Környezetgazdálkodás

Társadalmi egyeztetésen ismerkedhettünk az ökológiai gazdálkodáshoz kapcsolódó pályázati felhívás tervezettel, mely 3 éves kötelezettségvállalással támogatja az ökológiai gazdálkodás megkezdését, folytatását. A kis ismertető sorozatunkban azok számára adunk néhány információt, akik most gondolkoznak azon, hogy belevágjanak-e ebbe a gazdálkodási formába.

Vetésforgó

A több évre előre jól megtervezett vetésforgó egészében magában hordozza a tápanyag-gazdálkodás, a növényvédelem – a vegyszeres gyomgyérítésirtás ökogazdálkodásban nem engedélyezett -, és a gazdaságosság szempontjait.

Szántóföldi növények sorrendjét tervezve mindenképpen figyelembe kell venni az előve-
temény hatását, mert nem mindegy, hogy a lekerülő növény mennyi tápanyagot hagy maga után, maradványai milyen módon apríthatók fel és keverhetők a talajba, lekerülése után marad-e elég idő a talajmunkák elvégzésére, a magágykészítés és vetés között a talaj ülepedésére.

Szerzőnk több éves tapasztalata alapján ismerteti a fenti elveket az ökogazdálkodásban biztosító vetésszerkezeti, vetésváltási lehetőségeket. Természetesen a leírtak nem a „Helyes Mezőgazdasági és Környezeti Állapot” (HMKÁ) szerinti kötelezettségek, de ez utóbbiak természetesen a leírtakba illeszthető, azaz az ökogazdálkodásban alkalmazható módszerek az előírásokat is teljesítik.

Kalászos növények

Az őszi búza vetésforgóba illesztése a legegyszerűbb, hiszen nagyon jó előveteményei a pillangósok, (takarmányborsó, csillagfürt, adott évben első kaszálás után (június elején)
feltört lucerna), továbbá a keresztesvirágúak közül a repce, mustár, olajretek, a len stb. Közepes előveteménynek számít az ökológiai gazdálkodás keretei között a szeptember közepéig betakarított napraforgó, esetleg silókukorica. Kerülendő a későn lekerült szemes kukorica, cukorrépa, silókukorica, és a cirokfélék.

Az őszi árpa esetében az előveteménybeli eltérés az, hogy nem érdemes pillangós, hüvelyes és általában augusztus 1. után betakarított növény helyére vetni. Jó előveteményei a fentieken túl a nyári szedésű burgonya, a mák, az augusztus 1-jéig betakarított maghozó fűszernövények.

Tavaszi árpa termesztés tapasztalatai szerint jó elővetemény többnyire a kapásnövények, így a cukorrépa és a korai érésű árukukorica, de a len és a silókukorica is megteszi. Ne vessük pillangósok és hüvelyes növények után.

Tavaszi zabnak fontos, hogy a talaj jó vízgazdálkodású és korán művelhető legyen.
Előveteményre nem kifejezetten igényes, de nem javasolja burgonya és zöldségfélék után
vetni. Inkább vethető lucerna- vagy gyeptörésbe.

Kapáskultúrák

Árukukorica előveteményre nem érzékeny, így a vetésforgóba jól beilleszthető.

Napraforgót önmaga után 4-5 évig ne tervezzük a vetésforgóba. Jó előveteményei kalászosok, de termékeny talajon megfelel még a korán lekerülő silókukorica is. Közepes
előveteménye lehet az időben lekerült árukukorica. A szerző szerint ne vessünk napraforgót még két év után sem pillangós, zöldségnövény és burgonya után. Az alapozó talaj-előkészítésre eléggé igényes növény, ezért jobb, ha nyáron lekerült elővetemény után termesztjük.

A héjnélküli olajtök jó előveteménye az őszi kalászosok, a felaprított szármaradványú, korán
lekerült kukorica. A vetésforgóban önmaga után legkorábban három évre következzen.

Hüvelyes növények

A tapasztalati értékek alapján a borsót legcélszerűbb két kalászos gabona közé tervezni. Jó előveteménynek mondhatók még a keresztesvirágúak is. Nem vessük pillangósok, hüvelyesek és szántóföldi zöldségfélék után. Azt javasolják, hogy önmaga után 3-4 évig ne következzék az öko vetésforgóban.

Az öko szójának jó előveteményei az őszi búza, őszi árpa, silókukorica. Ne vessünk
szóját napraforgó, szántóföldi zöldségnövények és pillangósok után. A szója vetésre tervezett talajt ne istállótrágyázzák.

Aprómagvak:

Az őszi káposztarepcét legcélszerűbb két kalászos közé illeszteni a szerző szerint.

Folytatjuk:

Forrás:

http://www.nak.hu/kiadvanyok/kiadvanyok/3337-talajtan-biogazdalkodoknak-i/file

(NAK/Sztahura)