Mezőgazdasági termelés

Magyarországi húsmarhatenyésztők jártak szakmai tanulmányúton Csehországban. Elsősorban a teljesítményvizsgálati rendszer tanulmányozták, ezen belül is a genom-tipizálás lehetőségeinek hazai rendszerbe való átültetésére fókuszáltak.


Bizonyára mindenkit foglalkoztat a kérdés, hogy egy-egy húsmarhafajta felemelkedése mögött milyen folyamatok állnak. Ilyen a piac, a gazdaságosság alakulása, a „közkedveltség” és végül, de nem utolsó sorban a professzionális tenyésztői munka, mely nélkülözhetetlen a tenyészállatok minőségi javulásához, ami az árutermelő állatok termelésében kulcsszerepet játszó genetikai alapanyag előrehaladásáért felelős. Hiszen csak akkor tudunk gazdasági fejlődést és piaci fellendülést elérni, ha a termelt minőség javul. A folyamat alapja pedig a tenyészállatok kvalitásbeli előrehaladása. Ehhez olyan megalapozott állattenyésztési döntések kellenek, melyek pontos tenyésztési, és teljesítményadatokon alapulnak. Nem titok, hogy „csak az javítható, aminek ismerjük a mértékét”. Vagyis tenyészállataink teljesítményével tisztában kell lennünk, ha ezeket javítva fejlődni akarunk.

Csehországban szinte minden adott ahhoz, hogy a húshasznú szarvasmarha-tenyésztés ezen fejezetében professzionális szakmai munka folyjon – noha a szakemberek több éves munkája, és az állami támogatás óriási szerepvállalása kellett a ma működő struktúra létrehozásához. A teljesítményvizsgálat irányítása itt a húsmarhaszövetség és a vele együttműködő tenyésztési vállalkozás kezében van, mely az ország húsmarha-tenyészállat előállításának mintegy 80%-át ellenőrzés alatt tartja. Szakmai irányítása alatt történik a Központi Sajátteljesítmény Vizsgálat végrehajtása, a tenyészértékbecslés, a genomikai program, de még az állatok jelölési rendszerének struktúrája és zootechnikai igazolásokkal való ellátása is. A származási igazolásokat kezelő adatbázis szintén itt található, s míg a tejelő fajták esetén a pedigré elkészítéséért is ők felelnek, addig a húsmarhák pedigréinek kiállítása szövetségi kézben van.

A vállalkozás vezetője Josef Kučera – aki már rég óta jó kapcsolatot ápol több hazai egyesületi vezetővel –  októberben Magyarországra látogatott, ahol előadást tartott a cseh teljesítményvizsgálati rendszerről az Országos Húsmarhatenyésztési Tanácskozáson, Keszthelyen. Ennek a kezdeményezésnek köszönhetően most egy kisebb delegáció látogatott ki Csehországba, Hradištko településre, ahol a vállalat központja található. A közös programon az Angus és a Murray gray (Prof. Dr. Stefler József, Michalecz András), a Magyartarka (Dr. Füller Imre, Kovács-Mesterházy Zoltán) és a Limousin, Blonde d’Aquitaine (Szűcs Márton) fajtatenyésztők képviselői vettek részt Dr. Wágenhoffer Zsombor (MÁSZ-ügyvezető igazgató) kooperációjával. A cél elsősorban a teljesítményvizsgálati rendszer tanulmányozása volt, különösképpen a genom-tipizálás lehetőségeinek hazai rendszerbe való átültetése, ahol egy olyan jövőbeli támogatás kialakításában reménykedünk, ami nélkülözhetetlen egy hazai referenciabázis kialakításához. Mivel az előző „közös projekt”, a húshasznú tenyészbika „de minimis” támogatása is sikeres volt, ráadásul jó eredménnyel zárult, gondoltuk, érdemes egy próbát tenni a teljesítményvizsgálatok fejlesztése felé, és az ezt kiszolgáló technológiai eszközök költségeinek, a metódus végrehajtásához szükséges ráfordítás feltérképezésére.

