Mezőgazdasági termelés

2019. november 19-én rendezte meg a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara, a Magyar Díszkertészek Szövetsége és a Flora Hungária Kft. a „Változások a technológiákban 2019” című közös rendezvényét. A rendezvény célja volt, hogy első kézből nyújtson információt a cserepes- és vágottvirág-előállító szakemberek számára a termesztés helyzetét érintő változásokról, technológiai lehetőségekről.


Az előadások során a növénytáplálás új módszereit, a klímaváltozás kapcsán jelentkező növényvédelmi problémák biológiai lehetőségeit, az egymást követő kultúrák időzítését, az értékesítési szezon folyamatossá tételét, a fogyasztókat megszólító marketinget, a korszerű termékszerkezet kialakítását is érintették.

Teer András, Flora Hungária Nagybani Piac szakmai igazgatója köszöntőjében elmondta, hogy maguk is igyekeznek megfelelő szakmai háttérrel és naprakész információkkal felvértezve nyitni nap, mint nap. Közel 600 kertész fordul meg a „virág nagybanin” és több ezer áru cserél gazdára folyamatosan. Fontosnak tartják, hogy a hagyományos piaci szerepkörön túl olyan rendezvényeknek is otthont adjanak, mint ez a mostani. Nemrég rendezték az előző szakmai eseményt, amelyen a gyakorlatban is bemutatták, milyen elemekkel tudnak sikeresen működni azok a virágkötők, akik a kertészeti termékeket megvásárolják. A Flora Hungáriánál naprakészek a kertészet kihívásaival  szemben, egyben nyitottak a változtatásokra, termelői igényekre is.

Merényi Alexandra, a Magyar Díszkertészek Szövetsége (MDSZ) marketing és PR-bizottsága vezetője köszöntőjében elmondta, valószínűleg jól gondolták, hogy a változásokról kell beszélni. A rendezvény tervezésénél az alapötlet a ciklámen és mikulásvirág volt, hiszen fontos kultúrája a hazai piacnak, de az előadók javasolták a jövőbemutatóbb, szélesebb körű megoldásokat, így együtt gondolkodással született meg a végleges, szakmai program. Fontos megemlíteni, hogy érdekképviseletben is történt egy pozitív változás: szakmaközi szervezetté alakult a Magyar Díszkertészek Szövetség. A Nemzeti Agrárgazdasági Kamarában (NAK) megalakult dísznövény alosztály munkája rávilágított a szakma problémáira, ez is nagyban segítette a szövetség kialakulását.

