Mezőgazdasági termelés

A gyümölcsfaiskolákban elkezdődött a csemeték, oltványok, cserjék kitermelése, így ettől az időszaktól kezdve számíthatunk ültetési alapanyagra. Jellemzően a természetes lombhullás bekövetkezte után kezdődik a kitermelés, melyre nagyon rövid idő áll rendelkezésre, mert a fagyok kezdetéig a kitermelt növényanyagot még el is kell ültetni. Néhány hasznos tanáccsal szeretnénk szolgálni és a figyelmet felhívni a gazdálkodóknak, hogy az őszi telepítés minél eredményesebb legyen.

  Kitermelésre váró gyümölcsoltványok (Fotó: Nébih)

Célszerű minél hamarabb elkezdeni és befejezni az ültetést, hogy az elültetésre került növényeknél a begyökeresedés az elültetés után elinduljon, ami az eredés szempontjából fontos tényező. Az őszi ültetés ideje a lombhullástól a fagyokig terjedő időszakra korlátozódik, fagyos időben és talajban mindenképpen kerüljük az ültetést.

Konténeres gyümölcstermő növény, mely burkolt gyökérzetű elvileg bármikor ültethető, de ez csak elvileg igaz, a gyakorlat azt mutatja, hogy ez esetben is biztosítsunk a növény számára elegendő időt, hogy még a fagyokig a talajban a begyökeresedés megindulhasson. Ellenkező esetben csökkent eredéssel számolhatunk.

Döntően szabadgyökerű növények kerülnek kitermelésre a gyümölcsfaiskolákból, mely növényanyag fokozottan érzékeny az ültetésre. A kitermeléssel párhuzamosan a faiskolák a növényeket folyamatosan a vermelőbe viszik, ami tulajdonképpen a gyökerek légmentesen földel, vagy egyéb közeggel való takarását jelenti, így megakadályozva a gyökérzet, illetve a növények kiszáradását.

Általánosságban elmondható, hogy valamennyi gyümölcsfajunk, ősszel és tavasszal is ültethető, azonban, ha a szakmai oldalról a növény szempontjából veszük figyelembe, akkor már közel sem ennyire egyszerű. Az ültetés időpontja a növényélettani sajátosságok alapján attól függ, hogy az adott faj mennyire érzékeny az átültetést okozó stresszre, illetve, hogy mikor indul meg az új gyökérkezdemények (hajszálgyökerek) fejlődése. A fás gyümölcsfajok közül a csonthéjasok és a fatermetű héjasok őszi gyökérképződése nagyon vontatott, ami, ha kedvezőtlen tényezőkkel (hideg száraz talaj, sérülések stb.) párosul akkor még inkább felerősödik. A jelenség genetikailag kódolt, mely bonyolult biokémiai folyamatoknak tulajdonítható. Erre itt most nem térünk ki. Annak ellenére, hogy a talajban elegendő nedvesség van, fiziológiai kiszáradás lép fel, mert a növények nem, vagy csak nagyon kevés új hajszálgyökeret fejlesztenek, ezért vizet nem tud a talajból felvenni és így a növények tavaszra jellemzően kiszáradhatnak. A téli fiziológiai kiszáradásra az ősszel ültetett mandula, őszibarack, kajszi, dió és a gesztenye a legérzékenyebbek, ezért ezen fajokat ajánlott tavasszal ültetni. Az almatermésűeknél, bogyósoknál, (kivétel a szamóca, melyet tavasszal, vagy nyár végén ültetünk, frigó vagy leveles palántaként) az őszi telepítés a kedvezőbb. A berkenyét és a bodzát is gyakorlati megfigyelések alapján érdemesebb ősszel telepíteni. A több évig konténerben tartott növények ültetését kerüljük minden esetben, mert a konténerben körbefutó és egymást folytogató gyökerek és az elöregedett gyökérzet miatt, mely felszívó gyökereket alig tartalmaz, gyakran nagyobb kockázatot jelent, mint a szabadgyökerű ültetése.

