Mezőgazdasági termelés

Jelen cikkünkben, szeretnénk tájékoztatni a gazdálkodókat, különös tekintettel a gyümölcstermesztő gazdákat, hogy ültetvényeiket, milyen módszerekkel védhetik meg, vagy legalább is a fagy okozta károkat jelentősen mérsékelni tudják. Előző cikkünkben a gyümölcsösök tavaszi fagykár problémakörének a növény felőli, élettani oldaláról közelítettük meg a témakört, és a védekezés műszaki lehetőségeit, csak részben érintettük. Az előző cikk 1. részének tartalma a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara honlapján a Tájékoztatási Szolgáltatás menü aloldalán elérhető a Gyümölcsösök tavaszi fagykár problémai és a védekezés lehetőségei címen.

A mostani témakör 2. részében konkrét számadatokkal kívánunk segítséget nyújtani a teljesség igénye nélkül gyakorlat orientáltan, a fagykár elleni védekezés műszaki paramétereit illetően.

A cikksorozat a kiírásra és meghirdetésre került Kertészeti ültetvénytelepítési pályázathoz is szervesen kapcsolódik, tájékoztatásként, hogy a telepíteni, vagy a meglévő ültetvényeket felújítani, lecserélni, korszerűsíteni kívánó gazdálkodóknak hasznos információként szolgálhasson.

Azt gondoljuk, hogy ma már nem elégséges a gyümölcsültetvény telepítése és fenntartása, ahhoz, hogy a termesztés gazdaságos legyen a termés megóvása elengedhetetlen követelmény, hiszen az eredményt kizárólag, maga a termés (gyümölcs) adja. A globális klímaváltozásnak köszönhetően, egyre szélsőségesebb és kiszámíthatatlanná válik az időjárás, ami hazánkra is egyre jellemzőbb lesz, amire viszont fel kell készíteni az ültetvényeket is, különben az egész termesztést teszi lehetetlenné.

A jó hír az, hogy vannak lehetőségek, és mindenki a lehetőségeihez mérten választhatja ki a számára megfelelő technológiát az ültetvény tavaszi fagykár elkerülése, illetve mérséklése érdekében. Ehhez nyújt segítséget továbbá a most futó ültetvénytelepítési pályázat is, aminél mindezen tényezőket érdemes az ültetvény kialakításakor figyelembe venni, hogy igazán versenyképes, és megfelelő termőképességű ültetvényekkel rendelkezzünk.

A cikksorozat további részében is jelentkezünk, reményeink szerint hasznos tanácsokkal, hogy a gyümölcsültetvény telepítésének meghozatalában, megfelő információ birtokában lehessen dönteni.

 

A fagy világszerte hatalmas gazdasági veszteségeket okoz, korlátozva a termesztési potenciált a magas kockázatú területeken.

A fagy nemcsak a termesztésben okoz veszteséget, (mind mennyiségben, mind minőségben), hanem hatással van az érintett régiók társadalmi és gazdasági biztonságára is, ami a mezőgazdasági termelőket, a mezőgazdasági dolgozókat és a vidéki családokat egyaránt érinti. Így ezt a jelenséget prioritásként kell kezelni a mezőgazdaság számára.

Számos tényező befolyásolja a fagykár mértékét, és a végső kár a köztük lévő kölcsönhatástól függ. Néhány ezek közül az éghajlati (minimális hőmérséklet és fagy időtartama) míg mások agronómiai jellegűek (faj, akklimatizáció mértéke, fenológiai állapot, növényi szövet, fajta, alany, életerő és szintje, gyümölcstermés)

 

Számos egyéb tényező mellett a professzionális gyümölcstermesztőknek elengedhetetlen, hogy figyelmet fordítsanak a fagyok elleni védekezésre is.