Orlóci László, az MDSZ elnöke előadásában egy igen aktuális témát boncolgatott: ki fog dolgozni a kertészetekben?
– A technológia fejlődik ugyan, de a virágkötészetet elég nehéz elképzelni jelenleg úgy, hogy a terméket egy robot rakja össze. Nem elképzelhetetlen, de azért ez még messze van. Szerencsére elindult a szakképzési rendszer átalakítása, ami megoldást jelenthet a kérdésre. Többen hallottak már a duális képzésről, ami tanulás és gyakorlat egyben, de a cégek közül nagyon kevesen fogadnak duális képzéses hallgatókat: ugyanis bürokratikus a rendszer. Egy egyéni vállalkozó például nem biztos, hogy bevállal egy diákot, hiszen annyi a papírmunka, mint egy EU-pályázattal. De a szaktudás a jelenlegi kertészeknél van: valakinek ezt át kéne adni, hogy legyen, aki folytassa a szakmát. Ahhoz, hogy nagyobb számban vonzzuk be a diákokat a kertészetbe, változtatni kell ezen és most úgy néz ki, jó irányba haladunk. Elindul a Szakképzés 4.0, ami szerint a vállalkozás méretéhez kell igazítani a képzést, és az Ágazati Képző Központok (ÁKK) segítségével vonzóvá tenni mind a vállalkozások, mind a hallgatók számára. Ma már jól tudjuk: nem elég felvetíteni egy képet egy növényről a tanulóknak. Ahhoz, hogy megtanuljon egy szakmát, ott kell legyen, a saját kezével kell csinálja és persze fontos, hogy legyen, aki felügyelje, támogassa. Így tanulja meg: ezt hívjuk most szakmai képzésnek. Fontos szempont lesz, hogy ÁKK-ban szakképzési és egészségügyi hozzájárulási adókedvezmény jár majd, eddig ez csak iskolarendszerben volt lehetőség. E mellett a tervezet szerint az ÁKK-ban dolgozókra a piaci bérezés szabályai vonatkoznak, tehát az oktatókat nem a közalkalmazotti bértábla szerint fizetik meg: elindul egy valós szakmai környezet. Aki jó szakember a kkv-ban, az például most lehet szakoktató a kertészet területén egy ÁKK-ban. A köznevelési törvény alól kivették a szakképzési törvényt, így már teljesen önálló. Célja, hogy értéket teremtsen, ehhez pedig például a diákok is már munkaszerződéssel dolgoznak majd, nem tanulói szerződéssel: így ha nem felel meg, nem lesz szakember. Azt láttuk, hogy eddig nagyon sok diák megutálta az iskolát, a szakmát, mire végzett, úgynevezett pályaelhagyók lettek. Talán most a gyakorlatból nagyobb arányban vállalnak majd munkát a végzettek. Fontos felhívni a kkv-k figyelmét már most, hogy ugyan a bevezetéstől kezdődően legkorábban 2021-ben lehet majd fogadni az első ilyen szakképzésben résztvevő hallgatókat, már most fontos felkészülni a fogadásukra és figyelemmel kísérni a kapcsolódó támogatási és fejlesztési lehetőségeket, pályázatokat. Ami pedig megint csak fontos: a szakmaközi szervezet segíteni fog mindenkinek, aki hozzájuk fordul, de fontos, hogy jelezzék, miben tud a Magyar Díszkertészek Szövetsége segíteni – mondta Orlóci László.

Forrai Alfréd növényvédelmi szaktanácsadó előadásában a biológiai védekezés lehetőségeire hívta fel a figyelmet.
– Látszik, hogy ma már a nagy áruházláncok is egymással versenyeznek a szermaradványok kapcsán, rákényszerítve így a termelőket a biológiai védekezésre. Németországban a legszigorúbbak a szabályok jelenleg, itthon a Lidl áruházlánc követ hasonló előírásokat egyelőre. Tudjuk, hogy a kártevők nagyon hamar rezisztenssé válnak. Elsőként a takácsatka miatt váltottak át biológiai védekezésre 2010-ben a rózsa-orchidea kapcsán. 2018-ban a lisztecske miatt álltak át mikulásvirággal, most a tripsz, amire nincs megfelelő szer, ez a krizantémot, balkonnövényeket érinti. De jó hír, hogy sikeres eredményeket értek már el az említett növények biológiai védekezésére Magyarországon. Látszik, hogy ha odaengeded a természetes ellenségeket, akkor azok segíteni fognak neked. De mi a helyzet a tirpsszel? Nyáron a hazai klímán 10 nap alatt kifejlődik és úgy látszik, a tojással szemben jelenleg nem lehet védekezni. Ragadozó virágpoloska igen jól segít, de nagy tripsznyomás esetén kihelyezhető ragadozó színcsapda. Nagyon jó a tenyésztőtasakos kihelyezés is (pl. Swiski), ez 6 hétig árad ki. Viszont nem árt tudni, hogy a ragadozó a táplálékával együtt kerül ki (pl. kukoricás közeg), így ha egér van, akkor az megeszi, eltűnik, szóval legelőször az egereket kell irtani: erre az irányszám úgy két macska per hektár biológiai védekezés esetén. Mikor érdemes biológiai védekezésre váltani? Augusztus végén erős az UV, bontja a szereket, könnyű az átállás biológiai védekezésre. Most viszont már alacsony UV, nem jó az átállás. Fontos, hogy fokozatosan kell megtenni, illetve azt is, hogy ha biológiailag védekezünk, megjelennek olyan rovarok, kártevők, amelyeket eddig a vegyszer elfedett: pl. gyapjastetű, poloska, pajzstetvek. A biológiai védekezés költsége: 250 Ft/négyzetméter cserepes kultúra esetén. Ez óriási költség, ebbe viszont bele kell férni. Ha valaki eldöntötte, hogy átáll, ott szeptember-októberben a perzisztens szerek használatát fel kell függeszteni és a teljes területet át kell állítani: felesben nem megy, plusz bizonyos védőtávolságra is szükség van. Nem kell gyönyörűen tartani a gyepet, nyírni és gyomirtózni a környezetet: hasznos támogatást nyújt a szegély is a biológiai védekezésben.  Összességében várható, hogy nőni fog a biológiai védekezés területe országszerte. De mivel a dísznövények esetében folyamatos a telepítés, esetükben az erre szakosodott forgalmazóknak más árképzést kellene kialakítani, mint például egy zöldségesnél. Ez tárgyalásokat kíván. És ami szintén már a jövő kérdése: megoldást kell keresni a poloskára is hamarosan – mondta.

