Már korábbi cikkeinkben is ismertettük, s mindenki számára ismert, hogy egyes támogatások teljes körű kifizethetőségének feltétele a már jól ismert kölcsönös megfeleltetés követelményrendszerének teljesítése. Ennek részét képezi a Helyes Mezőgazdasági és Környezeti Állapot (HMKÁ) előírásrendszere, illetve a Jogszabályban Foglalt Gazdálkodási Követelmények (JFGK). Jelen cikkünkben ez utóbbiakhoz kapcsolódó elvárásokat és a MÁK által jelzett gyakori hibákat ismertetjük.
Az előírások a gazdaság teljes területére vonatkoznak, azaz azokon a - támogatható területen lévő - parcellákon is be kell tartani a kölcsönös megfeleltetésre vonatkozó követelményeket, amelyekre a gazdálkodó nem kért támogatást! Tábla egybeművelése esetén bármely meg nem felelés megállapítása, az egybeművelésben érintett minden táblára egységesen vonatkozik. Az egybeművelt táblát hasznosító mezőgazdasági termelők egyetemlegesen felelnek az egybeművelt táblát érintő meg nem felelésért.
JFGK 1.: A vizek mezőgazdasági eredetű nitrátszennyezés elleni védelme
A szabályozás célja a nitrátérzékeny területeken a mezőgazdasági forrásokból származó nitrátok kimosódásának csökkentése, mely a gazdálkodó jól felfogott érdeke is, hogy az általa kijuttatott termésnövelő anyag helyben hasznosuljon, s ne távozzon a mélyebb talajrétegekbe, a talajvízbe. A követelmények minden esetben a nitrátérzékeny területekre vonatkoznak. A JFGK 1 előírásai a következő témakörökhöz kapcsolódnak:
- Nyilvántartás-vezetés
Folyamatos nyilvántartást kell vezetnie a nitrátérzékeny területen minden gazdálkodónak, nitrátérzékeny területen kívül pedig a magánszemélyek háztartási igényeit meghaladó mértékben állattartást végzőknek.
- A szervestrágya-kijuttatás mennyiségi korlátozása
Mezőgazdasági területre évente szerves trágyával kijuttatott N hatóanyag mennyisége nem haladhatja meg 170 kg/ha értéket, beleértve a legeltetés során az állatok által elhullajtott trágyát, továbbá a szennyvizekkel, szennyvíziszapokkal és szennyvíziszap-komposzttal kijuttatott mennyiséget is.
- Lejtős területen történő trágyázás feltételei
Műtrágya 12%-nál meredekebb lejtésű terület talajára csak haladéktalan bedolgozás mellett juttatható ki, kivéve a fejtrágyázás műveletét. 17%-nál meredekebb lejtésű területre trágya nem juttatható ki.
- Hígtrágya-kijuttatás feltételei
Hígtrágya csak talajvédelmi tervre alapozottan, a talajvédelmi hatóság felé történő bejelentést követően használható fel mezőgazdasági területen, továbbá 6%-os terepesés felett, 12%-os lejtésig, csak csúszócsöves (csőfüggönyös) eljárással vagy injektálással juttatható ki. Ültetvények esetében 15%-nál meredekebb lejtésű területeken csak a külön jogszabály szerinti talajvédelmi tervben meghatározott erózió elleni védelem biztosításával juttatható ki trágya.
- Műtrágyázás
A szükséges műtrágya mennyiséget 5 évnél nem régebbi talajvizsgálat alapján kell meghatározni. A talajvizsgálati eredménylapot a következő talajvizsgálat időpontjáig (5 évig érvényes a talajvizsgálat) – az esetleges ellenőrzés során a talajvizsgálat meglétének igazolásához-célszerű megőrizni.
- Szerves trágya termőföldön történő tárolása
Szervestrágya legfeljebb 2 hónapig tárolható a tábla szélén, s ott is csak annyi, amennyi a tábla trágyázásához szükséges.
- Trágyatárolóra valamint silótárolóra vonatkozó előírások
A nitrátérzékeny területnek minősülő, vagy nitrátérzékeny területen lévő állattartó telepen képződött trágyát szivárgásmentes, szigetelt, 6 havi trágya befogadására alkalmas tárolóban kell gyűjteni. Vannak kivételek, melyekhez a dokumentációt a gazdálkodónak fel kell mutatni ellenőrzéskor. A silótárolónak is szigeteltnek kell lennie. Legeltetéses állattartás esetén a trágyatároló kapacitását csak az istállózott időszak hossza alapján kell megállapítani. A siló- és trágyatároló építésével, valamint a trágya szállításával kapcsolatos dokumentumokat, bizonylatokat a támogatási időszakot követően is célszerű megőrizni.
- Trágyázási tilalom
Tilos kijuttatni trágyát október 31-től február 15-ig, kivéve az őszi kalászosok fejtrágyázását, ahol február 1-jétől a trágyakijuttatás, de ezen időszakokon túlmenően is figyelni kell arra, hogy „Fagyott, vízzel telített, összefüggő hótakaróval borított talajra trágya nem juttatható ki.”, A téli legeltetés csak akkor lehetséges, ha az állatsűrűségből származóan a kijuttatott nitrogén hatóanyag mértéke nem haladja meg a 120 kg/ha értéket.
A gazdálkodó a használatában álló földterület nitrátérzékenységéről az egységes kérelem beadásakor a beadófelületen, ill. egész évben a MePAR böngészőben (mepar.hu) talál információt a blokkazonosító alapján.
A MÁK szerint a helyszíni ellenőrzés keretében a leggyakrabban előforduló hibák
• A gazdálkodási nyilvántartás teljes hiánya vagy nem naprakész vezetése.
• A nitrogén hatóanyag pontatlan számítása.
• A trágyakihordási tilalmi időszak figyelmen kívül hagyása.
• Műtrágya használat esetén a talajvizsgálati eredmény hiánya.
• Ideiglenes trágyakazal helyének hibás megválasztása (pl. felszíni víztől mért távol- sága 100 m-en belül található).
• Ideiglenes trágyakazal 2 hónapnál tovább marad a területen vagy a trágyaszarvas- ban tárolt trágya mennyisége meghaladja a táblán az adott évben felhasználandó mennyiséget.
• Ideiglenes trágyakazal 2 hónapnál tovább marad a területen vagy a trágyaszarvasban tárolt trágya mennyisége meghaladja a táblán az adott évben felhasználandó mennyiséget.
Fentiek szerint tehát a támogatások 100%-os lehívásához figyeljünk a részletekre. Következőkben a NATURA 2000 területekre vonatkozó követelményeket ismertetjük.
További részletes információkat kézikönyvünkben olvashat.
NAK/Sztahura E.