Mezőgazdasági termelés

A technológia fejlődése visszavonhatatlanul utolérte a szántóföldi növénytermesztést is. Kibővült az adatszerzés lehetősége, folyamatosan javulnak az adatelemző programok, döntéstámogató rendszerek állnak rendelkezésre, és a kapott eredményeket az erő-, illetve munkagépek le tudják reagálni; okszerűbbé téve ezzel a termelést.


A  mezőgazdasági  távérzékelés  a  XX. század közepe óta része az adat-gyűjtésnek, döntéstámogatásnak. a technológia  nem  új,  csupán  a  felvételezéshez  használt  eszközök,  az  adatok  időbeli  és  terepi  felbontása  az,  ami  az  elmúlt  évtizedekben  változott. A XXI. században, a kereskedelmi  drónok  megjelenésével  pedig  teljesen  új  fokozatba  kapcsolt  az  elterjedése,  a  felhasználási  lehetőségek számának bővülése. Az adatgyűjtés  tehát,  amelyet  sok  esetben  már  a  drónok  végeznek  a  jól  megszokott műholdak és repülők helyett, korántsem  új  technológia,  csak  új  virágkorát   éli,   köszönhetően   a   gépek,  automatizálás,  adatelemzés  fejlődésének, illetve az egyre növekvő igénynek a mezőgazdaság folyamatainak   optimalizálásában.   

Az   adatgyűjtés mellett a drónok új táv-latokat   vagy   frontot   nyitnak   az   inputanyag kijuttatásában is. Ugyan mindenki  egy  új  lehetőségről,  technológiáról  beszél,  a  permetező  drónok  története  az  1990-es  évekre  nyúlik  vissza,  amikor  már  a  piacon  elérhető  eszközök  álltak  rendelkezésre  a  gazdálkodók  számára.  Az  elmúlt 25 évben, de kiemelkedően 5 évben  az  eszközök  már  autonóm  vezérlésre   is   alkalmassá   váltak,   képesek  rajban  repülni,  így  készen  állnak arra, hogy Ázsia után meghódítsák a többi piacot is. Míg  a  korábbi  elterjedésnek  elsősorban technológiai akadályai voltak, lassan eljutunk odáig, hogy a fő akadály nem az eszköz, hanem a gondolkodásmód,  a  szabályozás  hiánya,  illetve  az  inputanyagok  terén  való  termékkategória-hiány.

Napjainkra  két   fő   gondolkodásmód   mentén   választhatjuk  szét  a  drónok  szántóföldi permetezésben való alkalmazását.  Az  első  csoportot  azok  alkotják,  akik   elzárkóznak   az   újdonságtól,   mondván  például,  hogy  személy-  és  vagyonbiztonságra    veszélyesek    lehetnek  ezek  az  eszközök.  A másik  csoportot  pedig,  akik  nyitottak  az  újra, s akár már ki is próbálnák azt. Ma  Magyarországon  szinte  bárminemű  drónozáshoz  eseti  légtérhasználati engedély szükséges. Egy ilyen engedélyt egy hónappal a tervezett  kezelés  előtt  meg  kell  igényelni a szakhatóságtól. Ez a lassúság  a  gyakorlati  szakemberek  számára elképzelhetetlen, ily módon a kezelést  nehéz  beilleszteni  a  termesztéstechnológiai  tervbe. Továbbá   a   hazai   engedélyezett   növényvédő szerek csupán töredékét lehet légi úton kijuttatni. Következő lépés tehát – amennyiben jogszabály  engedélyezi  majd  a  drónos  permetezést  –  a  drónnal  való  permetezés  során  kijuttatható  szerek  engedélyokiratokba foglalása.

Négy éve született meg az az előterjesztés,  hogy  a  drónokkal  permetezni  is  lehessen,  de  ez  a  tevékenység azóta is illegális tevékenységnek   számít,   amely   hatósági   intézkedést,    szankciót    vonhat    maga  után.  ennek  megfelelően  a  drónoknak jelenleg még nincs elérhető típusminősítése hazánkban. A hagyományos  technológia  esetében a permetezéshez általánosan 150–300  liter,  pilótával  rendelkező  légi  jármű  esetén  50–60  liter  vízre  van szükség. A drónok ehhez képest pár  literből  gazdálkodhatnak.  Ilyen  alacsony  lémennyiségekkel  végzett  kezelésekről viszont szinte elhanyagolható  mennyiségű  információ  áll  rendelkezésünkre.  A  növényvédőszer-gyártó  cégek  az  egyes  általuk  kínált  szerekhez  egyetlenegy  esetben sem adtak ki eddig ajánlást ilyen alacsony  lémennyiség  mellé.  Bár  egyik oldalról üdvözlik ezt a technológiai  újítást,  másik  oldalról  viszont  ez extra kihívást jelent számukra. Végül, de nem utolsósorban talán az  egyik  legelhanyagoltabb  kérdés,  hogy ki vezetheti majd legálisan ezeket  a  gépeket.  Ugyanis  ahhoz,  hogy  bárki  ezt  az  egész  technológiacsomagot így egyben a kezébe vehesse és  használhassa,  rendelkeznie  kell  minimum  a  legalapvetőbb  növényvédelmi  és  repülési  ismeretekkel.  A növényvédő  szerek  kézbevételéhez  pedig   szakirányú   végzettséggel   ( fehér,  illetve  zöld könyv)  kell  rendelkezni. Kiegészítendő ezt a kérdéskört az is fontos, hogy az esetleges  felmerülő  nem  kívánt  események, a károkozás kérdésköre is szabályozásra szorul. Összességében    elmondható,    hogy bár rengeteg a nyitott kérdés, hiszem,   hogy   képesek   leszünk   megtalálni az arany középutat.


(NAKlap 2020. február – Büdi Károly / NAK DSZTFI )

Címkék:

Kapcsolat

Nemzeti Agrárgazdasági Kamara

Székhely: 1115 Budapest, Bartók Béla út 105-113. (Bartók Udvar)

Adószám: 18399257-2-43

E-mail: ugyfelszolgalat@nak.hu

Zöld szám: +36 80 900 365

Személyes ügyfélfogadás

 

Ügyfélszolgálati irodák elérhetőségei

 

Őstermelői adatok lekérdezése