Bíró Zoltán a Bíró Zrt. képviseletében különböző marketingmegoldásokat mutatott be a jelenlévőknek.
– A kertészeti előállítás költségei egyre nőnek, ezen nem tudunk változtatni. A forint ráadásul folyamatosan veszít az értékéből, de párhuzamosan nagy a kertészeti ágazat importigénye. A munkabérek is jelentősen emelkednek. A végén pedig jön a következtetés: mindent eladtam, mégse maradt pénzem. Mit lehet tenni? Az a helyzet, hogy a vásárlásnál alkudozik a szakember, eladásban viszont egymás alá licitálás megy pillanatok alatt. Mindig van olyan helyzet, amikor a kertész úgy érzi, hogy az áralkut a piac kényszerítette ki. És lesz még kiadás: amiket előzetesen hallottunk, ezeket is mind be kell majd építeni az eladási árakba. De hogyan tudjuk a termékeket 5-10%-al magasabb áron értékesíteni? Alap a kiváló minőség. Ehhez jön egy hatékony onlinemarketing: a márkanév-építés. Klasszikus marketinganyagok: nyomtatott termékek, plakátok. Márkához pluszok: kellékek, színes cserép, stb. Tudni kell ki a célközönség: magánszemély vagy céges partnerek – mondta.

Saját maguk a Volmary termékeket alkalmazzák a marketinghez. Ők egy német cég, megfelelő szaporítóanyag ellátással, és már a kenyai anyatelepén is biológiai védekezést folytatnak. Itt is fontos, hogy ne szakadjon meg a lánc. A termékkínálatukban hangzatos nevekkel ruházták fel a termékeket, mint: Ébredő tavasz, Koratavaszi trió. De ma már nem egy irányú a termelés, mindenki mindent termel, dísznövényt és kertészeti termékeket is. Így elérhetőek a gourmet kertészeti termékek is: paradicsom, csípős paprika, biotermesztés- és biozöldségek, palánták.
– Ezek mind plusz hozzáadott értékek, és ha kihangsúlyozzuk, a tudatos vásárlók többet fizetnek érte. Ehhez persze vannak plusz eszközök: tegyük papírcserépbe, legyen lebomló műanyag vagy fatábla hozzá. Forgassuk vissza az extraprofitot. Ma már egy egyszerű hokkaido tök is lehet drágább egy kis marketinggel: ha akarom, félbevágva szívnek látom a terméket. Teszek rá egy szív címkét, készítek hozzá belőle készült gourmet-ételfotókat és viszik is. Vagy egy krumpli, vagy más klassz gumók. Nevezzük el őket a föld értékes kincseinek. Persze a kertészet is alkalmazkodik a városi életmódhoz. Balkonnövényekkel, vagy van már mini barackfa is: termést hoz, de nem nő nagyra. És persze az is látszik a fogyasztási szokásokból, hogy a frisszöldség-vásárlás nő, mindenki díszíti egy csipet valamivel az ételt. Legyünk kreatívak! – tette hozzá Bíró.

