadrát alapján talajmintavevővel, búzacsomós módszerrel, vagy a terület fóliatakarásával. A gazdasági küszöbérték 3-5 drótféreg négyzetméterenként, ez azt jelenti, hogy már védekeznünk szükséges talajfertőtlenítővel vagy csávázott vetőmagok használatával.
NAK/ Oláh Beatrix
Felhívjunk tagjaink figyelmét, hogy ügyintéző felületünk átalakult. A részletekről érdeklődjön