Környezetgazdálkodás

Az elmúlt hetek alkalmanként fagyos időszakai komoly problémákat okoztak a gyümölcsösökben, és így a gyümölcsös gazdák fejében egyaránt. Minden bizonnyal valamennyiünket foglalkoztat a probléma oka és az ellene való védekezés lehetőségei. Ebben szeretnénk válaszokat és megoldásokat adni, a teljesség igénye nélkül, hogy a probléma okát feltárjuk, és áttekintsük a védekezés módszereit a lehetőségeinkhez mérten.

A globális klímaváltozás komoly nehézségeket okoz a gyümölcstermesztésben is azon keresztül, hogy rendkívül szélsőséges és kiszámíthatatlan, és a növényt becsapva felkészületlenül éri. Az elmúlt években és a közeljövőben is a gyümölcsösök fagykár kérdéskörét, már nem a téli fagykár határozza meg, hanem döntően a tavaszi fagykárosodás lesz a leginkább meghatározó, és ez a szélsőséges időjárásból adódik. A növények és így a gyümölcstermő növények fenológiai stádiumai is a fokozatos hőmérséklet emelkedéshez igazodik, és ahogy egyre előre haladottabb állapotban van a növény, úgy egyre kevésbé viseli el károsodás nélkül a hőmérséklet ingadozásokat, főleg a mínusz hőmérséklet tartomány felé. Minél előre haladottabb állapotban vannak a növények, annál kevésbé viselik el a fagyos időszakot, főként, ha tartósan van jelen. Jelen esetben is ez történt, hogy a virágzó gyümölcsösök szenvedtek helytől függően különböző mértékű fagykárosodást. Nézzük meg kicsit részletesebben a probléma okát.

Az alacsony hőmérséklet okozta fagykárok akkor érik a növényt, amikor a hőmérséklet tartósan a növények tűrőképességi határa alatt van. A téli nyugalmi időszakban, kevésbé szokott komoly fagykárosodás lenni, mivel ilyenkor a gyümölcsfajok nagy része a -20 C fokot is gond nélkül elviseli. A téli nyugalmi időszakban és főleg a tavaszi virágzáskor, azon gyümölcsfajoknál fordul elő fagykár, amelyek termeszthetőségének északi határán helyezkedik el Magyarország. Ide tartoznak a csonthéjas gyümölcsfajok közül többek között a mandula a kajszi és az őszibarack is, melyek a leginkább károsodtak a tavaszi fagyok által.

Első és legfontosabb feladatunk a megfelelő termőhely megválasztása az adott gyümölcsfaj számára, nem véletlenül kiemelt hangsúlyt fektet erre a nemrég megjelent gyümölcstermesztési pályázat kiírási feltételrendszere is. (Ezért is kiemelten fontosnak tartjuk e kérdéskör tisztázását, hogy minél tájékozottabbak legyenek a Tisztelt gazdák, és megalapozottan tudjanak dönteni az adott gyümölcsfaj mellett.) A fajta az alany és a művelési rendszer helyes megválasztásával a gondos, precíz termesztéstechnológia alkalmazásával nagymértékben csökkenthetjük a fagykárok kockázatát, de tudnunk kell, hogy hazánkban teljesen fagyveszélytől mentes termőhely nincs. A legérzékenyebbek a virágrügyek az összes áttelelő szerv közül, és egyben ez a legkritikusabb időszak a gyümölcsfajok és a gyümölcsös gazdák számára, mert ilyenkor dől el, hogy milyen terméssel tudunk kalkulálni és az egész gazdálkodási folyamatot befolyásolja.

A virágrügyek fagyállóságának kialakulása már az őszi lombhullás előtt megkezdődik, a virágrügyek a mélynyugalmi időszak végén a legfagyállóbbak, ezt a mesterséges fagyasztási kísérletek is igazolják, majd a fenológiai stádium előrehaladásával fokozatosan csökken a fagyállóságuk. A tényleges fagykárosódás mértékét és a fagyállóság kialakulását a növény genetikailag meghatározott fagytűrésén kívül a környezeti tényezők, elsősorban a hőmérséklet felelős. Befolyásolja a lehűlés, a legalacsonyabb hőmérséklet időtartama, a felmelegedés sebessége, a fa kora, egészségi állapota, kondíciója, és az, hogy hogyan készültek fel a télre a virágrügyek. A virágrügyekben a tél folyamán már az összes virágszerv kezdemény meg van. A termő a legérzékenyebb része, többnyire csak ez fagy el, azonban ez elegendő, hogy a virágrügy funkcióképességét elveszítse. Amennyiben tovább csökken a hőmérséklet, úgy a porzók, a sziromlevelek, majd az egész virág megbarnul, elpusztul. Sajnos a szélsőséges klíma hatására a virágzáskori időszakban is számíthatunk olyan mértékű lehűlésekre, ami miatt károsodnak (elfagynak) a virágok, és ezzel maradandó, visszafordíthatatlan károsodást okoz a vegetációs időszakban az ültetvényben. Az elvirágzás, amennyiben „sikeres” volt a kötődött kis gyümölcsökben a kajszi magja -1C fokon károsodik, ellenben a gyümölcskezdemény -2, -3C fokon fagy el. A virágzási idő döntően befolyásolja a fagykárok kockázatát, azonban hazánk rendkívül változékony éghajlata miatt az évjáratok között nagyobbak a különbségek a virágzási időben, mint a termőhelyek és a fajták között.