A múltbeli mérési eredmények és a közép/hosszútávú meteorológia előrejelzések mind azt bizonyítják, hogy a Kárpát medencében (úgy, mint az egész világon) gyakoribbá válnak a fagyok. Már nem igaz az a korábbi statisztika, mely szerint 5 évente 2-3 alkalommal fordul elő tavaszi fagy.

 

Magyarországon 2020-ban mintegy 16-20.000 hektár területen jelentettek fagyot, és 2021-ben is a kajszi-és őszi ültevények óriási fagykárt szenvedtek el. Nem mindig ugyanott, és nem mindig 100%-os kárt okozva, (bár ilyenre is volt példa az elmúlt években). Semmi garancia nincs arra, hogy a jövőben a tavaszi fagyok elkerüljék az országot. Sőt, lehet imádkozni, lehet reménykedni, lehet olcsó megoldásokat bütykölni, vagy vásárolni. De egy 1.5 -4 millió Forint hektáronkénti árbevételről lemondani már komoly problémákat jelenthet és jelent a gazdálkodó társaság gazdálkodásában.

Különösen azért, mert egy teljes fagy esetén nem csak az azévi bevétel esik ki, -, de elveszhet a nehezen felépített piac is.

Marad a tavaszi fagyok elleni védekezés, -melyre ma már jó néhány megoldás áll rendelkezésre.

Jellemző módon ezek mindegyike sugárzó fagy esetén „működik” bár az erősebb fagyvédelmi gépek a szállított fagyok esetén is jó hatással lehetnek. Valamennyi megoldásnak van előnye, van hátránya, (ha más nem, akkor az olcsósága, bár ezek nyilván kisebb kertekben felelnek meg, és ritkán tudják a profi megoldások előnyeit nyújtani).

A megfelelő választáshoz az ültetvény klimatikus, és geográfiai adottságait, a méretét, és alakját, a pénzügyi lehetőségeket, az éjszakai fagyban dolgozni hajlandók számát és sok más szempontot kell figyelembe venni.

Más-és más megoldás mondható ideálisnak egy kiskertben, ahol a család munkaereje elégséges, és mozgósítható (még).

 

Ilyen lehet például a füstölés (lényegében szalmabálás fűtés), mely olcsónak mondható, de a hőmérsékletet csak 1-1,5 C fokkal emeli meg. Nem szólva a környezeti károkról, és a nagy (éjszakai) élőmunka igényről.

Paraffingyertyás ültetvényfűtés- A módszer jó hatásfokúnak bizonyult, akár 5-­6 C°-­kal is képes emelni az ültetvény hőmérsékletét. Hátránya viszont, hogy egy hektárra a paraffingyertyák vételára nagyságrendben 1.5 millió Ft (egy hektárra 4-500 gyertya szükséges és darabonkénti ára 10 Euro körül van). Ebből következik, hogy ahány fagyos éjszaka – annyiszor ennyit égetünk el.

További korlát, hogy az egy óra alatti begyújtásához (erre egy fagyos éjszakán több idő nincs) hektáronként kb. 1,5 főre van szükség, tehát nagyon nagy az emberigénye. Ezért igazán nagy felületeken korlátozott mértékben alkalmazható.

 

A fagyvédelem szempontjából leghatékonyabb módszernek a fagyvédelmi öntözés tekinthető, de a módszer egyik legfőbb hátránya és ezáltal korlátja sok hazai ültetvényben, hogy nagyon nagy a vízigénye: 30- ­60 m3/óra/ha.

(Egy hektárra egy egész éjszakai védekezéshez ezért legalább 500 m3 vízkészlettel kell számolnunk). Továbbá Vízjogi engedély stb. is szükséges.

A víztakarékosabb, mikrószórófejes változatok az alsóbb tartománnyal is beérik, de ezek hátránya, hogy –4­ –5 °C alatt előfordulhat, főleg, ha néhány percnél hosszabb az üzemszünet, akkor a szórófejbe belefagyhat a víz.

