Erdőgazdálkodás

2025. június 19. napján kihirdetésre került az Ukrajna területén fennálló fegyveres konfliktusra tekintettel kihirdetett veszélyhelyzeti rendeletek törvényi szintre emeléséről szóló 2025. L. törvény, mely többek között módosítja az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló 2009. évi XXXVII. törvényt.

A 2025. törvény L. törvény (Módtv.) az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló 2009. évi XXXVII. törvény (Evt.) alábbi szabályozási területeit érinti:

1. Tarvágás szabályozása természetvédelmi rendeltetésű erdőkben (Módtv. 183. §)

Az Evt. 27. §-a kiegészül az alábbi (3) bekezdéssel:

„(3) Természetvédelmi rendeltetésű, őshonos fafajokból álló, mageredetű természetes felújulásra nem képes erdőben – annak sarjeredetű természetes felújítása esetén – az erdőterv szerinti tarvágás a Tvt. 33. § (5) bekezdés a) pontjában meghatározott térmértékig végezhető.”

Tájékoztatásul a természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény hivatkozott és ahhoz kapcsolódó rendelkezése:

„33. § (5) Védett természeti területen lévő erdőben

a) tarvágás csak nem őshonos fafajokból álló, vagy természetes felújulásra nem képes állományokban – összefüggően legfeljebb 3 hektár kiterjedésben – engedélyezhető,

b) a fokozatos felújítást követő végvágás összefüggő kiterjedése az 5 hektárt nem haladhatja meg,

c) a végvágással, illetve tarvágással érintett erdőterülethez kapcsolódó állományrészekben további végvágásra, illetve tarvágásra csak akkor kerülhet sor, ha a korábban véghasznált területen az erdőfelújítás befejeződött.

 (6) A (5) bekezdés a)–b) pontjaiban meghatározott tar-, illetve végvágás kiterjedése növényegészségügyi okból és az újulat fennmaradása érdekében, vagy természetvédelmi indok alapján kivételesen meghaladhatja az ott meghatározott területnagyságot.”

2. Tarvágás szabályozása állami tulajdonú, védelmi és közjóléti rendeltetésű erdőkben (Módtv. 184. § a) pont)

Az Evt. 10. § (2) bekezdésének záró szövegrésze az alábbiak szerint módosul:

„(2) Az állam 100%-os tulajdonában álló,

1. természetvédelmi, Natura 2000, tájképvédelmi vagy közjóléti elsődleges rendeltetésű,
2. a 7. § (1) bekezdés a), b) vagy c) pontja szerinti természetességi állapotú, és
3. az erdőfelújítási kötelezettségre vonatkozó előírást alapul véve természetes mageredetű erdőfelújításra alkalmas

erdőben – az 51. § (5) és (5a) bekezdés szerinti felújítás érdekében szükséges tarvágás, valamint a 73. § (6) bekezdésben foglalt eset kivételével – tilos a tarvágás.”

Tájékoztatásul az Evt.  51. § (5) és (5a) rendelkezései:

„(5) Sarjeredetű természetes felújítással az éger, az akác, a nyár, valamint a fűz főfafajú erdők újíthatók fel.

(5a) Az erdészeti hatóság döntése alapján az (5) bekezdésben felsoroltaktól eltérő főfafajú erdők sarjról, vagy sarjról és magról vegyesen is felújíthatók.”

3. Az erdőgazdálkodási tevékenységek bejelentési határidejének szabályozása (Módtv. 184. § b) pont)

Az Erdőtörvény 41. § (1) bekezdésének záró szövegrésze az alábbiak szerint módosul:

„(1) Az erdőgazdálkodó

1. az erdőtervben foglalt erdősítési, erdőnevelési és fakitermelési tevékenységet – a (2) bekezdés kivételével –,
2. a (3) bekezdésben foglalt esetben az erdőtervben nem szereplő fakitermelést

a tevékenység megkezdését legkésőbb 14 nappal megelőzően az erdészeti hatóság részére tett bejelentést követően végezhet.”

4. A természetes mag eredetű erdőfelújítás szabályozása (Módtv. 185. §)

Hatályát veszti az Evt. 51. § alábbi (6) bekezdése:

„(6) Ha a termőhelynek megfelelő őshonos állományalkotó főfafajok mageredetű természetes felújításának feltételei adottak, ezt a felújítási módot kell alkalmazni.”

Az Evt. fent részletezett módosításai 2025. július 20-án lépnek hatályba.

NAK / Erdészet