A védekezésre az alábbi lehetőségeink vannak, azonban mielőtt részletesebben áttekintenénk, különbséget kell tennünk a fagy milyensége között. Ha a fagy kialakulását a légtömegek áthelyeződése okozza, akkor szállított, vagy adventív fagyokról beszélünk, ilyen esetben kiszolgáltatottak vagyunk kevésbé tudunk védekezni, viszont a kisugárzási fagyok ellen már eredményesen tudunk és lehetőségeinkhez mérten kell is védekezni, mert ellenkező esetben tetemes kárunk lehet a termés kiesés következtében, és további problémákat okoz a növény (fa) életében. Fagyvédelmi rendszerek használatával mérsékelhetjük a fagyos időszakok káros hatásait, és erre a tél során kevesebb, viszont a virágzás időszakában sokkal több lehetőségünk van.

Néhány nappal késleltethető a virágzás, (és gondoljunk bele sokszor csak néhány napon múlik, hogy elkerüljük a fagyot), a fák törzsének, vázágainak, akár teljes ágrendszerének fehérre festésével, meszelésével, mivel kevésbé és lassabban melegszenek a növény szöveti részei, később indulnak az életfolyamatok, ezáltal csúszik a virágzási időszak is, ami esetünkben meghatározó jelentőségű lehet. Egy másik lehetőség, ami üzemi szinten jobban használható, a fák hűtése, amit a korona felett elhelyezett mikrószorófejekkel oldják meg, amit akkor üzemeltetnek, amikor a hőmérséklet egész nap fagypont fölött van, így hűtik a fák felületét és így akár egy héttel is eltolóik a virágzás ideje. Sőt virágzási időszakban is alkalmazhatjuk, amikor a fenológiai stádiumhoz tartozó kritikus hőmérsékletnél kezdjük az öntözést működtetni, mindaddig amig a külső hőmérséklet a kritikus érték fölé nem emelkedik, vagyis amig a jég a hőhatás következtében felolvad. A fák közé elhelyezett füstölökkel is van lehetőségünk, a virágok körüli hőmérsékletet fagypont fölé emelni, vagy szélgépek kihelyezésével a hideg levegőt „távolabbra” vinni az ültetvény környezetéből, ez még a szállított fagyok esetén is elég hatékony.  Sajnos tíz évből már 4-5 évben számolhatunk késő tavaszi virágzáskori fagyokkal, ilyen években 30-100 %- os is lehet a fagykár mértéke, ha nem tudunk védekezni. A fákon belül a különböző termőrészeken nem egyforma a virágzás kezdete, ezt is érdemes kihasználnunk, hiszen a hosszú termővesszőkön 2-3 nappal később nyílnak a virágok, mint a rövid termőrészeken, nyársakon. Évenkénti rendszeres metszéssel biztosítani tudjuk, hogy megfelelő hosszú termőrész is képződjen a fákon, ahol nem mellesleg, még a gyümölcs mérete is kedvezőbb lesz. Azonban fontos megjegyeznünk, hogy kajszi esetében 40%- os virágfagykár, míg őszibarack esetében 60% -os virágfagykár esetén is megfelelő termésmennyiséggel számolhatunk. Kis mértékű fagykár esetén a termésritkítás mérsékelhető, vagy akár el is hagyható, ami nem elhanyagolható, ugyanis hazánkban jelentős munkaerő ráfordítást igényel.

Vannak azonban, olyan gyümölcsfajok is, ahol nem a virágok, hanem a gyenge fiatal hajtások elfagyása okoz gondot, ilyenek a gesztenye és a dió. E gyümölcsfajokra jellemző, hogy először a hajtások alakulnak ki, majd a rövid leveles hajtások végén fejlődnek a virágzatok. Itt is a későn fakadó fajták telepítésével védekezhetünk a legkönnyebben a tavaszi fagyok ellen.

A téma nemzetközileg is nagyon fontos, Franciaországban, mint Európa egyik vezető gyümölcstermesztő országában a 13 régióból 10-et sújtott a rendkívüli fagykár az elmúlt hetekben. Ardéche megyében pl. 95 % volt a fagykár az éppen virágzásnak induló kajszibarack esetében.

Mindent egybevetve, a lehetőségeinkhez képest, mindent el kell követni, hogy a tavaszi fagyok, (mely várhatóan egyre gyakoribb lesz) okozta károkat megelőzni, vagy legalábbis mérsékelni tudjuk, mert ha kimarad a termés az a legnagyobb kár.