A faiskolából elszállítva a növények gyökérzetét benedvesítés után lehetőleg műanyag fóliába csomagoljuk a kiszáradás végett, bármilyen rövid távolságra is szállítsuk. A megérkezés után érdemes a gyökerek metszlapját, éles metszőollóval minimálisan után vágni, és a kitermeléskor sérült gyökérrészeket az egészséges részig visszavágni. A visszavágás után ajánlott 1 napra tiszta vízbe állítani a gyökereket, hogy az esetleges vízvesztésüket pótolni tudják. A felszivatás után azonnal vermeljük el az ültetési anyagot, lehetőleg nedves homokba vagy morzsalékos talajba légmentesen tömörítve, majd alaposan öntözzük be a vermelt növényeket. Figyeljünk arra, hogy a vermelőből szakaszosan vegyük ki a növényeket és a lehető legrövidebb idő alatt ültessük el a kiszáradás elkerülése végett. A szakszerű ültetésre mindenkor figyeljünk és tartassuk is be, mert ez is döntő mozzanat az ültetésben.  

Ültetőléc használata, gyümölcsoltványok ültetésénél (Fotó: Agrofórum)

 Az ültetésnél célszerű ültető lécet használni, mellyel a tőhely és az ültetési mélység pontosan tartható Az ültető gödörbe célszerű starter és burkolt folyamatos feltáródású műtrágyát helyezni a gyökérzet környezetébe, 1-2 dkg talajfertőtlenítő szerrel. Szerves istállótrágya is helyezhető az ültetőgödörbe, azonban kellően érett legyen, gyökér kártevőktől mentes, és közvetlenül a szabadgyökérzettel ne érintkezzen. Az ültetés után a gyökérnyak (szemzési hely) egyvonalba legyen a talajjal, a gyökeres dugványokat mélyebben ültetjük a jobb bokrosodás és a későbbi tőhajtások, tősarjak megújulása végett, ugyanígy a magasan szemzett oltványokat is, az alany nagyobb gyökértömegének növelése érdekében. A szemzési hely azonban mindig legyen a föld felett, mert csak így tudja kedvező hatását kifejteni az oltvány. Ügyeljünk arra is, hogy a szemzési hely az uralkodó széliránnyal szemben álljon, ezzel elkerülve a nemes, illetve a fejlődő hajtás kitörését. A gyökerekhez került földet, folyamatosan tömörítsük, légmentesen, majd alaposan öntözzük be, és kupacoljuk fel tavaszig. Őszi telepítés esetén mindenkor érdemes törzsvédőt kihelyezni az oltványokra a vadkár, de az esetleges mechanikai sérülések ellen is. Szaghatáson alapuló vadriasztók is jó hatásúak, akár a fára, csemetére, vagy kerítésre helyezve. Időnként azonban cseréljük, mert a hatását elveszíti.

Vegyük azt is figyelembe, hogy a fiatal oltványok télen is, folyamatosan párologtatnak és kevés a felszívó gyökérzet, így amennyiben száraz a talaj, csapadék és fagymentes a tél, úgy a tél folyamán is élettani okokból szükséges lehet két – három alkalommal öntözni. Sajnos az utóbbi években egyre inkább ilyenek a telek. Csak ellenőrzött, hivatalos faiskolából vásároljunk gyümölcstermő növényeket, ahol az egészséges szaporítóanyag, és a fajtaazonosság biztosított. Az ültetni kívánt gyümölcsfajta termékenyülési viszonyairól mindig tájékozódjunk, és amennyiben nem öntermékeny a fajta, úgy megfelelő pollenadó fajtát is kell ültetnünk, ami a kiválasztott fajtánkkal egyidőben virágzik. Ebben a faiskolák készséggel segítenek.

Bíztatunk minden gazdálkodót, hogy bátran ültessenek gyümölcstermő növényeket, melyek a hazai klímánkon, különleges beltartalmi értékeket produkálnak, és a saját gyümölcsnek nincs párja. De vegyük azt is figyelembe, hogy a faiskolai ültetési anyagok előállítása 2 – 3(4) évet is igénybe vesz fajtól - technológiától függően, ezért megfelelő gondossággal, precizitással ültessük a növényeket, hogy sok -sok éven át örömünket lelhessük benne. Ehhez kívántunk a legfontosabb tudnivalókkal szolgálni. Eredményes ültetést kívánunk minden telepítőnek.

(NAK, Komma László)

Címkék:

Kapcsolat

Nemzeti Agrárgazdasági Kamara

Székhely: 1115 Budapest, Bartók Béla út 105-113. (Bartók Udvar)

Adószám: 18399257-2-43

E-mail: ugyfelszolgalat@nak.hu

Zöld szám: +36 80 900 365

Személyes ügyfélfogadás

 

Ügyfélszolgálati irodák elérhetőségei

 

Őstermelői adatok lekérdezése