Szintén nagy gondot jelenthet, hogy a rengeteg víz (2-­3 éjszaka alatt akár 100-­150 mm csapadéknak megfelelő vízmennyiség) levegőtlen talajállapotot eredményez és nehezíti a – pl. permetezést végző – gépek mozgását, ezért a talaj jó vízelvezetése nagyon fontos.

A moníliára vagy a tűzelhalásra   érzékeny gyümölcsfajoknál akár súlyos növénykárosodás oka is lehet.

Olyan években (ilyen volt 2020 áprilisa) -amikor sok fagyos éjszaka volt, a rendszer csupán néhány napig használható folyamatosan. Ez után nem tudott védelmet nyújtani. Hasonló gondot jelenthet, hogy -7/-8 fok alatt a rendszer nem működtethető.

 

Fagyvédelmi (vontatott) gép

A lényege az, hogy a nagy gáz- égőfejekben elégetett propángáz által termelt hőt a nagyteljesítményű ventilátor fújja ki a kiömlő nyíláson, és teríti szét a géptől több 10 m-es távolságra mindkét irányban.

Az energetikai számítások alapján egyértelmű, hogy a megtermelt hő önmagában még kevés lenne a fagy elleni védekezéshez, így valamilyen más hatásmechanizmus is van mögötte. A –4­–5 °C alatt 3-4 hektárnál nagyobb területet már nem érdemes védeni vele. Egyik hátránya, hogy egy egész éjszakai monoton üzem nagy figyelmet igényel a traktorostól. Tudományos mérések azt mutatták, hogy ezek a berendezések az ültetvény hőmérsékletét 1,5­- 2,5 C°- ­kal képesek emelni.

 

Légkeveréses módszerek

A légkeveréses módszerek során azt használjuk ki, hogy kisugárzási fagy esetén csak az alsó néhány méteres légréteg hűl le kritikusan, fölötte pedig pozitív hőmérsékletű levegő található.

Ezt belekeverve az alsó légrétegbe, növelhető annak hőmérséklete.

A módszer hatékonyan akkor működik, ha található az ültetvényénél jelentősen magasabb hőmérsékletű légréteg az ültetvény fölött.

 

E módszert technikailag kivitelezni

helikopterekkel és ún.

szélgépekkel lehet.

 

A helikopteres légkeverés jó eredményeket mutat.

Egyik problémája az, hogy éjszaka (és különösen kedvezőtlen időjárási körülmények között) nem mindig van mód ilyen védekezésre.

Másik probléma, hogy meglehetősen kevés az egy térségben vagy megyében rendelkezésre álló helikopterek száma. A világ számos országában alkalmazzák, viszonylag jó eredménnyel, de éppen ezen korlátok miatt széles körű elterjedését nem várhatjuk.

 

Légkeverő gépek (szélgépek)

A szélgépeknek van mobil (vontatható), és fixen telepített változata.

 

A mobil változatok előnye a rugalmasságuk.

Jelentős hátrányuk a jelentősen kisebb (valós) teljesítmény (a mért szélsebesség 50 méter távolságban gyakorlatilag 0-ra csökken, a védhető terület ebből objektív módon meghatározható.)

A mobil és a fix rendszerek összehasonlítására egy független intézet nemrégen összehasonlító vizsgálatot végzett.

A vizsgálatot 12 éjszakai fagy alkalmával végezték télen és tavasszal két évszakban egy körte-gyümölcsösben.

A gépek körüli maximális légáramlási sebességet, valamint a térbeli és függőleges hőmérséklet-profil méréseket egy időben egyenlően osztották el és értékelték.

Valamennyi vizsgált fagy esemény során tiszta égbolt, alacsony sodródás és erős és mérsékelt termikus inverzió volt; ezért az optimális fagyszabályozás érdekében a gépek üzemeltetéséhez kedvező feltételekre számítottak.

