A száraz növényzet és talaj, valamint a forró, csapadékmentes és szeles időjárási helyzet is kedvez az egyre gyakoribb vegetációtüzeknek, amelyek idén is megmutatták pusztító erejüket világszerte: a görögországi katasztrófában közel harmincan, Hawaii-on százan haltak meg, Kanadában pedig az erdőállomány 5%-a, azaz két magyarországnyi méretű erdőterület égett le, ami a legnagyobb a modern mérések kezdete óta. Ma még döntően emberi figyelmetlenség és gyújtogatás okozza a tüzek 99%-át hazánkban, azonban a jövőben a klímaváltozás is „besegíthet”.
Az erősödő globális felmelegedés Magyarországon is beindíthat olyan folyamatokat, hogy azok eredményeképpen a jelenleginél akár tízszer gyakrabban is előfordulhatnak olyan körülmények, amelyek például a 2012-es és 2022-es nagy tüzekhez vezettek.
Hazánkban jellemzőek a tavaszi, (főleg tarlóégetés miatti) kisebb tüzek, melyek leginkább az észak-magyarországi megyékben fordulnak elő, illetve az időjárással jobban összefüggő, nyáron fellépő nagyobb tüzek.
Egy nemrégiben megjelent, magyar éghajlatkutatók által készített elemzés ez utóbbi eseteket vizsgálta.
Az említett nagyobb tüzek terén az Alföld a leginkább kitett, különösen a Kecskemét-Hortobágy-Békéscsaba-Szeged négyszög által határolt terület. Az elmúlt 22 év alatt egyébként az ország 45 százalékán volt legalább egy olyan nap, amikor a talaj extrém száraznak minősült. A jelenhez közeledve az ország egyre nagyobb területét érintették az ilyen rendkívüli száraz talajviszonyok és átlagosan évről évre tovább is tartottak. A rekordot 2022-ben észlelhettük, amikor is hazánk egyharmadában mintegy 40 napig eltartott ez a szélsőséges éghajlati feltétel. Ebben az évben ráadásul, a műholdas megfigyelések szerint a megelőző évtized átlagánál közel 10-szer nagyobb terület égett le (ebből mintegy 4300 hektár a Natura 2000 hálózat része). Fontos hangsúlyozni, hogy elsősorban mezőgazdasági terület, majd vegyes természetes felszín, és csak kisebb részben lombhullató erdő égett. Ez azt jelenti, hogy a tűzveszéllyel Magyarországon jellemzően a felszínhez közeli, száraz növényzettel fedett terület érintett.
A tanulmány szerint, ha azonnal visszafogjuk a CO2 kibocsátásokat, tartva magunkat a Párizsi Megállapodásban rögzített klímacélokhoz, akkor a mostaninál akár ritkábbá is válhat a tűzveszély, és csak kis területen lehet majd évi 1-2 napos növekedésre számítani.
Viszont ha nem cselekszünk, akkor azokon a részeken is jelentősebb kockázatra kell felkészülni, ahol ilyen eddig egyáltalán nem fordult elő, illetve az Alföld délkeleti felén legalább 4, de nagyobb területen akár évi 10-15 nappal is nőhet a közepesen tűzveszélyes napok száma (ahol ez idáig csupán évi 1-2 napra számíthattunk).Ez az érték várhatóan nem minden évben jelent tényleges veszélyt, de egyértelműen rosszabbodó helyzetre, a jelenlegi gyakoriság sokszorosára kell majd felkészülnünk a század végére.
A kibocsátás-csökkentés mellett természetesen továbbra is szükség van a tudatosságnövelésre, az erdőtüzekkel kapcsolatos lakossági szemléletformálásra és a monitoring-rendszer további fejlesztésére. Ezek együttes megvalósításával érhetjük el, hogy a 2012-es és 2022-es extrém tüzek ne váljanak az új normává a század végére Magyarországon.
Vegyük ki tehát a gyufát a klímaváltozás kezéből és ne hagyjuk, hogy a pesszimista forgatókönyv valósuljon meg!
A teljes elemzés itt olvasható.
NAK/Erdészet
Felhívjunk tagjaink figyelmét, hogy ügyintéző felületünk átalakult. A részletekről érdeklődjön