A tagállamok kérésére az Európai Bizottság a bizonytalan globális élelmiszer-ellátási helyzet miatt 2023-ban átmeneti mentességet tesz lehetővé a gazdálkodók számára a területalapú támogatásokhoz kötelezően betartandó egyes vetésváltási és parlag kialakítási szabályok alól. Szükség ez annak érdekében, hogy a rendelkezésre álló szántóterületeket minél nagyobb mértékben élelmiszertermelésre lehessen használni. A Közös Agrárpolitika szabályai megváltoznak a 2023-as támogatás igénylési évtől, így értelemszerűen ezen új szabályok alóli jövő évi átmeneti mentesülési lehetőségekkel meg kell ismerkednünk.
A derogáció, azaz az átmeneti mentesség a Helyes mezőgazdasági és környezeti állapot egyes követelményeire („Vetésforgó a szántóterületeken, kivéve a víz alatt fekvő növényeket”), valamint a „Nem termelési célú területek vagy tájképi elemek minimális aránya” előírásokra vonatkozik, mivel ezek vannak közvetlen hatással a szántóterületek termelési célú használatára. A vetésforgó azáltal, hogy a talajpotenciál megőrzése érdekében minimumkövetelményeket határoz meg a vetésváltásra vonatkozóan, míg a másik előírás a szántóterületek egy minimális részén nem termelési célú területek (tehát parlag) vagy tájképi elemek fenntartását, létesítését kívánja meg.
Fontos, hogy növényegészségügyi és talajvédelmi szempontból egy követelmény betartása alól nincs mentesség a vetésváltás tekintetében, azaz a burgonya, a napraforgó, a repce, a szója, a cukorrépa, az olajtök és a dinnye önmaga utáni termesztése 2023-ban sem lehetséges. E növényfajok megkülönböztetett kezelését biológiájuk és tipikus károsítóik teszik szükségessé.
A másik átmeneti mentességgel érintett előírás a nem termelési célú területek vagy tájképi elemek kijelölése és fenntartása 2023-ban. Ezen új követelmény nagyon hasonlít a jelenlegi zöldítés keretében működő ökológiai jelentőségű terület (EFA) kijelölés gyakorlatához. Magyarország stratégiai tervében az uniós szabályok alapján az szerepel, hogy:
– A gazdaságok szintjén a szántóterület legalább 4 %-ának megfelelő nem termelési célú területet vagy tájképi elemet kell kijelölni, beleértve a parlagon hagyott földterületeket is,
vagy
– A gazdaságok szintjén a szántóterület legalább 7 %-ának megfelelő, növényvédő szerek használata nélkül termesztett ökológiai jelentőségű másodvetés vagy nitrogénmegkötő növényeket is tartalmazó területet kell kijelölni, amelynek 3 %-a kötelezően parlagon hagyott földterület vagy nem termelési célú tájképi elem kell, hogy legyen. A tagállamoknak az ökológiai jelentőségű másodvetések esetében 0,3-as súlyozási tényezőt kell alkalmazniuk.
A derogáció szerint - hasonlóan az idei évi zöldítési derogációhoz - ha a gazdálkodó az előzőekben részletezett, valamely százalékos arány teljesítéséhez parlagon hagyott területet is tervez bejelenteni 2023-ban, azt akkor is beszámíthatja ennek a HMKÁ-előírás teljesítésébe, ha azon az egyébként parlagon hagyni tervezett területen mégis termeszteni fog olyan szántóföldi növénykultúrát, ami az élelmezésbiztonsághoz hozzájárul. Előrejelzések szerint e tervezett parlagon egyedül a kukorica és szójabab termesztése nem lehetséges.
Az élelmiszer célú szántóföldi növénykultúrák listája, mely növénykultúrákat a szóban forgó parlagon hagyott területeken vetni lehet, itt található.
A részletszabályok tisztázását követően további tájékoztatásra számíthatnak a gazdálkodók, ezért kérjük, kövessék figyelemmel erre vonatkozó tájékoztatásunkat.
Forrás: AM
NAK/ Sztahura Erzsébet, AM
Felhívjunk tagjaink figyelmét, hogy ügyintéző felületünk átalakult. A részletekről érdeklődjön