 

A Mobil gép nem olyan hatékony a hideg levegőnek a felszínről történő eltávolításában, mint a fix telepítésű gép, és ennek okai az alacsonyabb stabilitás és lefedettség, térben és függőlegesen. Eredményeként kevesebb hőmérséklet-emelkedés adódik.

 

A mobil gépeket a helyhez kötött (fix telepítésű) szélgéppel összehasonlítva:

  -A mobil szélgépek tipikus motor teljesítménye mintegy 1/3-a fix szélgépnek még akkor is, ha maga a motor nagy (áthajtás hatékonysága, okán)

  -A mobil gép előnye, hogy nincsenek telepítési költségek és az erőgép az év további részében más munkáknál is hasznosítható.

  -Nyilvánvaló előnye az alacsonyabb üzemanyag-fogyasztása (5 L/h, szemben a fix gépek 35-40 L/óra dízel fogyasztásának.  Ez az előny azonban (tekintetbe véve az évi 10-15 napi használatot) – nem mérvadó.

  -A mobil gépeknél a 300 m távolságban lévő zaj 45–50 dB, míg a fix gépeknél 55–70 dB.

 

A fix szélgépek gyakorlatilag 10-12 m magas tornyokon elhelyezett 5-6 m átmérőjű lefelé döntött lapátokkal szerelt nagy propellerek, melyek a gyümölcsös feletti termikus rétegek felett található nagy mennyiségű melegebb levegőt, a legalacsonyabb részeken kialakuló hidegebb levegővel keveri. Ezért hatékonyságuk és védelmi tartományuk főként a termikus inverzió mértékére vagy erősségére támaszkodik.

A légturbina maga körül kör vagy ellipszis alakban, egy teljes fordulót 4-5 perc alatt megtéve forog körbe, és ezzel mintegy 3,5­ - 6,0 ha megvédésére képes.

Ez azonban csak akkor teljesülhet, ha megfelelően nagy teljesítményű motor, tökéletes hajtómű és kiváló szélgenerátor együttese végzi a munkát.

 

A jelenlegi legnagyobb teljesítményű szélgép esetében ez 170-180 LE motorteljesítményt, tökéletesen tervezett hajtást, és kiváló minőségű, aerodinamikailag a legmagasabb igényeknek megfelelő lapáton mért (jellemzően 140 kW) teljesítményű turbina végzi.

A mérések szerint ezek 15.000 – 30.000 m3 levegőt „fújnak” percenként, és a szélsebesség reális értéke 35 km/óra.

Ezek egy 150 méteres köralakú (6.8 hektár számított alapterületű) felületen tudnak megbízható védelmet nyújtani.

A gyakorlati tapasztalatok (mérések!) alapján kisugárzási fagyok esetén a nagyteljesítményű szélgépek akár mintegy 3,0­ - 4,0 °C-­kal is képes emelni a gyümölcsös levegő hőmérsékletét, így még a legérzékenyebb fenológiai stádiumban is védelmet nyújthat akár –5­–6 °C­-ig. Ezt több itthoni mérés is igazolja.

 

Snyder és Melo-Abreu már 2010-ben kimutatták, hogy a szélgépek védelmet nyújtanak a fagyok ellen akkor is, ha nincs hőmérséklet-inverzió gyümölcsös területén. Ennek a jelenségnek a magyarázata az, hogy a levegő-mozgatása követeztében a határréteg felszínén levő levél, a rügy vagy a gyümölcs mennyisége csökken, így a levegőből a felszínre történő hasznos hőátadás intenzitása javul.

Bár a szélgépek régóta jelentik az egyik leggyakrabban használt módszert, (és azok hatékonyságát vizsgálatok bizonyítják Battany, 2012; Ribeiro és munkatársai,2006; Snyder és Melo-Abreu, 2010), a magas beruházási és működési költségek gyakran korlátozzák a beruházásokat.

Ez jelentősen változik egy beruházás támogatás esetén.

