Közös Agrárpolitika

A kutatás és az innováció, mint az agrárágazat fenntartható versenyképességének kulcsa, meghatározó szerepet játszik az uniós mezőgazdasági politikákban. A biomassza-alapú gazdaság kialakítása a 2021 utáni Közös Agrárpolitika kilenc specifikus célkitűzése között szerepel. Ennek megfelelően az uniós támogatási forrásokban a hangsúly a biomassza-alapú gazdasághoz köthető kutatás-fejlesztési tevékenységek finanszírozása felé tolódik el. Az új időszakra a programok még nem kezdődtek el, de a kifutó programok záró időszaka már a 2020 utáni időszakot készítik elő. Elősegítendő az uniós támogatási források minél hatékonyabb kihasználását, az alábbiakban egy rövid áttekintést szeretnénk nyújtani a biomassza-alapú gazdaság szereplői számára jelenleg elérhető és a jövőben tervezett támogatási lehetőségekről.

A kizárólag uniós forrásból finanszírozott kutatás-fejlesztési támogatások a hétéves ciklusokban meghirdetett kutatás-fejlesztési keretprogramokban jelennek meg. A 2014-2020 közötti időszak keretprogramjában, a Horizont 2020-ban (H2020) a biomassza-alapú gazdaság témái a „Fenntartható élelmezésbiztonság”, a „Kék növekedés”, a „Vidéki reneszánsz”, az „Élelmiszerek és természeti erőforrások”, valamint az „Egyéb akciók” prioritásokon belül találhatóak meg. Az öt prioritáshoz összesen több mint 500 millió eurós költségvetést rendelt az Európai Bizottság. A prioritásterületeken belül tematikus felhívások az utolsó, 3 éves futamidejű munkaprogram alapján kerülnek kiírásra. Az említett munkaprogramon belül az alábbi felhívások illetve az azokon belüli főcímek érintik a biomassza-alapú gazdaság területét:

• Fenntartható élelmezésbiztonság (tervezett keretösszeg 2020-ra: 173 millió euró)
• „Kék növekedés” (tervezett keretösszeg 2020-ra: 52 millió euró)
• Vidéki reneszánsz (tervezett keretösszeg 2020-ra: 88 millió euró)
• Élelmiszerek és természeti erőforrások (tervezett keretösszeg 2020-ra: 208,7 millió euró)
• Egyéb akciók (tervezett keretösszeg 2020-ra: 9,79 millió euró)

A pályázati felhívásokra olyan nemzetközi konzorciumok formájában lehet pályázni, amelyekben minimum három, különböző országban működő szervezet vesz részt. A H2020-programról mind brüsszeli információs napokon (legközelebb 2019. július 4-én), mind a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal (NKFIH) rendezvényein lehet tájékozódni. Nemzetközi konzorciumok keresésére a legközelebbi lehetőség 2019. július 3-án, Brüsszelben lesz.

A H2020-as pályázati lehetőségeket az NKFIH honlapján, az aktuális pályázati felhívások között vagy a központi „Funding & tender opportunities” gyűjtőoldalon lehet figyelemmel kísérni. Az utóbbi oldalon keresztül történik a pályázat beadásának és nyomon követésének valamennyi adminisztratív lépése is. A pályázati lehetőségek többségének támogatási intenzitása 100% (kutatási és innovációs akciók, illetve koordinációs és támogató akciók), míg az innovációs akciók támogatási intenzitása vállalkozások esetén 70%.

A H2020-pályázatokban a magyar részvételt a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Alap konzorciumépítő illetve „rásegítő” pályázatokkal támogatja. A konzorciumépítő pályázatok legközelebbi beadási határideje 2019. szeptember 30. Az aktuális „rásegítő” pályázatok listája az NKFIH honlapján, a hazai pályázati felhívások között érhetőek el.

A H2020-as pályázati kiírásokra való pályázáshoz térítésmentes tanácsadást nyújtanak a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési, Innovációs Hivatal munkatársai.

A részben uniós finanszírozású programok a társfinanszírozott (COFUND) akciók keretében jelennek meg. Társfinanszírozás esetén az EU a tagállamokkal, azokon belül a vállalati szektorral vagy egyéb szervezetekkel közösen finanszíroz kutatási-innovációs programokat. A támogatási intenzitás mértéke felhívásonként változik.

A COFUND-akciók közé tartoznak az Európai Kutatási Terület Hálózatok (ERA-NET) programjai. Az ERA-NET-ekbe társult tagállamok közös kutatási programot folytatnak. A hálózatokon belül a kutatási programokat a programgazdák (elsősorban minisztériumok) határozzák meg. A programokhoz a tagállamok által befizetett pénzügyi forrást az EU max. 33 %-kal, legfeljebb 5 éven át kiegészíti, támogatandó a kutatási koordinációt. A programgazdák írják ki a pályázati felhívásokat, amelyekre a hálózatban részt vevő tagállamok szervezetei, akár vállalkozások is, konzorciális formában pályázhatnak. Az ERA-NET-ek akár uniós társfinanszírozás nélkül is meghirdethetnek több, különféle kutatási programot.

Jelenleg két hazai ERA-NET közös felhívás kidolgozása van folyamatban. A pályázati kiírások megjelenése ez év második felében várható.

1. „Információs és Kommunikációs Technológia (IKT)-alapú agrár-élelmiszer rendszerek ERA-NET Cofund”
2. „Élelmiszerrendszerek és éghajlat ERA-NET Cofund”

Kifejezetten a biomassza-alapú gazdaság szereplői számára érhetőek el pályázatok a Biomassza-alapú Ipar Közös Vállalkozás (Bio-based Industries Joint Undertaking) keretében. A legújabb, 2019. szeptember 4-én lezáruló pályázati felhívás keretösszege 135 millió euró.

A 2021 és 2027 közötti programozási ciklusban a Horizont Európa kutatás-fejlesztési keretprogram követi a H2020-at. A Horizont Európa teljes költségvetése várhatóan 100 milliárd euró lesz, és ennek 10%-át fogják „Biomassza alapú gazdaság, élelmiszer és természeti erőforrások” (II. pillér, 6. klaszter) témakörben kiírni. A Horizont Európa-keretprogramban fokozottan meg fognak jelenni az Európai Bizottság Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Főigazgatóságának újabb prioritásai: a rendszerszemlélet, a körforgásos gazdaság, a biomassza-alapú gazdaság, a fogyasztók irányából való megközelítés és a fenntarthatóság. Ezek a prioritások minden bizonnyal áthatják majd a konkrét pályázati kiírásokat is. Az Európai Bizottság 2018 év végén fogadta el az uniós Biomassza-alapú Gazdaság Stratégia felülvizsgált változatát. Az új uniós stratégia három fő prioritása:

1. A bio-alapú ágazatok megerősítése és kibővítése, a befektetések és a piacok megnyitása a bio-alapú ágazatok felé
2. A helyi szerveződésű bio-alapú gazdaság gyors bevezetése egész Európában
3. A biomassza-alapú gazdaság ökológiai határainak megértése

Mindehhez szükség lesz megalapozott kutatási és innovációs tevékenységre valamint a piaci szereplők, a fogyasztók és a társadalom szoros bevonására is.

Az uniós támogatási formák és eszközök sokféleségük ellenére egységes előnyöket kínálnak: a nemzetközi forrásbevonás mellett kaput nyitnak az uniós szakmai és potenciálisan a kereskedelmi hálózatok felé is.

Dr. Győrffy Andrea/NAK

Dr. Kovács Barna/Magyarország Európai Unió melletti Állandó Képviselete Brüsszel