Varga Balázs, a Szirok Kft. képviselője a réstermékek piacára hívta fel a figyelmet.
– Ma nagy retro lázban égünk, nincs ez másképp a növényekkel sem. Mi a szukkulens? Beltéri pozsgás, cserepes növény, melegkedvelők, nem a virágért termeljük, még ha van is neki (lombbal díszítő dísznövény) és nem igazi nagy fényigényűek. Sőt, nyáron kell jobban védeni, a fényszegénységet télen jobban bírják. A kertészetben a szezonhatás mindenkinek ismerős, ez árbevétel-ingadozás és egyben munkaerő-probléma is – mondta.

A Szirok Kft. szukkulenseit Kenyában termesztik, majd következik 7-10 nap dugványszárítás: a növény él, de károsodás nem éri és jobban szállítható. Az ügyfélhez már 4-6 hós növény kerül, gyökér nélkül papírdobozban szállítják.
– Könnyű a gyökereztetés: persze van pár feltétel. Például ültetéskor nem akarunk friss felületet, ne vágjuk, ne tisztítsuk! Nem kell jó mélyen beledugni, dugványozni: csak rá kell helyezni szépen a földre. Még véletlenül sem öntözünk, ez is fontos. A talajt szárazon adjuk, párásítással lehet nedvesíteni, ha nagyon szükséges. Felhasználásuk: készítménykészítés, ehhez 5 cm papírhengerek-azok tálcásítva, kaspók alapanyagaként. Másik a 9-12-es cserepes termesztés, illetve a kis kaspós hosszúkultúrás termesztés, amire télen oda kell figyelni – jegyezte meg.

Időszakok: tavasszal le kell szeparálni egy részt és jöhet a növény, ősszel 31-32. héttől indítják a szállításokat általánosan. Őszi beszerzéssel november-decemberre piacképes árut lehet előállítani a karácsonyi rohamhoz. Jó lehetőség, ajánlják belevágni, persze fontos átgondolni a saját piaci lehetőségeket is ennek tükrében. Reklám gyanánt: például a menyasszonyok valamiért echeveriaval akarják a dobócsokraikat egy ideje és ez egy növekvő tendencia.

„Szabadidőt a kertészeknek!” címmel tartotta előadását Kővári András, a Kővári Krizantém Kft. képviseletében. Felvezetésében azzal kezdte, hogy eddig kertészként az egész élete a munkáról szólt. Tíz éve úgy gondolta, hogy 25 évet még simán lehúz, persze 12 órában. Most, ha tudnának eladó szabadidőt, arra vevő lenne. De talán mindenkinek ismerős: napi 8-12 óra munka, 365 munkanapon. Nála azért is több mint 8, mert van plusz 2-2 óra út a kertészetig, persze, ez is egy ok.

Na de hogyan kezdődött a Kővári kertészet? Andrásnak volt munkahelye, mellette hétvégenként gondozta a növényeket a saját fóliasátrában. Másolta a látottakat és próbált eredményt elérni. Volt kardvirág, szegfű, egynyári virágok, végül kikötött a krizantém mellett. Ebből már azt is látjuk, hogy vannak nemzeti különbségek: a magyar kísérletezik, a holland termel. Ha az ember krizantémot ültet, fontos, hogy kikerüljön július 1-10-ig és november 1-ig szabad csak tartani. Ahogy előzőleg is láttuk, itt is az a gyakorlat, hogy külföldről, ellenőrzött helyről érkeznek a szaporítóanyagok: esetükben a Schneider cégtől és természetesen itt is igaz a biológiai növényvédelem.