 

Evans (2000a) és Poling (2008) szerint a szélgép beszerzése feltétlenül indokolt a magas nettó jövedelemmel rendelkező gyümölcsösökben, ahol a fagykárok legalább 5 évente egyszer valószínűsíthetők, vagy a nagy gyakoriságú fagyokkal rendelkező kisebb hozzáadott értéket hozó egyéb helyeken.

Megfigyelték azt is, hogy több szélgép együtt erősíti egymás hatását.

Létezik olyan megoldás is, melyek nemcsak a meleg és hideg levegőt keverik össze, hanem a lapátok előtt található gázégőfejek által termelt hőt is továbbítják lefelé.

A különféle módszerek kombinálása növelheti a védekezés hatékonyságát.

 

A fix telepítésű szélgépek a világon az USA­-ban a leginkább elterjedtek (több tízezer berendezés). A legjobbak több, mint 40 éve „szolgálnak”, Európában és É-Afrikában összesen mintegy 1.500 gép működik. Ezen belül Olaszországban csak a barackültetvényekben alkalmaznak kb. 200 darab­ot, Franciaországban mintegy 100-at. Magyarországon 2018-ban állítottak fel először 3 db gépet, mely eddig (a mérések szerint) minden évben megvédte a termést.

A fix gépek összehasonlíthatatlan előnye az automata indítás, és az, hogy üzemeltetéséhez nincs szükség élő-munka erőre (traktoros és kisegítő munkaerő rendkívül hidegben végzett, egész éjjel tartó) folyamatos munkájára.

Nagyon fontos szempont a berendezés megbízhatósága, mely a legkiválóbb fix telepítésű gépek 40-50 éves tapasztalata, mintegy 40.000 gép felhasználójának pozitív visszajelzése.

Egy nagyteljesítményű fixen telepített szélgép 4-6 hektár felület tud védeni.

 

A sokféle megoldás közül a 4-5 hektárnál nagyobb „profi” gyümölcsösben a legmegbízhatóbbnak a nagy teljesítményű légkeveréses fixen telepített berendezés („szélgép”) bizonyult, melynek további előnyei, hogy

-nem igényel munkaerőt,

-üzemeltetési költsége elenyésző (35-40 liter gázolaj/üzemóra),

-a ködtől, stb gyakorlatilag független,

-akár automatikus üzemmódban is működik,

–éjjel, és vagy nappal is használható,

-nagy felület megvédésére is alkalmas.

 

A szélgép a fagyvédelmen túlmenően az alábbi esetekben is használható:

Fagyos éjjel előtt

Szüret előtt nedves időszakban a gyümölcsös szárítása (pl. cseresznye!)

Esetleges toxikus, vagy büdös gázok „elfújása “

Extrém meleg nyári időszakban az álló levegő forgatására

Nagy téli hidegben (-20 – mínusz 25 foknál) napi néhány órás üzemben

A rügyek kondíciójának feljavítása

 

Ha a jó ültetvényben az éves bevételt 2 – 4 millió Forintra becsüljük – a legnagyobb szélgépek (támogatás esetén fizetendő) 1.6 – 1.7 hektáronkénti beruházási költségét számolva, és egy 20 éven keresztül tartó védelmet feltételezve a megtérülés nem kérdéses. Számos gyártó kínál fagyvédelmi megoldást. Ezek mindegyike más-és más feladatokra, ültetvényméretre, helyzetre alkalmasak.

 

Nem lehet elégszer ismételni:

Kérdezzük meg a felhasználókat a tapasztalataikról, nézzük meg, hogy vannak -e megbízható mérési eredmények, és csak valós (mért, és nem csupán leírt) adatok alapján döntsünk.

A legfontosabb az itthoni mérés: rendelkezésre állnak a Pilisi meggyes ültetvény (3 gép) 2019, 2020 és 2021 tavaszi mérések dokumentált (és közeli területekkel összehasonlított) eredményei, továbbá a Csengeri almáskert 2 gépes védelmének különféle mérési eredményei.

