Környezetgazdálkodás

Javában zajlik az egységes kérelem (EK) beadása, melyben több vidékfejlesztési támogatás kifizetése is igényelhető, így többek között az agrár-környezetgazdálkodás is. A cikksorozatunkban ezen utóbbi kedvezményezettek számára ismételjük át az egyes előírásokat, melyek figyelembe vétele fontos, hogy az adott évre járó kifizetés teljes összege biztosított legyen.

Korábbi cikkeinkben a területek jelöléséhez kapcsolódó előírásokat, majd a vetésszerkezeti aktualitásokat, továbbá az ültetvények, illetve a horizontális szántó esetében figyelembe veendő egyes esetekről szóltunk.

Ezúttal a VP AKG-ban résztvevő valamennyi kedvezményezettre vonatkozó kötelezettség egyikét ismertetjük. A VP AKG-ba vont területek egészén a gazdálkodónak be kell tartania a nitrátrendelet előírásait – függetlenül attól, hogy nitrátérzékeny területen gazdálkodik-e, vagy sem, valamint az integrált növényvédelem általános elveit (a növényvédelmi tevékenységről szóló 43/2010. (IV. 23.) FVM rendelet VIII. melléklete).

Az integrált növényvédelem a károsítók korlátozásának olyan rendszere, amely az egész környezet és a károsító fajok populációdinamikájának összefüggéseit figyelembe véve a lehető legösszehangoltabban alkalmazza az összes hatékony módszert és eljárást, s ezzel a károsítók populációit a gazdasági kártételi szint alatt tartja. Az integrált növényvédelemnek nem célja a növényállomány károsító-mentességének elérése, hanem „csak” a károsítók népességének szabályozásával a gazdasági kártétel megelőzése.

A növénytermesztés fenntarthatóságának egyik lehetséges módja az integrált elvek szerinti termesztés, melyek a következő csoportra bonthatók:
-    genetikai védelem: fajtaválasztás, a fajta genetikájába kódolt, a kártevők, kórokozók, gyomok elleni rezisztencia kialakítása;
-     agrotechnikai védelem: minden olyan művelési módszer felhasználása, ami a gyomborítottság, kártevők, kórokozók kártételének mérséklésére, a talaj állapotának fenntartására és javítására irányul;
-     biológiai és biotechnológiai védekezés: a természetes ellenségek védelme, felszaporítása, biológiai eredetű készítmények alkalmazása;
-    kémiai védelem: a fenti csoportokba foglalt módszerek kiaknázása után a fennmaradó problémák megoldása a növényvédő szerekkel.

A hatékony és fenntartható növényvédelem tehát nem csupán a növényvédő szerek alkalmazásával kezdődik, hanem a növényfajta vagy -hibrid kiválasztásával, a termesztési terület megválasztásával. Fontos elem a megfelelő tápanyag-utánpótlás és öntözés, az optimális agrotechnika, a károsítók megfigyelése, az előző évi tapasztalatok figyelembe vétele. Az egészséges növény sokkal ellenállóbb a környezeti tényezőknek, károsítóknak.

Mit is ellenőrizhetnek többek között az AKG-ba bevitt területeken az integrált növényvédelem során?

1.    A károsítók megjelenésének megelőzésére vagy azok mennyiségének gazdasági kárt okozó szint alá szorítására a biológiai, agrotechnikai, mechanikai, fizikai és kémiai védekezési eljárások alkalmazandók. Ellenőrzés gazdálkodási napló alapján. Szántóföldi művelés esetén: jó magágy-készítés, mechanikai gyomirtás, talajlazítás, vetésváltás, takarónövények termesztése, talajtakarás, tarlóápolás valamelyikének alkalmazása, valamint ültetvényben gyepesített sorköz esetén kaszálás, fedetlen sorköz estén talajművelés történt-e.

2. Rendelkezik-e a gazdálkodó, vagy a növényvédelmi tevékenységet folytató megfelelő végzettséggel (gazdasági meg nem felelés!), azaz szükség esetén „zöld” vagy „fehér” könyvvel. Választható előírásként a növényvédelmi szakirányító alkalmazása e feltételt alapból teljesíti. Továbbá alapesetben is mindenki számára elvárt kötelezettség.

3. Almatermésűek, cseresznye, meggy, kajszibarack, őszibarack, szilva és szőlő kultúrák esetében be kell tartani a szerrotációra vonatkozó előírásokat.

