Élelmiszer-feldolgozás

A népegészségügyi termékadó 2011-es bevezetése óta a kormány célja nem változott, a 2022 júliusában  növelt adómértéket bevezető és több termékre kiterjesztett módosító rendelettel az egészségre – túlzott és egyhangú fogyasztás esetén  –  kedvezőtlen összetételű élelmiszereket szeretné hangsúlyosabban megadóztatni, ezzel együtt az egészségtudatos táplálkozást nagyobb mértékben előmozdítani. A módosítás hatásaként több termékkategóriában történt adómérték változás, ami a gyártókat arra ösztönzi, hogy 2011. évet követően újra reformulálják élelmiszereiket.

A 2011-es NETA törvény hatására az érintett vállalkozások többsége újragondolta termékeinek összetételét és az adózás hatálya alól való kikerülés érdekében a magas cukortartalmat csökkentette, illetve édesítőszerekkel részben vagy teljes mértékben pótolta azt, valamint a sótartalmat, illetve a telített zsírsavtartalmat is igyekezett a lehetőségekhez mérten változtatni. A 2022-ben kiadott rendelet a reformulált termékekkel szemben újabb határérték és összetevő szigorításokat vezet be, így az érintett vállalkozások további fejlesztésekre kényszerülnek versenyképességük megtartása érdekében.

A legtöbb termékpályán fennáll a lehetősége az újra tervezésnek, viszont az élelmiszerek összetevői olyan komplex rendszereket képeznek, illetve az adóztatást meghatározó összetevő a termék jellegét annyira befolyásolja, hogy számos esetben lehetetlen, vagy csak nagyon jelentős – esetenként igen magas költség-növekménnyel járó fejlesztés eredményeként valósítható meg.  A termékeknél fontos a megfelelő állomány, szerkezet kialakítása, hőkezelhetőség, alakíthatóság, formálás az ebből fakadó esztétikai megjelenés mellett pedig a fogyasztó számára nélkülözhetetlen a termék finom íze.

Fontos megjegyezni, hogy az íz és az élelmiszerek komplex – beltartalommal összefüggő - rendszere miatt egyes összetevők - pl. a só - indokolatlanul nagymértékű csökkentése a termék élvezhetetlenné válásához vezet, amit más anyaggal nem lehet pótolni. Míg a cukornak több termék esetében állománykialakító szerepe is van, és ha a korábban alkalmazott mennyiségtől kis mértékben is eltér a gyártó, a termék kívánt állománya vagy egyáltalán nem, vagy számos esetben csak adalékanyagok használatával érhető el. A további termékfejlesztési nehézséget az okozza, hogy nem cserélhetők egyes összetevők egy az egy arányban, hanem erre gondosan megtervezett, felépített kísérletsorozatok szükségesek, amihez komoly szakértelem és szaktudás kell, és ami mindig a termékfejlesztés ellen szól az az idő.

2022 júliusa óta két módosítás  is megjelent a népegészségügyi termékadóval kapcsolatban, a korábbi az export tekintetében enged kedvezményeket az utóbbi a belföldi értékesítésben hozott kedvező változást. A Neta törvénnyel kapcsolatos változások táblázatos formában  VTSZ számokkal feltüntetve az Élelmiszeripari Magazin 2022. decemberi kiadásában tekinthető meg.  

A módosítások ellenére még mindig adóköteles termékekhez készítettünk egy kis összefoglalót, milyen lehetőségek merülhetnek fel a termékfejlesztést illetően, figyelembe véve az egészségtudatosságot, az alacsonyabb adókategóriába való átsorolást vagy esetlegesen a teljes adómentességet.

Reformulációs lehetőségek

Az üdítőitalok esetén 2011-hez képest szigorúbbak a feltételek. Az üdítőital gyártás ágazata számos fejlesztést végzett annak érdekében, hogy a termékeik energiatartalmát - ezen belül a cukortartalmát – csökkentsék. Mivel fontos a fogyasztók számára a termék íze, így édesítőszerek kombinációival igyekeztek az édes íz élményét visszaadni. A 2022-es NETA szigorítások értelmében az édesítőszeres termékek is adókötelezett termékekké váltak. Az üdítőital gyártás szakágazati szereplői az íz és a szigorítások egyensúlyának kereszttüzében valószínűleg sarokba szorultak, mivel az újrareformuláció lehetősége igen csekély vagy szinte lehetetlen. Egy kiút marad: a gyümölcshányad vagy tejhányad növelése, de szinte elképzelhetetlen, hogy egy 50% - os gyümölcstartalmú szénsavas üdítőital, vagy egy 50% tejalapú szénsavas üdítőital mennyire versenyképes vagy elfogadható a fogyasztók körében.

A szörp termékpályán is szigorítások történtek, erre azonban van reformulációs lehetőség, amely a gyümölcstartalom növelésére fókuszál. A gyümölcstartalom növelése tekintetében a gyártók arra panaszkodnak, hogy nincs megfelelő mennyiségű alapanyag, így számos esetben az 50%-os gyümölcshányadot almalé sűrítményből pótolják, amely alapanyag tekintetében a legolcsóbb és a többi gyümölcs ízkarakterét sem módosítja.