A 365 napos munkára visszatérve: András is négyévszakos kertész: mindig szeretné, hogy legyen virág a fóliasátorban. A munkatársak viszont nem szeretnék. Ők csak hétfőtől-péntekig akarnak maximum dolgozni, ahogy a „normál” emberek, azaz hétvégén nagyon kevesen akarnak bejönni. De aki hajlandó erre, nekik kell a megbecsülés. Az anyagi javak másodlagosak, még ha sok is a kiadás. És ha például egész nap szapulják a munkatársakat, akkor senkinek sem lesz munkatársa. És nézzük a többit: körülbelül nyáron 30-35 fok van kint, a fóliasátorban egy kicsit még magasabb a hőmérséklet, páratartalom, mindezt el kell viselni 8-9 órában. Kevesen viselik. Éppen ezért ma már nem jár piacra, mert nincs, aki felcsomagolja hétvégente a növényeket: érthető, hiszen mindenkinek van családja, szeretnének otthon is lenni.
– És akkor hogy lehet spórolni? Például az öntözéssel, hiszen ez a növények esetében a foglalkozás kb. 40 %-át is kiteheti. Itt fontos, hogy a kertész öntöz, nem az alkalmazott. Ha van öntözőasztalunk, azzal egyenletes öntözést biztosíthatunk, plusz a tápanyagok egyenletes kijuttatását, és nem utolsó sorban vizet takarítunk meg. Ráadásul az öntözőrendszer nem szerelmes, nem másnapos, de applikációval ellenben nyomon követhető vidékről is és akár onnan vezérelhető a mutatók alapján. A másik kertészkímélő alkalmazás, hogy legyen egy termelési igazgatónk. Ő fogja tudni a készletet, az elvégzett munkát, ő vezényli az embereket a teljesítményért. Infarktusgyanús állás, de nem a kertésznek. És ellenőrizhető, számon kérhető. Sokszorosan megtérül a munkabére. Na de, hogy jut idő az életre? Például, legyen egy célunk, mondjuk: 100-150 EUR megtakarítás. Ismerjük a piaci árakat. Készítünk terveket, így jut idő a „rosszalkodásra”. Időzítve kell mindent termelni. Meg kell tervezni, hogy november 1-ére vagy anyák napjára mekkora bevétellel számolunk, azzal a bevétellel mit csinálunk, és ebből mivel jutalmazom meg magam. Fontos! Írjuk le! És ne felejtsük el: 2020. július 1-től bevezetik az online számlázást, mobil online-kasszázás kezdődik. Észnél kell majd lenni, mit termelünk. Mivel nyáron a melegben már senki nem akar dolgozni, azt mondja, ha vége a tavasznak, vigyük el a családot nyaralni! – mondta Kővári.

Tehát Kővári András 60 éves, 10 éve szeretett volna még 25-öt dolgozni. Most a családon kívül az akkori 28 főből 3-an vannak még munkásaik. Egy szóval: mindenre fel kell készülni –akár egy automataöntözéssel - olyan szinten, hogy a családdal elvégezhető lehessen a termelés. Nyugodtan.