4. Csak az adott kultúrában engedélyezett növényvédő szer kerülhet felhasználásra a meghatározott dózisban. A felhasznált növényvédő szereknek a védekezéssel elérni kívánt célnak leginkább megfelelőnek kell lenniük és a lehető legkevesebb mellékhatással kell járniuk az emberi egészségre, a nem célszervezetekre és a környezetre. Törekedni kell az engedélyezett dózishatárok figyelembevételével a még hatékony, lehető legalacsonyabb dózis használatára. A kezelések számát minimalizálni kell, a károsítók foltszerű előfordulása esetén lehetőség szerint meg kell oldani a foltkezelés alkalmazását. Csak olyan növényvédő szerek használhatók, melyek nem szerepelnek az AKG-s negatív listán.

5. Károsítók elterjedését meg kell akadályozni a gépek, berendezések, öntözőcsatornák rendszeres tisztításával, melyet szemrevételezéssel ellenőrznek.

6. Talajvizsgálaton alapuló tápanyaggazdálkodási-terv, szükség szerint talajjavítás és a talaj optimális nedvességtartalmát biztosító eljárások alkalmazása is elvárt. Az AKG szántó és ültetvény esetében egyébiránt is alapkövetelmény az 5 évnél nem régebbi talajvizsgálat folyamatos megléte és a tápanyaggazdálkodási-terv szeptember 30-ig történő elkészítése.

7. A növényvédelmi kezelések növényvédelmi előrejelzés alapján történjenek, melyeket a gazdálkodási naplóban is rögzíteni kell. A termelő, szükség szerint folyamatos táblaszintű és károsító előrejelzés (monitoring) eredményei alapján, illetve szakirányító igénybevételével (vagy a rendelkezésre álló weboldalak, így a novenyvedelelm.nak.hu használatával) eldönti, kell-e érdemi intézkedést alkalmazni, és ha igen, mikortól, továbbá milyen növényvédelmi kezelésre van szükség. Ellenőrzésre kerül, hogy van-e növényvédelmi szakirányítója a termelőnek, azaz a szakirányítóval kötött szerződés – vagy saját gazdaságban saját végzettséget igazoló dokumentum – megtekintése.

8. Rezisztens vagy toleráns növényfajták, fémzárolt vetőmagok és ellenőrzött szaporítóanyagok használata elvárt. Szántóföldi kultúrák esetében – a hibrid kukorica, a repce, a búza, a napraforgó kivételével, melyeknél évente előírt a fémzárolt vetőmag – két évnél nem régebbi számla vagy bizonylat megléte szükséges. Amennyiben a gazdálkodó választotta a fémzárolt vetőmag használatát az AKG-ban, úgy minden évben, minden növény esetében egyébként is igazolni kell a megfelelő használatot, egyéb esetben csak az integrált növényvédelem szabályai alkalmazandóak.

Be kell jelenteni az áruburgonyából saját ültetésre szánt burgonya termesztését a területileg illetékes megyei kormányhivatalnak, a növény-egészségügyi vizsgálatok elvégzésének céljából. A vetőgumó eredetét igazoló két évnél nem régebbi számla vagy bizonylat alapján nézik a megfelelést.

Öt évnél fiatalabb ültetvény esetében növényegészségügyi szempontból ellenőrzött szaporítóanyag kerülhet felhasználásra. Az ültetvény életkorát és a szaporítóanyag növényegészségügyi ellenőrzését igazoló dokumentumok (növényútlevél, származási bizonyítvány, NÉBIH által kiállított igazolás, számla) szükségesek a bodza és a homoktövis kivétel. Fontos továbbá, hogy a gyomnövények, kártevők és kórokozók természetes ellenségeinek és a hasznos, valamint a növénytermelés szempontjából veszélyt nem jelentő élő szervezeteket védelemben kell részesíteni (pl. ragadozó madarak).

Amennyiben az adott évi ellenőrzés során megállapítást nyer, hogy a kedvezményezett nem tartotta be a nitrátrendelet szerinti Helyes Mezőgazdasági Gyakorlat követelményeit, vagy az integrált növényvédelem előírásait, úgy az érintett táblára jutó adott évi kifizetési kérelme elutasításra kerül.

Fenti elveket érdemes figyelemmel kísérni, s betartani a támogatásoktól függetlenül is.

NAK/Sztahura E.