Csehországban 2008-ban kezdődtek a genomikai kutatások, melynek végeredményeként 2018-ra az SNP (Standard Nukleotid Poliformizmus) alapú származásellenőrzés teljesen felváltotta a régi STR, azaz mikroszatellit rendszert. Ez Európában nagyon sok nyugati országban hasonlóképp zajlott le. Az SNP analízis másik nagy előnye lett, hogy ugyanabból a DNS-ből, amiből mi kizárólag származási adatokat és populációk közötti genetikai távolságot tudjuk becsülni, ők már genetikai terheltségeket, duplaizmoltságot, szarvatlanságot is tudnak vizsgálni igen megbízhatóan. Nem is akárhogyan! A 37 ICAR által vizsgált szigorú szabványnak megfelelő laboratórium közül első helyezést ért el az általunk meglátogatott intézmény, ami elég jó referencia – úgy gondoljuk…

Még nagyobb előnye az SNP vizsgálati rendszernek, hogy a molekuláris genetikával foglalkozó kutatók ezt a módszert az egyes kvantitatív tulajdonságok genetikai komponensének megállapítására hozták létre, vagyis azt hivatott meghatározni, hogy genetikailag milyen teljesítőképességre alkalmas az állat a környezeti hatások befolyásolása nélkül. Ezeket a vizsgálatokat számos fajtában végzik világszerte – többek között egyesületünk is a Limousin fajtában – azonban a referenciabázis, ahol a genomikai adatokat mért tulajdonságokhoz hasonlítják, minden országban más és más. Mi például francia referenciabázist használunk. Mivel Franciaországban a termelési körülmény teljesen más, mint hazánkban, így az ott mért értékekhez társított genomikai pont itthon eltérő eredmény ad. Tegyük hozzá, hogy a fajta hazájában elért magas genomikai pont itthon éppen ezért jóval értékesebb.

A cseh genetikai laboratóriumban egyébként magyar vizsgálati anyaggal is találkoztunk, ugyanis a Holstein-fríz fajta genomikai tipizálását Csehországban végzik. Ennek két módja a szőrminta vagy a füljelzés során nyert szövetminta laboratóriumba juttatása. Itt a minta feltáró kezelésétől kezdve, az analizáláson át az eredmények megjelenítéséig követhettük a szakmai munkát két kiváló laboráns útmutatásának köszönhetően. A folyamat végén, ahol a számítógép már a tényleges SNP információkat tárolja, és abból egy referencia populáció teljesítménye alapján genomikai értéket, esetleg tenyészértéket számol, a tenyésztők is hozzáférnek saját adataikhoz. Az állataik fülszáma alapján megkereshetik internetes felületen keresztül az eredményeiket, láthatják állataik által örökítendő értékmérők tenyészértékét, sőt be is állíthatják egy kalkulátor segítségével, mely tulajdonságokat kívánják súlyozni saját tenyésztési elképzeléseik során, és ehhez azt is megkapják, mely szülőket érdemes párosítani, vagy milyen mutatójú tenyészbikát kell alkalmazni a populációban.

Az ilyen „személyre szabott tenyésztési program” a jövő, mert a világ ezen lehetőség megteremtésének irányába halad, és az európai uniós szabályozás folyamatos „lazulása” is ennek enged teret. Ez elgondolkodtató – s bár nagyon hasznos, ugyanakkor veszélyes jelenség is, mert a szabadság sokszor a katonás, szabályos adatgyűjtés, adatszolgáltatás és konzekvens tenyészirány fegyelmezett követése ellen hat, mely az állattenyésztés egyik fontos alappillére. Az állattenyésztés ugyanis csak „katonásan fegyelmezett munkával” koordinálható (Dr. Balika Sándor).