Itt a gépek -1 C-foknál kapcsoltak be, és a környező területek -6, sokszor -7 fokos hőmérséklete helyett az ültetvényben a -2 C-fokot tartani tudták- megóva ezzel az ez évi termést, és a tulajdonos bevételét, és piacát…

 

 Fagyvédelmi berendezés

A szélgép (csaknem vízszintes síkban) mintegy 600 ford./perc sebességgel forgatja a lapátokat és ezzel „szelet gerjeszt”, amivel a fagypont alatti hőmérsékletű levegőt megkeveri, elfújja.

Ahhoz, hogy a szélmotor a lehető legnagyobb területen legyen hatékony: a berendezés 360 fokos körben forog (ehhez egy különleges hajtómű szükséges).

 

Tesztek sora igazolja, hogy az optimális teljesítményhez egy körben-forgás ideje 4 és 5 perc között van.

Minél lassabb a meghajtás felső pontján mért forgás, annál messzebb „ér el” a mesterséges szél. De a tesztek azt is igazolták, hogy ez az idő ne legyen hosszabb, mint 8 perc (a megkevert levegő eddig „marad kevert állapotban”).

Ennél lassabb forgás esetén a „melegebb” megkevert levegő egyenletessége, és hőfoka romlik!

A gépek 4,5 perc alatt fordulnak körbe, és a nagy teljesítményű hajtás + az optimálisan tervezett/gyártott lapátok hatásaként a „szél” 152 m távolságig ér el - (tehát egy ilyen sugarú körben) adnak védettséget.

 

A szélgépet egy toronyként lehet elképzelni. A forgó lapátok jelentős erőt „generálnak”. (példaként: a felső hajtómű legalább 6000 N erőt visel el). Ez jelentősen több mint amit akár egy 120 km/óra szélvihar okoz.

Ennek okán a „fejet” nem kell leszerelni (viharos széltől tartva) használaton kívül sem.

Többfajta modellt, több-féle motorral kínálnak. A legelőnyösebb teljesítmény/ár arányt a 175 LE-s 2600-as típusú berendezés produkálja, mely kb. 11 m magas toronnyal lett ellátva.

(A hasonló rendszert kínáló cégeknél ez az érték max. 125 LE. Ez területben (azonos körülmények között mérve) 4.5 – 6. hektár védett terület különbséget jelenthet.

 

A motor kimenő teljesítménye (mindkét alkalmazott motortípus: CATERPILLAR, és FORD esetében) 143 kW (a teljesítmény ennél több, de erre az értékre lett lekorlátozva), – míg a lapátokon mért teljesítmény 170 LE. Ez utóbbi érték a lényeges.

A motor és a laptokon mért teljesítmény különbsége a levegő különféle értékeiből adódó veszteségeket fedezi (magasabb nedvesség tartalmú hidegebb levegő azonos sebességgel történő „meghajtásához” nagyobb teljesítmény szükséges, mint a melegebb/szárazabb levegőhöz). A gépek akár 35 km/óra szél-sebességet is el tudnak érni. Az egy gép által levédett terület 6,8 ha -3°C (és kb. 5 ha -5°C) esetén.

A gép beindításakor hamarosan érezhető a hatás – de teljes hatékonyságot 2-3 körbeforgás után ér el a gép. Egy nagy szél esetén a lapátok elkezdenek forogni (ez elérhet egy viszonylag nagy sebességet is, –de ez a sebesség nem éri el az üzemi fordulat felét). A lapátok forgásának kezdetével a felső hajtás is forogni kezd, amivel a lapát „kitér” a szél fő irányából, és a végén a lapátok forgása meg is áll.

 

Dél-Franciaországban gyakori a nagy szél (pl. a sebessége meghaladja a 120 km/órát). Ilyen körülmények között 25 éve működő berendezések gond nélkül állják a szél terhelését.

