A támogatások esetében elvárt kötelezésekkel szembesül a gazdálkodó, s sok esetben bosszankodik is az előírások miatt.
Azonban, ha kicsit átgondoljuk az okokat, úgy lehet megértőbbekké válunk. Most aktuálisan alkalmazandó a Kölcsönös megfeleltetés szabályrendszeréből a „Helyes Mezőgazdasági és Környezeti Állapot” alábbi előírása.
„Tarló, nád, növényi maradvány valamint gyepek égetése tilos, kivéve, ha erre növény-egészségügyi okokból van szükség.”
A tarlóégetés sok vita forrása világszerte, azonban a talajban lévő és oda visszaforgatható szerves anyag megőrzésének fontossága, a termőképesség és külső hatásokkal szembeni ellenálló-képességét fokozó hatása miatt a tarlómaradványok megőrzése , talajba forgatása napjainkra felértékelődött. A tarlóégetés megítéléséhez két szempontra figyeljünk. Az egyik, hogy egészséges-e a tarló, vagy kórokozókkal fertőzött. A másik, hogy értékes szerves anyag utánpótlási forrás veszhet el a gazdálkodó az égetés során. A tarlóégetés legfőbb indokaként a kártevők, kórokozók elleni védekezést szokás megjelölni. A „gyufával történő kaszálást” tényleg csak nagyon indokolt esetben alkalmazzuk, azaz a fentiek szerinti növény-egészségügyi okból.
A levegő védelméről szóló kormányrendelet egyértelműen tiltja a tarlóégetést. Eszerint a lábon álló növényzet, tarló, illetve növénytermesztéssel összefüggésben keletkezett hulladék égetése tilos, kivéve, ha jogszabály másként nem rendelkezik. Egyetlen kivétel lehet tehát, ha a szántón olyan mértékű fertőzés jelenik meg, amely csak és kizárólag a tarló felperzselésével szüntethető meg. Ekkor a növényvédelmi hatóság – megyei kormányhivatal - elvileg megengedheti a tarlóégetést. A gyakorlatban ilyen engedélyt ritkán kerül kiadásra.
Tehát, ha a jogszabály lehetővé teszi, külterületen az ingatlan tulajdonosa, használója legfeljebb 10 ha egybefüggő területen irányított égetést végezhet.
Az irányított égetés végzésének időpontját, terjedelmét, földrajzi koordinátákkal vagy helyrajzi számmal megadott helyét a megkezdés előtt 5 nappal az illetékes hivatásos katasztrófavédelmi szerv területi szervéhez írásban be kell jelenteni. Az irányított égetés során a tűz nem hagyható őrizetlenül, és veszély esetén azt azonnal el kell oltani. Az irányított égetés befejezése után a helyszínt gondosan át kell vizsgálni, és a parázslást, izzást - vízzel, földtakarással, kéziszerszámokkal - meg kell szüntetni.
Fentiek szerint lehetővé váló tarlóégetés szabályait az „Országos Tűzvédelmi Szabályzat” tartalmazza az alábbiak szerint:
- a tarlónak minden oldalról egyidejűleg történő felgyújtása tilos; az égetéshez csak a tarlómaradványok használhatók fel; a szalmát elégetéssel megsemmisíteni, lábon álló gabonatábla mellett tarlót égetni tilos,
- a tarlót vagy az érintett szakaszokat a tarlóégetés megkezdése előtt legalább 3 méter szélességben körül kell szántani, és az adott területen az apró vadban okozható károk elkerülése érdekében vadriasztást kell végrehajtani, a fasorok, facsoportok védelmére a helyi adottságoknak megfelelő, de legalább 6 méteres védősávot kell szántással biztosítani,
- tarlóégetés 10 ha-nál nagyobb területen szakaszosan végezhető, és csak az egyik szakasz felégetése után lehet a másik szakasz felégetéséhez hozzáfogni,
- a tarlóégetés során tűzoltásra alkalmas kéziszerszámmal ellátott, megfelelő létszámú, kioktatott személy jelenlétéről kell gondoskodni, és legalább egy traktort ekével a helyszínen készenlétben kell tartani.
A tüzet nem szabad őrizetlenül hagyni, és folyamatos felügyeletet is biztosítani kell.
Csak akkor égessünk, ha muszáj! A tarlóégetéssel ugyanis károsodnak a talajban lévő hasznos bioszervezetek, a talaj igen lecsökkent szervesanyag készletét tovább pazaroljuk – rontva ezzel szerkezetességét, aszálytűrését, vízmegtartó képességét stb. -, és nem elenyésző a vadak pusztulása sem. A tarlóégetés nem csak a talajba juttatható, a talajban lévő szerves anyag felelőtlen pazarlását jelenti, de a levegőszennyezést is okoz.
Az engedély nélküli tarlóégetés nemcsak a támogatást csökkentheti az előírás be nem tartása miatt, de akár félmillió forintos pénzbírsággal is számolhat az, aki tarlót éget.
(NAK/Sztahura)
