Minden kósza híreszteléssel szemben nem lesz közel 100 milliárd forintnyi felszabaduló plusz forrás a Vidékfejlesztési Programban 2020-ban. Viszont néhány új pályázat igen. Az Államkincstár pedig mobilalkalmazás fejlesztésével igyekszik segíteni a gazdálkodókat.
Az idei Agrárszektor konferencián nem volt kiemelt téma a Vidékfejlesztési Programban (VP) meg nem valósuló pályázatokból „visszahulló” pénzek sorsa, mégis az lett belőle. A VP előírásai szerint ugyanis a támogatói okirat kézhezvétele után – főszabály szerint – 24 hónap van a megvalósításra, és mivel az kifizető ügynökségi intézményrendszer átalakítása utáni első okiratokat 2017-ben és utána kezdték kiadni, a beruházások nagy részét 2019 őszén-telén, a továbbiakat 2020-ban, illetve utána már át kell(ene) adni. Ha pedig valamely cég nem tudta teljesíteni vállalását – például mert rajta kívül álló okok miatt az építőipari árak „elszálltak” és a beadáskor tervezett költséget nem tudja tartani –, akkor a megítélt összeg visszakerül a nagy közös VP-kasszába.
Lesz!
A 2021 utáni támogatások alakulásával foglalkozó panelbeszélgetésen Hamarics Imre, a Rekontir TM Kft. cégvezetője mellékesen jegyezte meg, hogy „a Vidékfejlesztési Program sok nyertes projektjének megvalósítási határideje 2020-ban jár le, és a sikertelen projektek több tízmilliárdnyi visszahulló forrást is jelenthetnek”. Ugyanitt ugyanehhez a felvetéshez Krisán László, a KAVOSZ Zrt. vezérigazgatója már azt jövendölte, hogy az érintettek „tömegével” adják majd vissza a pályázatokat – a VP-s mellett az élelmiszeripari GINOP-osokat is – és 90-100 milliárd forintra tette az így megjelenő plusz forrást.
Ez a jóslás úgy tűnik, hogy nyomott hagyott a szakmai berkekben, mert a konferencia második napján Viski József, az AM vidékfejlesztési programok végrehajtásáért felelős helyettes államtitkára kifejezetten cáfolta, hogy a „visszahulló” források a több száz milliárd forintot is elérhetik, mivel ilyen mértékű, előre láthatólag meg nem valósuló pályázatok nincsenek kilátásban. Mint mondta, a szabályok azt megengedik, hogy egy kedvezményezett kérelmezze az irányító hatóságnál a megvalósítási határidő – 24 hónapon túli – meghosszabbítását, ám ezt csak akkor hagyják jóvá, ha az adott beruházásnak már fizikailag is látható nyomai vannak. Ez esetben a megítélt forrás nála marad, nem kell visszafizetnie semmit. Hozzátette, ha egy cég például 16-18 hónapig észlelhetően nem végzett egyetlen kapavágást sem, akkor hiába kér határidő-hosszabbítást, azt jó eséllyel nem kapja meg. Viszont az ő összege a VP-s keretet gyarapítja újra. Viski József elmondta, az irányító hatóság folyamatosan figyelemmel kíséri a források alakulását, a felszabaduló összegeket pedig a már bent lévő kérelmekre és a korábban meghirdetett intézkedésekre köti le. Megjegyezte, 2020 első negyedévében már látni fogják, hogy hova tudják átcsoportosítani.
Nem lesz!
Viski József felhívta a figyelmet, hogy a tervezett új felhívások között szerepel többek között a minőségrendszerekhez való csatlakozás támogatása, mely decemberben jelenik meg és mintegy 2,6 milliárd forint áll majd rendelkezésre. Kiemelte továbbá a termelői csoportok újabb támogatására rendelkezésre álló 3 milliárd forintot, ami a mezőgazdasági és az erdőgazdálkodási ágazatban a termelők együttműködésének ösztönzésére, a szervezetek megalakításával és működtetésével kapcsolatos költségek támogatására nyújt lehetőséget.
