Társadalmi egyeztetésen megjelent a napokban az ökológiai gazdálkodáshoz kapcsolódó pályázati felhívás tervezete, mely 3 éves kötelezettségvállalással támogatja az ökológiai gazdálkodás megkezdését, folytatását. A kis ismertető sorozatunkban azok számára adunk néhány információt, akik most gondolkoznak azon, hogy belevágjanak-e ebbe a gazdálkodási formába.
Az ökológiai gazdálkodás tápanyag-gazdálkodásának gyakorlata 1.
A növények megfelelő tápanyagellátását biztosítani kell itt is, csak kicsit másképpen. Fő elv, hogy amit kiveszünk a talajból, azt pótoljuk is!
Cél az élő talaj biztosítása, ezért a tápanyag-gazdálkodásban alkalmazható anyagok csak olyanok lehetnek, amelyek serkentik a talajéletet és nem gátolják a jellemző talajfizikai, talajkémiai folyamatok lezajlását.
Az ökológiai gazdálkodásban lényegesen gyakrabban vetnek zöldtrágya növényeket, mint a szokványos gazdálkodásban, mivel egyik fontos elvárás, hogy a talaj termőképességét pillangós virágú-, zöldtrágya- vagy mélyen gyökerező növények vetésforgóban történő termesztésével tartsák fenn, illetve növeljék.
A zöldtrágya növények sokszor a mély rétegekből felszívva, megakadályozva a tápanyagok kimosódását. Áttelelő zöldtrágya növények esetében ez 35 kg P2O5–t és 100 kg K2O-t is jelenthet hektáronként.
A hazai gyakorlatban elvárás, hogy egy adott szántóterületre legalább ötévenként kerüljön pillangós virágú növény, amely másodvetésű vagy köztes termesztésű is lehet. A tápanyag-gazdálkodás szempontjából ugyanis a nitrogéngyűjtő pillangósvirágú növények a legfontosabbak (borsó, a csillagfürt, a bükkönyfélék, újabban a bíborhere és ritkán évelő pillangósok de az egyéb – nem pillangós – növények alkalmazása is jelentős előnyökkel jár (repce, facélia, mustár stb.). Jó esetben a pillangós zöldtrágya növények akár 100-120 kg/ha közötti mennyiséggel járulnak hozzá a talajok N ellátásához.
Természetesen a helyes növényi sorrend kialakítása növényvédelmi szempontból is releváns.
Alkalmazhatók a különböző légköri N-t megkötő baktériumokat tartalmazó mikrobiológiai készítmények is.
Fentieken túl a talajélet, szervesanyag biztosításához használhatók szerves és ásványianyag források, mint pl.
» Háztartási komposzt, ; növényi eredetű komposzt, fermentum, amelyet vegyes növényi anyagból nyertek komposztálással vagy biogáz előállítása során. Alkalmazható állati eredetű termék, mint pl. vérliszt, csontliszt, húsliszt, pataliszt, szaruliszt, csontszén, halliszt, toll- és szőrőrlemény, gyapjú, szőr, szőrmerészek (Cr(VI)–ot kimutatható mennyiségben nem tartalmazhatnak), tejtermékek. A fentieken kívül felhasználható a guano is.
A különböző ipari, kommunális szennyvizek, szennyvíziszapok sem közvetlenül, sem komposztálás után nem használhatók az ökológiai gazdálkodásban!
Fontos alapelv, hogy az istállótrágyával bevitt N hatóanyag mennyisége hektáronként és évenként nem haladhatja meg a 170 kg-ot.
Folytatjuk!
Forrás: http://www.nak.hu/kiadvanyok/kiadvanyok/3337-talajtan-biogazdalkodoknak-i/file
(NAK/Sztahura)
Felhívjunk tagjaink figyelmét, hogy ügyintéző felületünk átalakult. A részletekről érdeklődjön