A 4. felhívás után az előző levelemben újra írnom kellett az őszibarack tafrinájáról. A hűvös, csapadékos időjárásunk miatt azóta is folyamatosan fertőz. A meggy és a kajszi idei, súlyos moníliás virágfertőzéséről az 5. levelem szólt. Ez az időjárás ennek a gombának is kedvez, most ijesztő tünetekkel folytatta a fertőzését meggyen és kajszin is. A vesszők belsejében terjedő monília termőtestei megjelentek a vesszők felületén is. (A fák „belsejét felélő” taplógombák törnek ki hasonló módon az ágak felületére.) Még nem láttam ilyen tüneteket! Pénzes Béla professzor úr fotóján bejelöltem a monília telepeit.
Sajnos a védekezéssel kapcsolatban nem tudok újat mondani. A fás részekben már bent van a gomba, ide továbbra sem tudunk gombaölő szereket bejuttatni. A perzselést kockáztatva próbálkozhatnak valamelyik réztartalmú szerrel (általában pirosbimbós állapotig engedélyezettek), de a védekezés lényege továbbra is a minél gyorsabb visszametszés és jövő tavasszal, virágzás környékén a kötelezően elvégzendő permetezés lesz.
Kiváló cikket írt dr. Némethy Zsuzsanna a monília fajokról és az idei helyzetről. Érdemes elolvasni.
Most a levéllyukacsosodást okozó gomba (sztigmina) is jól érzi magát. A fénykép tegnap készült. A levél színén, fonákján és már a gyümölcsön is láthatják a tüneteit. Ennél a fertőzési szintnél S. O.S. permetezést javaslok. A rézpótlónak is hívott mankoceb hatóanyag (2. felhívás, pl. Dithane) a monília telepeit is gyéríteni fogja. Enyhe fertőzésnél a kéntartalmúak is hatásosak. A felszívódók közül pl. a Topas 100 EC, a Teldor 500 SC, a Signum WG és a Switch 62,5 WG engedélyezett kajsziban moníliára és levéllyukacsosodásra is.
Járványt nem okoz minden évben, de valamilyen szinten, mindig számíthatunk a szőlőlisztharmatra. A jelenlegi időjárás nem kedvez a gombának, de mivel csak megelőzéssel védekezhetünk ellene, ezért ha el tudnak csípni egy eső és szélmentes fél napot, akkor érdemes megpermetezni a növényeket. A cél az, hogy a virágzásig ne engedjük felszaporodni a lisztharmatot. Már a virágok elpusztításával is elviheti a termést, később pedig nehéz kordában tartani, sérvesek lesznek a bogyók. A virágzásig most elegendő a kén, később pedig majd meglátjuk... Párás, meleg körülmények között a peronoszpóra, sőt még a szürkepenész is gondot okozhat.
A járdán, a kerti eszközökön megjelenő nyálkacsíkok, de már a megrágott levelek is tanúsítják, hogy megjelentek a csigák. Tavaly karácsonykor egy újabb nagytestű fajt /Cantareus apertus/ is találtak Budapesten, nyekergő csiga lett a neve. Franciaországban ették is, finom lehetett, mert ott mára védett faj lett.
Idei hír, hogy II. kategóriába kerültek a metaldehid tartalmú csigaölő granulátumok. Maradtak a már jól ismert módszerek. Mesterséges éjszakai búvóhelyek létesítése és a hajnali összeszedés, indiai futókacsa, kávézacc, csigaűző növények, fokhagymapermet és még hosszan sorolhatnám az internetes ajánlásokat. (A tavalyi 20. felhívásban leírtam a tejsavóból készült csigazselé receptjét.) Néhol még most is látom, hogy az ágyásokat kapamélységű árokkal keretezik be és ezekbe vastagon konyhasót, műtrágyát, fahamut szórnak. Ezek az anyagok ugyan megölik a csigákat, de ilyen töménységben károsak a talajra. Inkább csapdázzanak!
A szélsőséges időjárás, a sok eső megnehezítette a növények tápanyagfelvételét, sárgulnak a levelek. Ma pl. körtén és piros ribizlin is, valószínűleg a vashiány tünetét fotóztam. Lombtrágyákkal egészítsék ki a permetlevet. A sárga levelű, vékony bőrszövetű növényeknél a perzselés elkerülése miatt, inkább az alsó dózissal dolgozzanak.
(Zsigó György, NMNK)
Felhívjunk tagjaink figyelmét, hogy ügyintéző felületünk átalakult. A részletekről érdeklődjön