Az EP képviselők a november 23-i plenáris ülésen szavazták meg az új Közös Agrárpolitika keretrendszerét meghatározó jogszabályokat. A reform egy zöldebb, méltányosabb és rugalmasabb agráriumot irányoz elő. A rendeletek hatálybalépéséhez még a Tanács jóváhagyása, majd az Európai Unió Hivatalos Lapjában történő kihirdetés szükséges. Az új jogszabályokat 2023. január 1-jétől kell majd alkalmazni.
A Közös Agrárpolitika reformját egy hosszas tárgyalássorozat előzte meg, kezdve azzal, hogy a Bizottság 2018. júniusában mutatta be az új KAP-ra vonatkozó javaslatát. Időközben felállt az új Európai Parlament, megkezdte működését az új Európai Bizottság, a koronavírus okozta járvány miatt pedig a következő időszaki uniós költségvetést is némiképp áttervezték. Ezzel párhuzamosan kihirdették az Európai Zöld Megállapodást részeként az agrár-élelmiszeripar fenntarthatóvá tételét célzó Termőföldtől az Asztalig, valamint a Biodiverzitás Stratégiát, amely jelentős hatással bírt a már megkezdett tárgyalásokra. A KAP reformról a politikai megállapodás 2021. június végén született meg, 5 hónappal később pedig az Európai Parlament is zöld utat adott a reformcsomagnak. A KAP stratégiai tervekről szóló rendeletet 452 szavazattal, 178 ellenében és 57 tartózkodás mellett, a Horizontális rendeletet 485 szavazattal, 142 ellenszavazattal és 61 tartózkodás mellett, az Egységes közös piacszervezésről szóló rendelet módosítását pedig 487 szavazattal, 130 ellenében és 71 tartózkodás mellett hagyták jóvá az EP képviselők.
Az új KAP környezeti ambíciószintje az eddigieknél magasabb, a fenntarthatóbb mezőgazdaság és élelmiszeripar irányába mutató előírások pedig már a trilógus tárgyalások során is hangsúlyosabban szerepeltek az EP álláspontjában. Ennek eredményeként a tagállamoknak a vidékfejlesztési források legalább 35%-át kell majd környezet- és éghajlatvédelmi intézkedésekre fordítaniuk, míg ugyancsak a zöld beavatkozások között említhető az ún. eco-scheme (agro-ökológiai alapprogram), amely a közvetlen támogatási boríték 25%-át jelenti. Ez utóbbit csökkentheti a kötelezően előírt II. pilléres zöld költéseken felüli ráfordítások egy része. Az Európai Zöld Megállapodásban foglalt célkitűzések a KAP Stratégiai Terv rendelet preambulumában szerepelnek, tehát azok konkrét célértékei nem kérhetők számon a tagállamokon, ugyanakkor a Bizottság a KAP Stratégiai Tervek jóváhagyása során kiemelten fogja nézni, hogy azok tartalma – különösen a környezeti vállalásokat illetően – összhangban vannak-e az említett stratégiákban foglaltakkal.
A KAP reform egyik újdonsága, hogy a közvetlen kifizetések legalább 10%-át egy újraelosztó (redisztributív) támogatás formájában kell elérhetővé tenni, melynek célja az. I. pilléres támogatások igazságosabb elosztása a kis és közepes méretű gazdaságok számára. A generációs megújulás elősegítése végett a tagállamoknak a közvetlen támogatási boríték legalább 3%-ának megfelelő összeget kell csoportosítaniuk a fiatal mezőgazdasági termelő számára, amely történhet az I. vagy a II., de akár mindkét pillérből is. Emellett az elfogadott jogszabály előírja egy 450 millió euró éves költségvetésű válságtartalék-alap létrehozását.
Ugyancsak új elemként szerepel az ún. „szociális kondicionalitás”, amelynek keretében szigorúbban ellenőrzik majd az uniós munkaügyi szabályok betartását, az ebből fakadó jogsértések pedig szankciókat vonnak maguk után. A csalások felderítését egy új adatbányász-eszköz segítheti elő, ezáltal átláthatóbbá válhatnak a támogatások végső kedvezményezettjeire vonatkozó információk.
A folyamat következő lépése a KAP reformcsomag vita nélküli formális tanácsi elfogadása, amelyre a tervek szerint a Tanács december 2-i ülésén kerül majd sor. Ezt követően kerülhetnek kihirdetésre az új KAP rendeletek az Európai Unió Hivatalos Lapjában, amelyeket majd 2023. január 1-jétől kell alkalmazni. 2022. év végéig a jelenleg is érvényes, átmeneti időszakra vonatkozó szabályok szerint kell eljárni.
(Horváth Dóra/NAK)
Felhívjunk tagjaink figyelmét, hogy ügyintéző felületünk átalakult. A részletekről érdeklődjön