A helyettes államtitkár továbbá áttekintést adott az egész VP megvalósításáról is. Mint mondta, a teljes forráskeret 1399 milliárd forint volt, ebből 2019. december 3-ig 554,7 milliárd forintot fizettek ki. A 74 meghirdetett felhívásból még 10 nyitott, közel 190 milliárd kerettel. Összesen 270 ezer kérelmet adtak be a vállalkozások, gazdák, amiből 195 ezret támogattak is. A tervezett új felhívások között szerepel többek között a minőségrendszerekhez való csatlakozás támogatása, mely decemberben jelenik meg és mintegy 2,6 milliárd forint áll majd rendelkezésre. Kiemelte továbbá a termelői csoportok újabb támogatására rendelkezésre álló 3 milliárd forintot, ami a mezőgazdasági és az erdőgazdálkodási ágazatban a termelők együttműködésének ösztönzésére, a szervezetek megalakításával és működtetésével kapcsolatos költségek támogatására nyújt lehetőséget.
Kiemelte, hogy a program intézkedéseihez kapcsolódóan az egyik legfontosabb döntések között szerepeltek az élelmiszeripari fejlesztések, melyekre eddig összesen 165 milliárd forintot kapott az ágazat. A borászati és a kertészeti fejlesztésekre, valamint az állattartó telepek korszerűsítése és trágyatárolók létesítésére együtt több mint 220 milliárd forint támogatást nyújtott a tárca.
Viski József külön kitért a program ez évi módosítására is, amelynek középpontjában az erdősítés támogatása állt. Az elfogadott módosítás értelmében az erdőt telepítő gazdák a korábbiaknál lényegesen nagyobb, a fafajtól függően 80-130%-kal több forrást vehetnek igénybe. A kapcsolódó jövedelempótló támogatás összegét a tárca az eddig hektáronkénti 172 euróról 432 euróra emelte és igénybevételének időtartamát minden fafaj esetében egységesen 12 évre növelte. A helyettes államtitkár felhívta a figyelmet, hogy a közel 40 milliárd forintos keretösszeggel rendelkező „Erdősítés támogatása” felhívás továbbra is nyitva áll az érdeklődők előtt.
Mobilapp készül
Ha már támogatások: Kondra Laura, a Magyar Államkincstár elnökhelyettese a közvetlen támogatások alakulásáról tájékoztatott. Ő is megerősítette a korábbi minisztériumi információt, hogy november 30-ig 212 milliárd forintot már megkaptak a gazdák a 2019-es egységes kérelmük után, az előlegfizetés keretében, és december folyamán további összegeket fizetnek még ki. Hozzátette, jól működik az előzetes ellenőrzés rendszere, ezzel nagyon sok gazda el tudta kerülni, hogy a pontatlan kérelmet esetleg szankcionálják.
Az új, 2021-27 között közös agrárpolitikához kapcsolódó ügyintézéseket igyekszik ügyfélbarátibbá alakítani a MÁK. A hivatal tervezi, hogy a benyújtási határidőkre, új jogcím megnyitására hírekkel, tájékoztató anyagokkal hívja fel a figyelmet a Kincstár weboldálán, illetve tájékoztató leveleket küld az ügyfelek e-mailjére. Az ügyfél-nyilvántartásba vétel iránti kérelem beadására viszont már várhatóan 2020-tól lehetőség lesz elektronikus úton. A csekély összegű támogatások nyilvántartásában szereplő adatokra vonatkozó hatósági bizonyítványok iránti kérelmek elektronikus úton is intézhetők lesznek.
Továbbá fejlesztenek egy mobiltelefonos alkalmazást, ami a tervek szerint 2020-ban elérhető lesz. Ebben lesznek ügyfélszolgálati funkciók, tájékoztatási funkciók (pl. hírek, naptár a betartandó határidőkről), segítségével megtekinthetőek lesznek MePar-adatok, alkalmas lesz georeferált fénykép készítésére, beküldhetőek lesznek ezen keresztül egyes elektronikus bizonylatok is.
(nak.hu/RF)
