Élelmiszer-feldolgozás

Öt európai lakos közül kettő személyes érdeklődést mutat az élelmiszer-biztonság iránt, azonban csak minden ötödik élelmiszer-választását befolyásolja jelentősen. Az élelmiszerek választása során az ár, a tápanyagtartalom és az eredet a legjelentősebb tényezők - derül ki az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság (European Food Safety Authority, EFSA) legújabb nemzetközi felméréséből.

Az európai átlaghoz hasonló elvek alapján hozzák meg honfitársaink is élelmiszer-választási döntéseiket, azonban nálunk az első helyen az ár áll, amelyet az íz és a tápanyagtartalom (pl. vitaminok, fehérjék, cukor- és zsírtartalom) követ.

A felmérés rámutat, hogy a fogyasztók magas szintű (55 százalék) tudatossággal rendelkeznek az élelmiszer-biztonság témájával kapcsolatban, és kétharmaduk táplálkozási szokásait jelentősen meghatározza. Részletesebben vizsgálva az eredményeket elmondható, hogy nincs egy tényező, amely minden országban dominálna. Mindazonáltal kiemelhető az antibiotikumokkal, hormonokkal és szteroidokkal (44 százalék), az élelmiszerekben megtalálható növényvédő szerekkel (39 százalék) és az élelmiszeripari adalékanyagokkal (36 százalék) kapcsolatos aggodalom mértéke. Ugyanakkor a korábbi felmérésekhez képest csökkent a genetikailag módosított élelmiszerekkel (GMO) kapcsolatos aggodalom, míg az élelmiszerekkel érintkezésbe kerülő anyagok nyomai (például műanyag vagy alumínium a csomagolásban) új elemként jelentek meg. A magyar fogyasztókban az élelmiszeripari adalékanyagok és növényvédő szer (43 százalék) kelt a legnagyobb aggodalmat, amelyet az antibiotikumok és a szermaradványok, illetve a GMO-tartalom (32 százalék) követ.

Európában a tudósok (82 százalék), a fogyasztói szervezetek (79 százalék) és a termelők (69 százalék) élvezik a legnagyobb fogyasztói bizalmat az élelmiszerek biztonságára vonatkozó tájékoztatás során. Ugyanakkor a vizsgálat rámutat, hogy az uniós lakosok kevésbé ismerik az EU élelmiszer-biztonsági rendszerének működését. A hazai eredmények szintén a tudósokkal (83 százalék) és a fogyasztói érdekvédelmi szervezetekkel (79 százalék) kapcsolatos bizalom dominanciáját mutatják. Azonban hazai viszonylatban kiemelendő a nemzeti hatóságok (72 százalék), az EU intézményei (68 százalék), a civilszervezetek (63 százalék), az élelmiszeripar 57 százalék), a szupermarketek és éttermek (50 százalék), a hírességek, bloggerek, befolyásos személyek (36 százalék) uniós átlaghoz képest jelentősebb befolyása.

A 2010-es évhez hasonlóan továbbra is a televízió a legjelentősebb információforrás az élelmiszerekkel kapcsolatos kockázatokról tájékozódás során, azonban kiemelendő a 15-24 évesek körében a közösségi média, míg az idősebb lakosok esetében az újság és a rádió fontossága. Hazánkban szintén jelentős a televízió dominanciája (67 százalék), azonban második helyen a család, a barátok és a szomszédok véleménye (45 százalék) áll.

További részleteket az EFSA oldalán olvashat.

(Dr. Szűcs Viktória/NAK)