A szél-lapátja szuper-erős üvegszálas anyagból készül. (Csak az öntőforma kifejlesztése 1.000.000.- €-ba került…) Eddig még egy lapát sem tört el. Karbantartás igénye szinte elenyésző.

 

Több, mint 40 év tapasztalat, több, mint 45.000 működő berendezés világszerte, és a speciális kutatási eredmények (lapát formája, sebessége, a lapátok száma, oszlop magasság, hajtómű forgási sebessége), szerint a földfelszíntől számítva10 - 11 méter lapát-magasság, kb. 600 ford./perc lapát-fordulatszám és 4-5 perc körbefordulás optimális értékek adódnak. Ezen értékek bármelyikének módosítása a többi értéket is befolyásolja.

 

Több tényezőt is figyelembe kell venni:

- „Felhő-mentes” éjszakán tapasztalható hőmérséklet-csökkenés.

- A gyümölcsösök kritikus hőmérséklete -1 és -2°C között van (-2°C alatt a veszteségek rendkívül gyorsan (50-100% értékben) növekednek!

- A harmatpont.  Ez alatt a hőmérséklet esése a korábbi értéknek 1/3-a.

- A szélgépek a különféle hőmérsékleti értékek esetén nem egyformán „viselkednek” – jól követik a harmatpont alatti hőmérsékleti jelenséget (más szóval: a normális körülmények közötti értékek 1/3-val számíthatók).

 

Nem kulcsfontosságú, de megfigyelhető, hogy a szélgépek még a kritikus hőmérséklet alá csökkenő értéknél is hatékonyak. A legalacsonyabb hőmérséklet bizonyára magasabb értékű, mint a nem védett területeken, és bizonyos, hogy a „veszélynek való kitettség” is jelentősen alacsonyabb.

 

A szélgép a fagyos éjszakán túlmenően az alábbi esetekben is használható:

   -Fagyos éjjel előtt

   -Tavaszi fagyveszély esetén

   -Szüret előtt a gyümölcsös szárítása

   -Esetleges toxikus, vagy büdös gázok „elfújása “

 

A sokféle megoldás közül a 4-5 hektárnál nagyobb gyümölcsösben (akár 100 hektárig!) a legmegbízhatóbbnak a nagy teljesítményű légkeveréses berendezés („szélgép”) bizonyult, melynek további előnyei, hogy nem igényel munkaerőt.

Működési elve, hogy a földfelszín feletti hőmérséklet 1 méterenként (jellemző módon) 0,5 C-fokkal emelkedik (áltagérték) -tehát 10 m magasan mintegy 4-5 fokkal melegebb levegő van, mint a fáknál.

Tehát ezt a melegebb levegőt kell megfelelő teljesítménnyel eljuttatni a föld felszínére ahhoz, hogy az ottani hőmérsékletet mintegy 3 fokkal emelni tudjuk.

Ez a 3 fok (adott gyümölcsösben, a fák adott fenológiai helyzetében, sugárzó fagynál, stb.) a termés jelentős részét megvédheti.

 

 

(NAK, Komma László)

Címkék:

Kapcsolat

Nemzeti Agrárgazdasági Kamara

Székhely: 1115 Budapest, Bartók Béla út 105-113. (Bartók Udvar)

Adószám: 18399257-2-43

E-mail: ugyfelszolgalat@nak.hu

Zöld szám: +36 80 900 365

Személyes ügyfélfogadás

 

Ügyfélszolgálati irodák elérhetőségei

Őstermelői adatok lekérdezése

Youtube

Facebook

LinkedIn

Instagram

X

Válassza ki a kívánt ügyintézés típusát!