 

(NAK, Komma László)

Címkék:

Kapcsolat

Nemzeti Agrárgazdasági Kamara

Székhely: 1115 Budapest, Bartók Béla út 105-113. (Bartók Udvar)

Adószám: 18399257-2-43

E-mail: ugyfelszolgalat@nak.hu

Zöld szám: +36 80 900 365

Személyes ügyfélfogadás

 

Ügyfélszolgálati irodák elérhetőségei

Őstermelői adatok lekérdezése

Youtube

Facebook

LinkedIn

Instagram

X

Válassza ki a kívánt ügyintézés típusát!

Felhívjunk tagjaink figyelmét, hogy ügyintéző felületünk átalakult. A részletekről érdeklődjön ITT.
  • TagnyilvántartásTagnyilvántartásban szereplő adatok megtekintése, módosítás bejelentése.
  • Tagdíj ügyintézésTagdíjjal kapcsolatos ügyintézés, korrekciós felület, online fizetés, bizonylatok letöltése
  • Ügyfélszolgálati ügyekTagsággal, tagdíjjal kapcsolatos ügyek intézése, egyenleginformáció, illetve egyéb kérdések és kérések ami a tagságot érintik.
  • SzaktanácsadásSzaktanácsadói tevékenységgel kapcsolatos adatok megtekintése, módosítások kezdeményezése, akkreditált rendezvények listájának elérése.
  • Őstermelői/ ŐCSG nyilvántartással kapcsolatos ügyekAz őstermelők és az őstermelők családi gazdasága nyilvántartásba vételével, adatmódosítással, törléssel kapcsolatos ügyintézési elérhetőségek.
  • Családi mezőgazdasági társaságok nyilvántartásával kapcsolatos ügyintézésA családi mezőgazdasági társaságok minősítés kérelmezésének, adatmódosítás bejelentésének, minősítés törlésének ügyintézési elérhetősége.
  • Mezei őrszolgálatokElektronikus ügyintézés önkormányzatoknak a mezei őrszolgálatok nyilvántartásával és a fenntartásukhoz nyújtott állami hozzájárulás iránti kérelmek benyújtásához.
  • Duális képzőhelyek nyilvántartásba vételi kérelemA gazdálkodó szervezetek elektronikus úton is benyújthatják kérelmüket a duális képzőhelyek nyilvántartásába történő felvételükre.
  • Földművesek / Mezőgazdasági termelő szervezetekFöldműves nyilvántartásba vételhez igazolás kiállítása természetes személy esetében arról, hogy a természetes személy kérelmező a mezőgazdasági tevékenységet a kérelem benyújtását megelőző öt évből legalább három évben saját nevében és saját kockázatára folyamatosan folytatta, de az árbevétel - a három év alatt vagy ennek években meghatározott részében - azért maradt el, mert a mező-, erdőgazdasági célú beruházás még nem hasznosulhatott, illetőleg arról, hogy a szervezet legalább egy vezető tisztségviselője vagy a cégvezetője 3 éves üzemi gyakorlattal rendelkezik.
  • Kamarai meghatalmazásKamarai meghatalmazás létesítésének lehetősége az ügyfél számára elektronikus úton. A kamarai meghatalmazás alapján a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara eljárhat ügyfelei érdekében az agrártámogatásokkal kapcsolatos elektronikus ügyintézésben.
  • Okmányhitelesítés kérelemSzármazási bizonyítványok hitelesítése, kiadása, egyéb kereskedelmi dokumentumok láttamozása, valamint ezek nyilvántartása.
  • Szakmai ellenőrzési szakértői névjegyzék pályázati űrlapjaPályázati lehetőség a szakmai ellenőrzési szakértői névjegyzékbe kerüléshez, az agrár duális képzőhelyek nyilvántartásba-vételénél szakértői feladatok ellátása érdekében.
  • Vizsgafelügyelői névjegyzékPályázat benyújtása a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara által nyilvántartott viszgafelügyelői névjegyzékbe.
X

Válassza ki a kívánt ügyintézés típusát!

Felhívjunk tagjaink figyelmét, hogy ügyintéző felületünk átalakult. A részletekről érdeklődjön ITT.
X

E-ÜGYINTÉZÉS KAMARAI BELÉPÉS

...
Az e-Iroda felületre történő belépést követően tagságával és tagdíjával kapcsolatos ügyeket intézhet. Amennyiben szaktanácsadói tevékenységet végez, úgy a belépést követően tevékenységéhez kapcsolódó adatai is megjelennek.

Ha Ön még nem rendelkezik Kamarai nyilvántartási számmal, keresse fel ügyfélszolgálatunkat.

Hasznos tudnivalók az e-Iroda használatához


Lépjen be Kamarai nyilvántartási száma és jelszava megadásával!
Emlékezzen rám