Közös Agrárpolitika

A Mezőgazdasági és Halászati Tanács december 16-i ülésén az uniós mezőgazdasági miniszterek egyetértettek abban, hogy további tárgyalások szükségesek az új Közös Agrárpolitika (KAP) részletszabályairól és arról csak a következő uniós költségvetés elfogadását követően lehet megalapozott döntést hozni. Jó eséllyel 2022-től léphet érvénybe az új KAP.

A Mezőgazdasági és Halászati Tanács ülésén az uniós agrárminiszterek a KAP-reform tárgyalásainak elmúlt féléves eredményeit összegző, a finn uniós elnökség által előterjesztett előrehaladási jelentést vitatták meg. A tárgyalások időbeli ütemezésével kapcsolatban több tagállammal egyetértésben sikerült érvényesíteni azt a magyar igényt, miszerint a KAP részletszabályairól csak a következő uniós költségvetés elfogadását követően lehet döntést hozni.
– Nem határozhatunk olyan fontos szakpolitikai kérdésekről, mint a termeléshez kötött támogatásokra fordítható források nagysága, vagy a környezet- és klímavédelmi ambíciószint, amíg nem ismert, hogy mekkora költségvetés áll majd rendelkezésre az egész KAP, és ezen belül Magyarország számára – emelte ki az ülésen Nagy István. – A KAP-források nem csökkenhetnek nagyobb mértékben, mint amit az Egyesült Királyság, az egyik legnagyobb nettó befizető, kilépése indokol.

Az agrárminiszter szerint az elmúlt félév során számos kérdésben sikerült előrelépést elérni, azonban a KAP-reformnak vannak további tárgyalásokat igénylő elemei.
– Magyar szempontból üdvözlendő, hogy jelen állás szerint az új időszakban is megmarad a SAPS rendszer és a termeléshez kötött támogatások nyújtására is lehetőség lesz. További egyeztetésekre van szükség az új támogatás elosztási modell tekintetében annak érdekében, hogy a magyar gazdák számára a gyakorlatban végrehajtható, egyúttal könnyen értelmezhető rendszer jöjjön létre – hangsúlyozta a tárcavezető.

A tanácsülésen döntés született arról is, hogy 2020-ban felülvizsgálják az élelmiszerek származásjelölését szabályozó előírásokat is. Ezen belül különösen fontos a méhészeti termékek származásjelölésének újraszabályozása, ahogyan azt Magyarország a Mezőgazdasági és Halászati Tanács novemberi ülésén is kérelmezte.

Átmenet

Az eredeti – ideális – uniós menetrend szerint az új KAP 2021. január 1-jén lépett volna életbe, akkor, ha ez év végére az Európai Parlament elfogadja az EU egészének 2021 és 2027 közötti költségvetését. Ez esetben 2020 folyamán már csak a végrehajtási jogszabályokról kellett volna dönteni. Ám ez a folyamat megakadt az idei májusi EP-választás előtt, és már akkor kiderült, hogy a 2021-es indulásból nem lesz semmi.

Az idei, december eleji Agrárszektor konferencián Bori Tamás, az Európai Bizottság Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Főigazgatósága (DG AGRI) Közvetlen Kifizetések Igazgatóságának munkatársa vázolta a halasztásból miatt újratervezett menetrendet. Mint mondta, mivel nem volt tartható az eredeti ütemterv, ezért a korábbi – még Jean-Claude Juncker elnök vezette – EB 2019. október 31-én egy átmeneti intézkedéscsomagot terjesztett elő, amelynek a vitája már folyamatban van az EP-ben és a Tanácsban. Az EB egyéves átmeneti időt javasolt, és kettő – az átmeneti időszakra vonatkozó – jogszabályt terjesztett elő. Bori Tamás megemlítette, hogy jelenleg az úgynevezett trilógusok zajlanak a Tanács, a Parlament és a Bizottság között. Megjegyezte, az első, technikai jellegű jogszabály elfogadása hamarosan várható, és a fő átmeneti jogszabály elfogadását is legkésőbb 2020 nyaráig irányozták elő, a KAP-reform elfogadásával párhuzamosan. 2020 végére pedig a végrehajtási szabályokat is elfogadhatják.

A szakember megjegyezte, az új menetrend szerint az új KAP 2022. január 1-től lenne hatályos, a 2021-es év lenne az átmeneti időszak, átmeneti rendelkezésekkel. Hozzátette, a támogatások addig is a most érvényes szabályok szerint történnének. A 2021-es átmeneti évre vonatkozó szabályozási javaslat legfőbb elemei a következők: a jelenlegi érvényben levő szabályok alapján a megfelelő pénzügyi keretek biztosítása; a közvetlen kifizetések és piaci intézkedések folytatása, az első és második pillér közötti pénzügyi rugalmasság fenntartásával; a vidékfejlesztési programok folytatása, esetenként új megoldásokkal.

Bori Tamás szerint ezen időszakban vidékfejlesztési területen a következőkre lehet számítani:
-    A tagállamok 2021. december 31-ig meghosszabbíthatják az aktuális vidékfejlesztési programjukat, de ahol nincs hosszabbítás, ott a 2021-es évre leosztott pénzügyi keret a 2022-2027-es pénzügyi kerethez arányosan hozzáadódik.
-    2021-ben új többéves kötelezettségvállalások köthetőek, de csak rövidebb, legfeljebb hároméves időszakra.
-    A korábbi programozási időszakból származó kötelezettségvállalások továbbvitele a KAP Stratégiai Tervbe.

Segítség

A szakértő beszámolt arról is, hogy hogyan lehet felkészülni az új KAP-ra. Mint mondta, az EB célja, hogy minden segítséget megadjon a tagállamoknak a végrehajtásra való felkészülés során. A DG-AGRI földrajzi alapon, a tagállamok szintjén GeoHub-okat alakított a KAP Stratégia Tervek elkészítésének folyamatos és hathatós segítségére. Bori Tamás szerint különösen fontos a folyamatos közös felkészülés a reformfolyamat változásainak folyamatos lekövetésével, valamint a tagállamoknak 2019. november 15-ig kellett a KAP Stratégiai Terv ütemtervet benyújtaniuk, ebben pedig a következőknek kellett szerepelnie: helyzetjelentés, a Stratégiai Terv elkészítésének lépései és ütemterve, valamint a bevont ágazati szereplők köre.

(AM/nak.hu-RF)