Felhívjunk tagjaink figyelmét, hogy ügyintéző felületünk átalakult. A részletekről érdeklődjön ITT.
  • TagnyilvántartásTagnyilvántartásban szereplő adatok megtekintése, módosítás bejelentése.
  • Tagdíj ügyintézésTagdíjjal kapcsolatos ügyintézés, korrekciós felület, online fizetés, bizonylatok letöltése
  • Ügyfélszolgálati ügyekTagsággal, tagdíjjal kapcsolatos ügyek intézése, egyenleginformáció, illetve egyéb kérdések és kérések ami a tagságot érintik.
  • SzaktanácsadásSzaktanácsadói tevékenységgel kapcsolatos adatok megtekintése, módosítások kezdeményezése, akkreditált rendezvények listájának elérése.
  • Őstermelői/ ŐCSG nyilvántartással kapcsolatos ügyekAz őstermelők és az őstermelők családi gazdasága nyilvántartásba vételével, adatmódosítással, törléssel kapcsolatos ügyintézési elérhetőségek.
  • Családi mezőgazdasági társaságok nyilvántartásával kapcsolatos ügyintézésA családi mezőgazdasági társaságok minősítés kérelmezésének, adatmódosítás bejelentésének, minősítés törlésének ügyintézési elérhetősége.
  • Mezei őrszolgálatokElektronikus ügyintézés önkormányzatoknak a mezei őrszolgálatok nyilvántartásával és a fenntartásukhoz nyújtott állami hozzájárulás iránti kérelmek benyújtásához.
  • Duális képzőhelyek nyilvántartásba vételi kérelemA gazdálkodó szervezetek elektronikus úton is benyújthatják kérelmüket a duális képzőhelyek nyilvántartásába történő felvételükre.
  • Földművesek / Mezőgazdasági termelő szervezetekFöldműves nyilvántartásba vételhez igazolás kiállítása természetes személy esetében arról, hogy a természetes személy kérelmező a mezőgazdasági tevékenységet a kérelem benyújtását megelőző öt évből legalább három évben saját nevében és saját kockázatára folyamatosan folytatta, de az árbevétel - a három év alatt vagy ennek években meghatározott részében - azért maradt el, mert a mező-, erdőgazdasági célú beruházás még nem hasznosulhatott, illetőleg arról, hogy a szervezet legalább egy vezető tisztségviselője vagy a cégvezetője 3 éves üzemi gyakorlattal rendelkezik.
  • Kamarai meghatalmazásKamarai meghatalmazás létesítésének lehetősége az ügyfél számára elektronikus úton. A kamarai meghatalmazás alapján a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara eljárhat ügyfelei érdekében az agrártámogatásokkal kapcsolatos elektronikus ügyintézésben.
  • Okmányhitelesítés kérelemSzármazási bizonyítványok hitelesítése, kiadása, egyéb kereskedelmi dokumentumok láttamozása, valamint ezek nyilvántartása.
  • Szakmai ellenőrzési szakértői névjegyzék pályázati űrlapjaPályázati lehetőség a szakmai ellenőrzési szakértői névjegyzékbe kerüléshez, az agrár duális képzőhelyek nyilvántartásba-vételénél szakértői feladatok ellátása érdekében.
  • Vizsgafelügyelői névjegyzékPályázat benyújtása a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara által nyilvántartott viszgafelügyelői névjegyzékbe.
X

Válassza ki a kívánt ügyintézés típusát!

Felhívjunk tagjaink figyelmét, hogy ügyintéző felületünk átalakult. A részletekről érdeklődjön ITT.
X

E-ÜGYINTÉZÉS KAMARAI BELÉPÉS

...
Az e-Iroda felületre történő belépést követően tagságával és tagdíjával kapcsolatos ügyeket intézhet. Amennyiben szaktanácsadói tevékenységet végez, úgy a belépést követően tevékenységéhez kapcsolódó adatai is megjelennek.

Ha Ön még nem rendelkezik Kamarai nyilvántartási számmal, keresse fel ügyfélszolgálatunkat.

Hasznos tudnivalók az e-Iroda használatához


Lépjen be Kamarai nyilvántartási száma és jelszava megadásával!
Emlékezzen rám