Tavaly az olasz versenyhivatal félrevezetőnek találta az önkéntes jelölést, de a Bizottság még mindig dolgozik az egységes rendszeren.
2022. augusztus 1-jén az Olasz Versenyhivatal (AGCM) közzétette határozatát, amelyben kimondta, hogy a NutriScore címkézést Olaszországban meg kell szüntetni, mert önmagában alkalmazva megtévesztheti a fogyasztókat. A hatóság továbbá olyan döntést is hozott, hogy az eredetileg francia piacra szánt termékekre a NutriScore engedélyezett, és az olasz piacon is forgalmazott termékek is megtarthatják a NutriScore jelölést, amennyiben ez kellően alátámasztott.
A NutriScore rendszert, amelyet először Franciaországban vezettek be, számos európai országban az élelmiszergyártók és -kereskedők önkéntesen használják, de rendszer jelenleg is értékelés alatt áll egy lehetséges alternatíva érdekében, hiszen maga a francia élelmezésügyi miniszter - Julien Denormandie - is azt mondta, hogy a módszert újra kell értékelni, mivel az a „nem feltétlenül az étkezési szokásoknak megfelelő” osztályozáshoz vezethet.
Olaszország kezdetektől ellenezte a NutriScore-t, mert úgy ítélik meg, hogy tisztességtelenül különít el bizonyos termékeket, például a sajtot, a speciális sonkákat és az olívaolajat, figyelmen kívül hagyva az egészségügyi előnyöket és a fogyasztás gyakoriságát.
Az AGCM 2021-ben kezdeményezte vizsgálatát, megkérdőjelezve nyolc különböző, NutriScore címkét használó vállalat kereskedelmi gyakorlatát az olasz piacon. A vizsgálatot bejelentő sajtóközleményében az AGCM kijelentette, hogy véleménye szerint a fogyasztók a NutriScore - t tévesen egy termék egészségességének abszolút értékeléseként fogják fel, míg a NutriScore nem veszi figyelembe az egyén általános szükségleteit, beleértve az étrendjét, táplálkozási szokásait és életmódját.
A hatóság végső határozatában fenntartotta ezt az álláspontját. Úgy véli, hogy a NutriScore megtéveszti a fogyasztót, mivel a „jó” élelmiszerek (gyümölcs, zöldség, rost és fehérje) és a „rossz” élelmiszerek (só, cukor és telített zsírok) önkényes osztályozását adja meg, de nem veszi figyelembe, és nem különbözteti meg a fehérjék forrásait (növényi vagy állati), és nem különíti el a zsírokat egyszeresen telítetlenekre és többszörösen telítetlenekre, a gyümölcsöket és a zöldségeket pedig ugyanúgy értékelik, mint a fehérjéket. Ezek a részletek pedig a hatóság véleménye szerint kulcsfontosságúak az élelmiszer szervezetre gyakorolt egészségügyi hatásának helyes értékeléséhez.
Az AGCM álláspontja szerint a NutriScore címke nem teszi lehetővé a fogyasztók számára, hogy megalapozott döntéseket hozzanak, hanem „elhiteti velük, hogy étkezési szükségleteiktől függetlenül a zöld termék előnyben részesíti az azonos termékkategóriában lévő többi terméket”, és fogyasztásra ösztönzi őket. ezeket a zöld termékeket korlátlanul, azzal a téves feltételezéssel, hogy ezek a termékek nem gyakorolhatnak káros hatást az egészségükre.
Az AGCM határozatnak jelentős közvetlen és közvetett hatásai lesznek az élelmiszerek címkézésére. A gyakorlatban azoknak a vállalatoknak, amelyek továbbra is a NutriScore csomagoláson lévő termékeiket Olaszországban kívánják kereskedelmi forgalomba hozni, kötelesek további tájékoztatást adni az ilyen jelzéssel ellátott élelmiszerek táplálkozási információiról és étrendbe illesztéséről úgy, hogy az a bolti plakátokon, polccímkéken, weboldalak, vagy termékek címkézésén (akár QR kódon keresztül is) elérhető legyen, hiszen a NutriScore rendszert a tudományos közösség nem ismeri el általánosan, és az pl. nem veszi figyelembe az egyén szükségleteit és táplálkozási profilját.
A Carrefour már megállapodott a Hatósággal, hogy nem alkalmaz NutriScore címkéket a saját márkás, helyben beszerzett és Olaszországban és külföldön értékesített olasz termékein.
A címkék nem szerepelnek majd az oltalom alatt álló eredetmegjelöléssel (OEM), az oltalom alatt álló földrajzi jelzéssel (OFJ), a hagyományos különleges termékekkel (HKT) és a hagyományos élelmiszertermékekkel (TFP) ellátott termékeken sem, és nem fognak szerepelni az olasz gasztronómia hagyományos termékein – pácolt húsok, sajtok és olívaolaj- sem.
A döntésről megoszlanak a vélemények, van, aki szerint jó lépés volt a hagyományos termékek védelmének érdekében, de voltak, akik szerint hibás döntés olyan kezdeményezések megakadályozása, amelyek a fogyasztókat az egészségesebb táplálkozás irányába terelik.
A kapcsolódó információk szerint az Európai Bizottság 2022. decemberében vette volna napirendre az egységes fogyasztói tájékoztatásról szóló döntést, ám ez úgy tűnik, tovább halasztódik 2023. második negyedévére, és a dosszié továbbvitele a svéd elnökség kiemelt prioritása lesz.
NAK / Pető Krisztina
Felhívjunk tagjaink figyelmét, hogy ügyintéző felületünk átalakult. A részletekről érdeklődjön