Környezetgazdálkodás

Az aszály és elsivatagosodás világnapján a FAO és a holland kormány szervezésében idén másodszor rendezték meg az aszályról és annak mezőgazdasági hatásairól tartott szemináriumot.

A korszerű, innovatív módszerek (drónok, távérzékelés) mellett szó esett egyszerűbb és bevált módszerekről is (ciszternák létesítése, fásítás). Bemutatták továbbá a FAO által kifejlesztett WaPOR-rendszert, amely a meglevő, hosszú távú időjárási adatsorokat hozza össze egy felhasználói platformba, kiegészítve valós idejű műholdas felvételekkel és betegség- és kártevő diagnosztikai mesterséges intelligenciával. A rendezvény keretében a FAO főigazgató és az Új Fejlesztési Bank (NDB) elnöke megállapodást írt alá a víz- és talajerőforrások védelmére és az elsivatagosodás elleni küzdelemre.

A szélsőséges időjárás – azon belül is a szárazság – a gazdálkodók jelentős részét sújtja, ezért is fontos kiemelten kezelni a kérdést. Az egyre fejlődő, modern technológiai lehetőségek mellett - mint például a drónok és a távérzékelés alkalmazása - két igen egyszerű, gyakorlatias megoldási lehetőség is van:

• Az egyik a FAO által Brazíliában végzett egymillió vízgyűjtő ciszterna program, ahol a Száhel-övezettel azonos földrajzi szélességi körön fekvő területen a hirtelen lezúduló csapadékot a ház alatt elhelyezett fedett ciszternákba gyűjtik össze. Az összegyűjtött csapadék amellett, hogy a későbbi száraz periódusban ivóvízként, az állatok itatására és öntözővízként is használható, az épületben uralkodó hőmérsékletet is némileg csökkenti a forróságban. A kedvező tapasztalatok alapján a programot a szubszaharai Száhel-övezetre is kiterjesztik: Egymillió Ciszternát a Száhelbe.
• A sivatag terjeszkedése megállítható a fásítással A FAO és más szervezetek támogatásával az Afrikai Unió a Száhel-övezetben a Nagy Zöld Fal program keretében a Szaharai sivatagot egy fás-bokros vegetációs zónával vennék körbe megakadályozva a talajdegradációt, az elsivatagosodást, egyúttal mérsékelve az aszály kedvezőtlen hatásait is. Ez az intézkedés – a növényzet megőrzésével és a homok szétterülésének megakadályozásával – segít az elsivatagosodás megállításában, ami az egyik legfőbb oka a nomád állattartók és a növénytermesztő gazdák közötti, nem egyszer véres konfliktusoknak.

2017 óta 44 millió fővel emelkedett a világon az éhezők száma, az éghajlat-változásnak és a helyi konfliktusoknak köszönhetően. Az előttünk álló nagy kihívás az, hogy egyre több embert kell élelemmel ellátni a szélsőséges időjárási körülmények között. Ezért kiemelt cél a közösségek sebezhetőségének csökkentése és a fenntartható természeti erőforrás-gazdálkodás előmozdítása a víz és az élelmezésbiztonság felé. A rendezvény célja, hogy bemutassa azokat az eszközöket, módszereket és politikákat, melyek a szárazsággal szembeni eredményesebb mezőgazdasági termelést eredményeznek.

Az időjárás előrejelzésben fontos szerepe lehet a FAO által kifejlesztett WaPOR-rendszer, mely egyelőre afrikai és közel-keleti területeken alkalmazható, de a későbbiekben ez bővíthető. Lényegében a meglevő, hosszú távú időjárási adatsorokat hozták össze egy felhasználói platformba, kiegészítve valós idejű műholdas felvételekkel és betegség- és kártevő diagnosztikai mesterséges intelligenciával. Ez utóbbira azért van szükség, mert Afrikában igen kevés szakértő dolgozik a terepen, Kenyában 1 szaktanácsadóra 3000 gazdálkodó jut, vagyis az azonnali beavatkozást igénylő helyzetekben nem jutnak megfelelő információhoz a gazdálkodók.

Bevezettek egy új fogalmat, a vízfelhasználási mutatót (water productivity), mely megmutatja, hogy 1 m³ víz felhasználásával mennyi biomasszát állítottak elő adott területen. A növényzet infravörös felvételezésével látványosan kimutathatók a területen meglevő különbségek, melyek segítenek az okok és megoldások megtalálásában.

A WaPOR által szolgáltatott adatok segítik a döntéshozókat és a gazdálkodókat abban, hogy megalapozott döntéseket hozzanak, jobban felkészüljenek az aszályra és kevesebb vízfelhasználással növelni tudják a mezőgazdasági termelést.

NAK/ Tasnádi Gabriella