Oscar Rietkerk Hollandiából, a Maxstim Ltd. képviseletében érkezett a rendezvényre és a növénytáplálás új kihívásairól beszélt a jelenlévőknek.
– Ahogy hallottuk az előző előadásokban is, az EU irányelvek vegyszercsökkentés felé mutatnak. Nagyon sok hasznos vegyszer eltűnt már, amit használtunk, de úgynevezett biostimulánsokkal például megoldható ez a probléma. Ezek biológiai vagy biológiai eredetű műtrágya-kiegészítők, melyeket növénytermesztésben használnak a növények növekedésének, egészségének és termelékenységének fokozására. A biostimuláns nem egy tápanyag, nem etetjük vele a növényt, nem építkezik vele. Tartalmaz tápanyagokat, de alapvetően aktiválja a növényt, hogy jobb produkciót érjen el. Sokkal jobban fognak dolgozni általa a növények, mellé jön a tápanyag és a kettő együtt adja azt a teljesítményt, amit várunk a növénytől. Táplálás és védelem egyben. Különböznek a növényvédő szerektől is, mert csak a növény életerejére hat és nincs közvetlen hatása a kórokozókra, betegségekre sem. A növényt hozzák helyzetbe, hogy megküzdjön bizonyos problémákkal. Hatékonyságot növelnek, segítik a (abiotikus) stressz kezelést (pl. hőség, szárazság, sok víz, stb.). Javítják a tápanyagfelvételt, ez által növelik a pulton tarthatóságot. A biostimulánsok mikroorganizmusokat és hasznos vegyületeket foglalnak magukba. Serkentik a növény növekedését a csírázástól a szedésig. Mérhető eredményeket produkál a felhasználásuk, például igazoltan jobb minőséget (cukor, szín, stb.) és terméshozamot produkálnak általa a növények – mondta.

A Maxstim egy 100 %-ban növényi eredetű biostimulátor, mely a mérések szerint szignifikáns nagyságrendű hatást idéz elő a kulcsmestergének irányításában: pl. klorofill termelés, csírázás, gyökérfejlődés, virágzás, bio-abiotikus stressz menedzsment. Fejlesztéseik tudományos kutatások eredményei: saját kutatás-fejlesztést is végeznek és együttműködnek különböző kiváló oktatási-kutatási intézményekkel, hogy tudományosan is megalapozott és hiteles termékeik legyenek. Komoly eredményeket értek el például fűkészítmények esetében: neves futballstadionok számára készítettek fűkészítményt és táplálták Maxstimmel. Ezeket közel egy évig mérték és figyelték a gyökérzet fejlődését, és hihetetlen mértékű fejlődést mutatott. Csak műtrágya és Maxstim és minden más anyagot el lehet felejteni. Természetesen nem csak fű, de más termékek esetében is folynak kísérletek, mint például sárgadinnye, málna, petrezselyem, paradicsom esetében is jelentős a gyökeresedés.
– De nem csak a gyökér fejlődéséről beszélhetünk, fontos, hogy a levél is zöld legyen és ne sárga. A növények zöldülése nem mindig nitrogén hozzáadása miatt van. A Maxstimes növények zöldebbek is lesznek: ez azért van, mert a génekre hat közvetlenül. Elvégeztek egy RNS lánc tesztet: a paradicsom összesen 31760 génszámú, lényegében komplexebb, mint az ember (19000 gén). A Maxstim a paradicsomnál: 4181 génre hatott összesen, a porfirin és a klorofil anyagcsere útvonalait érintette főként. De mi a porfirin? Ez egy gyűrű alakú molekula, ami az élet minden formájában jelen van. Úgynevezett mester molekula az energiatermelés központjában. Ezeknek az oxigénszállításban és az életfenntartásában van szerepük. A cégük úgy gondolja, hogy 20 különböző mester gén van a sejtekben, amik felelősek például a stressz menedzselésért. Ráadásul a kezeléssel a növény a jövőbeni stressz védekezésével szemben is felkészül, még a váratlan esetekre is. Málna pl. jobb rezisztenciát mutat gombabetegségek (mint stressz) ellen kezeléssel. Alstroemeria: m2-enként számszerűen kimutatható, hogy 5 dollárral hozott többet Hollandiában való kezeléssel, ez 14 % bevétel növekedést jelent összességében. A rózsánál meggyorsította az életciklusát, így kb. 4 nappal előzte meg az átlagot, ami esetünkben szintén piaci előny, így bevétel, de például növelte a lisztharmattal szembeni ellenállóságát is. Krizantém esetében növekedett az exportminőségű szál, nagyobb súlyt adott – ami esetében a több gramm=jobb minőség is - és szintén kevesebb volt növényegészségügyi probléma – mondta.

