Mezőgazdasági termelés

A torma őshazája Délkelet-Európa és a vele határos Nyugat-Ázsiai területek, mely – egyes feljegyzések szerint - a szláv népek vándorlásának köszönhetően terjedt el később Európa szerte.

A 15. századtól már termesztésbe vont növényként az étkezési célú felhasználás mellett jól ismert terméke volt a népi humán- és állatgyógyászatnak is. A magyar mezőgazdaságban körülbelül az 19. század végéig évelő növényként termesztették, azonban a hajdúsági régióban már ideje korán felismerték a torma jelentőségét. Az 1920-as években Újléta és Bagamér környékén dolgozták ki azt az egy éves, jelenleg is használatos bakhátas termesztéstechnológiát, melynek köszönhetően a hajdúsági torma ma világhírnévnek örvend. Már 100 éve!

2021-ben összesen 1267 hektáron termesztünk tormát Magyarországon, ebből 1259 hektár, tehát a területek közel 99%-a hajdúsági térségben található. A régióban a termőtáj és a talajadottságok is kiválóak a növény számára, a helyi öntés réti és lápos réti talajok adják a torma igazi zamatát. A termelésünk körülbelül 80-90 %-a jellemzően export értékesítésre kerül, ez a mennyiség ráadásul az európai fogyasztás közel 40 %-át fedezi, ez teszi hazánkat a kontinens legjelentősebb tormatermelőjévé. Legfőbb felvevő piacaink a 2020-as évi statisztikai adatok (forrás: Tridge) alapján Németország, Lengyelország, Románia, Csehország, Ausztria, Szlovákia és Svédország. 2020-ban összesen 14,4 ezer tonna tormát exportáltunk, melynek az áruértéke hozzávetőlegesen 18,66 millió USD (megj.: kb. 5,6 milliárd Ft; hozzávetőlegesen átlag 388 Ft/kg).

A torma igen tápanyagigényes növény, de megfelelő kondicionálás mellett akár 13 t/ha gyökérképződésre is képes. Ehhez körülbelül 25-30 tonna/hektár szervestrágya, ezen felül 100 kg N; 50 kg P; 170 kg K szükséges. Jellemzően ma átlagosan kb. 8 tonna/hektár terméssel számolhatunk. A termőterületek nagy része öntözött, itt nagyságrendileg egy 37.000 tő/hektáros állomány esetében kb. 1850 m3/ha/időszak a kijuttatott öntözővíz mennyisége. Ez azt jelenti, hogy 1 tő torma kb. 50 liter vizet vesz fel, mire 30-40 dkg rizóma fejlődik.

A torma előállítási költsége ma már igen magas: ezeket 3 fenológiai fázisba rendezve az összköltség körülbelül 2,13 millió forint/hektár. Ráadásul a költségeket az esetleges bérleti díjak (pl. föld, gép, stb.) tovább növelhetik. Továbbra is elmondható, hogy jelentős az élőmunka igénye, hiszen az összköltségek felét (1,1 millió forint/ha) ez teszi ki. Ha a fent említett, jellemzően 8 tonna/ha termésátlaggal számolunk, akkor a korábbi évek gyakorlata szerinti 300 Ft/kg termelői egységár mellett a termelés sajnos nem jövedelmező. Piacvédelmi intézkedésként az idei évben törvényben került rögzítésre a tormára vonatkozó kötelező szerződéskötés is, melynek 2021. augusztus 1-i határidőt adott a jogalkotó. Ennek a tényleges piacra gyakorolt hatását legkorábban csak az idei szezonzárást követően fogja tudni értékelni az ágazat.

Az elmúlt évek értékesítési átlagáraiból jól látszik, hogy körülbelül a jelenlegi termőterület az az úgynevezett fenntartható méretküszöb, amire átlagosan lehet éves szinten alapozni, és ami mellett az termelői ár is arányosan eléri a fenntartható szintet. Ugyan jelentős piaci szereplő vagyunk, azért az árakat jellemzően a világpiaci keresleti és kínálati viszonyok határozzák meg. Ahhoz, hogy a jövőben elkerülhető legyen mind a túltermelés - vele a drasztikus árcsökkenés-, mind a termékhiány, előbb utóbb szükségessé válik egy belpiaci koordináció, mely összefogja a hazai ágazat szereplőit, azaz a termelőket, a felvásárlókat és a feldolgozókat egyaránt. Ez a szereplő lehet maga a Hajdúsági Torma Jövőjéért Alapítvány, mely azzal a céllal jött újonnan létre, hogy javítson az ágazat helyzetén, vele együtt a környék eltartó és fenntartó képességének megőrzésén.

Az együttműködési hajlandóságon túl komoly kihívásokat jelent a termelők számára a torma gyökérbél (IRD) elszíneződés, illetve a tormagyökér szövetbarnulás. A jelenség már a kutatók és növényvédelmi szakemberek számára is ismert, de a kezelés módja sajnos egyelőre még kidolgozásra vár. Szakmailag jól elkülöníthető a spiroplazma által okozott károsodás, mert az azonnal a növényen magán is észrevehető. A szövetbarnulás azonban 100 %-os kárt okoz, mely a legújabb vizsgálati eredmények alapján egy komplex „támadás” eredménye, melyet a Verticillium, Fusarium és Pszeudomonasz együttes jelenléte okoz. Külföldi kutatások is több esetben a Trichoderma törzseket jelölik meg (107 csíraszámban alkalmazva) megoldásként, melynek alkalmazhatóságát már itthon a Debreceni Egyetem által koordinált kutatásokban is tesztelik. A Trichoderma egy fonalas gomba, mely a belső szövetekben fejti ki a jótékony hatásait. Más gombákkal és baktériumokkal szemben is ellenálló, illetve részt vesz a növényi növekedés serkentésében, ún. biostimulátorként. Egyszerűen fogalmazva a Trichoderma egy növényi probiotikum, így különböző stressz faktorokkal szemben (pl. aszály) is ellenállóvá teszi a növény. Lényegében immunerősítőként funkcionál, de e mellett az Egyetemen zajló kutatásokban a termésmennyiség növekedésének lehetőségeit is vizsgálják.

A növénytermesztéssel kapcsolatos kutatások mellett a torma további élelmezési-illetve gyógyászati célú felhasználásának bővítési lehetőségeiről is folynak vizsgálatok, melyről a tormával kapcsolatos következő híranyagunkban számolunk be.

 

(Horváth Vivien/NAK)

Címkék:

Kapcsolat

Nemzeti Agrárgazdasági Kamara

Székhely: 1115 Budapest, Bartók Béla út 105-113. (Bartók Udvar)

Adószám: 18399257-2-43

E-mail: ugyfelszolgalat@nak.hu

Zöld szám: +36 80 900 365

Személyes ügyfélfogadás

 

Ügyfélszolgálati irodák elérhetőségei

 

Őstermelői adatok lekérdezése