Az egységes teljesítményvizsgálat mellett, a katonás fegyelem másik fontos példájaként megemlíthető a szarvasmarha-füljelzők gyártásának, kiadásának és a hozzá tartozó hatalmas információs adatbázis üzemeltetésének központosítása is. Ebben a központban tartják nyilván ugyanis a füljelzők kiadásának, pótlásának kérelmeit, itt gravírozzák a krotáliákat, és nem utolsó sorban itt adják ki a szállításhoz szükséges szarvasmarha útleveleket is, mely itthon a NÉBIH kezében állami feladat. Sikerült megtekinteni a gyártósort és azt a helyiséget is, ahol 24 órás „call center” típusú rendszerben az ügyfélszolgálat fogadja az ügyfelek segítségkérő hívását, akiket az ott dolgozó munkatársak korrekt információkkal látnak el iránymutatást adva a „közös munkához”.

Ebben az épületegyüttesben, ahol közel 250 dolgozó végzi munkáját, megtekinthettük a cseh pedigré kiállítási sémáját is. Bár közvetlenül a származási igazolást húsmarhák esetében nem itt állítják ki, a származási adatbázis, melyet az SNP alapú származás-ellenőrzés biztosít, itt tárolják. A származási igazolások sémája minden fajtánál egyforma, az uniós előírásoknak megfelel, a teljesítményvizsgálatok végrehajtása is azonos, ám azt, hogy mely tesztelt állatból lehet tenyészállat, továbbra is az egyesület mondja meg.

Konklúzió, hogy Csehország már nagyon régen felismerte a tényt, miszerint modern tenyészértékbecslési módszerek fejlesztése nélkül lemaradó országgá válik, ez pedig a gazdaság gyengülésével járhat. Ennek ellensúlyozására állami beavatkozással olyan rendszert dolgozott ki, mely példás az európai országok viszonylatában. Természetesen nekünk, magyaroknak sem kell megijednünk, hiszen nem az a cél, hogy minden európai ország saját genomanalízist hajtson végre, pláne ha a tipizálás egyforma. Ennek jó példája, hogy minden országban szinte ugyanazt az „54K-s ILLUMINA tipizáló chipet használják, ezért a technológia is egyforma. Inkább az legyen a célunk, hogy sok vizsgálati mintát juttassunk hasonló analízisre, vagyis bátran használjuk az egyes országok adta lehetőségeket.

Gondoljunk csak bele, miért szerelnénk fel hasonlóan méreg drága technológiával ugyanolyan elven működő laborokat az államtól várt támogatás segítségével, ha a támogatást egy „jól megkötött vizsgálati együttműködésre” is fordíthatjuk. Kevésbé olyan drága, de legalább annyira hatékony.

Valószínűleg a szakmai programot még sok megbeszélés követi majd, nemcsak a szakmai szervezetek és a MÁSZ közreműködésével, hanem az állattenyésztés irányításának szereplőivel is. Remélhetőleg a szegmens minden résztvevője egyetért majd abban, hogy a hazai, amúgy kiváló minőségű húsmarhatenyésztés további fejlődéséhez a hasonló teljesítményvizsgálati és tenyészértékbecslési rendszer nélkülözhetetlen, és a megfelelő szakmai megoldások támogatásáról, pénzügyi segítségnyújtásáról pozitívan dönt majd; egy új, szakmaibb, modernebb teljesítményvizsgálati rendszer segítette szarvasmarha-tenyésztés reményében.  

(NAK/Szűcs Márton)

Címkék:

Kapcsolat

Nemzeti Agrárgazdasági Kamara

Székhely: 1115 Budapest, Bartók Béla út 105-113. (Bartók Udvar)

Adószám: 18399257-2-43

E-mail: ugyfelszolgalat@nak.hu

Zöld szám: +36 80 900 365

Személyes ügyfélfogadás

 

Ügyfélszolgálati irodák elérhetőségei

 

Őstermelői adatok lekérdezése