A résztvevők köréből érkezett is egy kérdés, miszerint hogy használjuk, milyen dózisban célszerű kijuttatni és mennyibe kerül? Oscar Rietkerk elmondta, alapvetően fontos, hogy egy jól működő tápoldatozási rendszerünk legyen. A biostimulátort öntözéssel javasolta kijuttatni. Minden növénynél más a dózis, de erről pontos feljegyzéseik vannak, amit át is adnak igény estén. A termékek használatával mérhetően 50 %-al csökkenthető a vegyszerezés. Az ára viszont: drága. Ha csak azt nézi az ember, hogy mit ad ki egy biostimulánsért, akkor egy számként drága. De összességében, ha az eredményeket nézi, már megéri. Ehhez más szemléletmód is kell. Sok a tapasztalat, nagy a céges adatbázis, gyorsan kiszámítható a növényenkénti igény és várható megtérülés. Akik életükben először úgy döntenek, hogy valóban szeretnének ezzel dolgozni, azokkal leülnek egyesével, mert fontos a saját körülményekhez kialakítani mindent. Tehát nem tucat információt kapunk, hanem személyre szabottat, ami szintén fontos.

Pető Zsolt, a Beppler Kft. képviselője a céges szortimentet mutatta be a korszerű termékszerkezet és technológia jegyében. Cégük 1998 óta stabilan működik, elsősorban szaporítóanyag, termesztési eszközök forgalmazásával foglalkoznak. Az érezhető klímaváltozás hatására 2016-tól igyekeztek újszerű gépészeti, technológiai megoldásokat kidolgozni, segítve a kertészek munkáját, így megalakult egy technikai részlegük. Rendelkeznek speciális gépekkel, mint például a tőzegkeverő gép. Forgalmaznak kiegészítő elemeket, például cserepek, tálcák, műtrágyák, földkeverékek, stb. Muskátli és szegfű szaporítóanyagokat, megoldásokat javasolnak. Szukkulenseket is, de ők elsősorban gyökérrel értékesítik. Véleménye szerint is egy új divatnak számít. Gardenparty ötletekkel igyekeznek újdonságot kínálni a vásárlóknak, ezek összeültetések például. Javasolják a kertészeknek is, hogy a végfelhasználó felé történő értékesítésnél is vessenek be hasonló marketing megoldásokat, apró tudásátadást. 2020 tavaszától indul zöldségmagonc programjuk: ezek mind hazai környezetben kipróbált alanyok, kis kiszereléssel. Elsődleges céljuk a direkt értékesítőknek értékesíteni, ez által akár 4-5 héttel is megrövidítik a folyamatot a kertésznél, ami ezért is fontos, mert végre juthat idő a pihenésre. Dizájn megoldásként náluk is elérhetőek a színes cserepek árusításhoz is, ami ma már fontos, hiszen általa például megkülönböztethetjük tartósan egy csípős és csemege paprika palánta, nincs keveredés. A cserepek mellett a címkézés például egy olcsóbb megoldás lehet, hasonló célokra ajánlják.

Merényi Alexandra a rendezvény zárásaként elmondta, hogy nagyon sok információ hangzott el az esemény folyamán, de ezzel a dísznövényes fórumok nem érnek véget. December 10-ére terveznek egy hasonló nagyságú rendezvényt, ahol a környezetvédelmi termékdíj változása, a műanyaghasználat, a munkaerő-problémák kiváltása, javítása, önköltségszámítás témaköreivel szeretnének foglalkozni. Az esemény részletes programja a Magyar Díszkertész Szövetség oldalán elérhető lesz.


(NAK/MGI/HV)

Címkék:

Kapcsolat

Nemzeti Agrárgazdasági Kamara

Cím: 1115 Budapest, Bartók Béla út 105-113. (Bartók Udvar)

Zöld szám: +36 80 900 365

E-mail: ugyfelszolgalat@nak.hu

Adószám: 18399257-1-43

 

Őstermelői adatok lekérdezése

Ügyfélszolgálati irodák elérhetőségei