2017. december 11-én hatályba lépett az Európai Bizottság rendelete az élelmiszerek akrilamid-tartalmának mérséklésével kapcsolatos kockázatcsökkentő intézkedések és referenciaszintek megállapításáról.
A rendelet szerint: „Az akrilamid kis molekulatömegű, nagymértékben vízoldékony szerves vegyület, amely természetes módon előforduló összetevőkből, aszparaginból és cukrokból jön létre bizonyos élelmiszerekben, amennyiben azokat jellemzően 120 °C-nál magasabb hőmérsékleten és alacsony nedvességtartalom mellett állítják elő. Elsősorban zsiradékban vagy másképpen sütött, szénhidrátban gazdag élelmiszerekben – például gabonafélékben, burgonyafélékben, kávébabban – keletkezik, melyek nyersanyagai akrilamid-prekurzorokat tartalmaznak.”
A hatályos intézkedések szerint az akrilamid-tartalomnak az elérhető legalacsonyabb szinten kell lennie az alábbi élelmiszerekben:
· „a) friss burgonyából készült hasábburgonya, egyéb darabolt (olajban sütött) termékek és szeletelt burgonyaszirom;
· b) burgonyaszirom, snack, sós keksz és burgonyapépből készült egyéb burgonyás termékek;
· c) kenyér;
· d) reggeli gabonapelyhek (a zabkása kivételével);
· e) finompékáru: aprósütemény, édes keksz, kétszersült, gabonaszelet, pogácsa, tölcsér, ostya, lángos és mézeskalács, valamint sós keksz, ropogós kenyér és kenyérpótlók.
Ebben a kategóriában a kekszen szárazsütemény (gabonaliszt-alapú sütött termék) értendő;
· f) kávé: i. pörkölt kávé; ii. instant (azonnal oldódó) kávé;
· g) pótkávé;
· h) a 609/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet meghatározása szerinti bébiételek, csecsemőknek és kisgyermekeknek szánt feldolgozott gabonaalapú élelmiszerek.”
A rendelet 2017. december 11-étől hatályos, 2018. április 11-től pedig kötelezően alkalmazandó. A rendeletben meghatározott részletes intézkedések, valamint referenciaszintek itt érhetőek el.
(NAK/Horváth Vivien)
Felhívjunk tagjaink figyelmét, hogy ügyintéző felületünk átalakult. A részletekről érdeklődjön