Az energiaitalok esetén a metil-xantin és a taurin tartalmat szigorították, illetve adókötelesek a ginsenget, L-arginint tartalmazó termékek is. A gyártók ezeket az összetevőket kiszedték a termékösszetételből és helyette magasabb koffeintartalommal (metil-xantin alkaloid) árusítják a termékekeit, így az alacsonyabb adókategóriába tartozik.

A sós snackek esetében kettős megszorítás van: sótartalom csökkentés és telített zsírtartalom (2g/100g fölött adóköteles) limit. Ebben a termékkategóriában szinte lehetetlen megfelelni mindkét feltételnek. Az alacsonyabb telített zsírtartalomnak mindenképpen egészségügyi szempontból pozitív hatása van, de érdekes, hogy a jogalkotó ezt az összetevőt csak itt tartja fontosnak. Számos egyéb más termékkategóriának a többszörös telített zsírsav tartalma sokkal magasabb, mint a sós snacknek és sokkal többet is fogyasztunk ezekből a termékekből.  A 1169/2011 EU rendelet XIII. melléklet B része alapján a napi telített zsírsavbevitel optimális értéke 20 g/fő. A sós snackek esetében további probléma, hogy a termékek jelentős része már korábban reformuláción ment át a sótartalom miatt és amely termékek a fejlesztések következtében így kiestek a NETA fizetési kötelezettség alól, viszont most visszakerültek a telített zsírtartalom miatt. Másik fontos kérdés, hogy az íz a só és a zsírtartalomhoz kötött, tehát újra előáll az a probléma, hogy meddig lehet eladható terméket fejleszteni. A sóbevitel igen alacsony mértékben származik csak ebből a termékkategóriából, így a lakosság túlzott sóbeviteléből eredő egészségügyi probléma sem ezeknek a termékeknek tulajdoníthatóak.

Ételízesítők esetén nem történt szigorítás, itt az egyik alapízt adó összetevőt a sót korlátozták korábban, itt sócsökkent még szóba jöhet, amellyel kikerülhet az adófizetés hatálya alól.

Az ízesített sörök esetében nincs nagy lehetőség a reformulációra, mivel a cukor helyett használt édesítőszer (az új szabályozás értelmében) is adóköteles. Az adó mértéke más termékkategóriához képest nem olyan nagy.

Gyümölcsízek esetén nagyon magas az adóteher, amely alól a gyümölcstartalom emelése és a technológia változtatása hoz adómentességet, illetve ezzel együtt további áremelkedést generálhat a fogyasztók felé. Mindkét változtatás nagyon nagy újragondolást igényel, mert pénzügyi szempontból egy új technológiára való átállás nagyon költséges és hosszadalmas, illetve a gyümölcstartalom emelés fogyasztói árnövekedést eredményez. A vízelvonásos technológiát alkalmazva a gyümölcstartalom növelésével ugyan nő a termék cukortartalma, de vele együtt a gyümölcsök magas ásványianyag- és vitamintartalom növekedése előnyös táplálkozás élettani előnyöket/tulajdonságokat hoz. Itt a probléma abban rejlik, hogy nem a hozzáadott cukortartalom alapján határozza meg a jogalkotó az adó mértékét, hanem az összes cukortartalom alapján. Megfontolandó, hogy a hozzáadott cukortartalmat kellene adóztatni, és nem a gyümölcshányad miatt megnövekedett cukortartalmat.

A Csemege kategória új termékkörnek számít az adókötelezettséget illetően, itt a cukor és az édesítőszer tartalomra vonatkozik az adóteher. Cukortartalom csökkentéssel egy alacsonyabb adókategóriába át lehet kerülni, illetve, ha a rosttartalmat sikerül 8g/100g fölé vinni akkor a termékek adómentes kategóriába kerülnek.

Az előrecsomagolt cukrozott készítmények esetén több probléma is előtérbe kerül, először is itt 3 kategóriával bővült az adóztatandó termékek köre. Egyszerűsítve a termékkategóriákat a cukorkák, cukrozott kakaóporok és a csokoládék, bevonatok tartoznak ide.

A cukorkák esetében a cukornak nagyon fontos szerepe van a különböző kolloid rendszerek kialakításában, szuszpenziók, emulziók, habok, gélek és komplex rendszerek keletkeznek, amelyeknek pontos technológiai paraméterek mellett történik a kialakításuk. A cukorral szemben az édesítőszerek reológiai tulajdonságai eltérőek, van, ahol nem is alakíthatóak ki ezek a kolloid rendszerek. A helyettesítést elsősorban cukoralkoholokkal tudják megoldani (xilit, sorbit, mannit, maltit) ezek közül reológiailag hasonló tulajdonságokkal rendelkeznek a maltit valamint a xilit és ezek keverékei, valamint a xilit és keverékei. A cukoralkoholok azonban csak korlátozott mértékben alkalmazhatók, mert hashajtó hatásúak. Mivel a fogyasztónak nagyon fontos az íz, így nagyon nehéz megfelelő ízkombinációt kialakítani a megfelelő reológiai tulajdonságok mellett, amit még az is nehezít, hogy minden édesítőszernek más az édesítő ereje és íze a cukorhoz képest.

A méztartalom növelésével lehet adómentes a termék, ha egyáltalán ez a kolloid rendszer méz hozzáadásával megvalósítható, bár az egészségtudatosságot szem előtt tartva a termék kalória, azon belül a szénhidrát tartalma nem lesz alacsonyabb. Az édesítőszeres termékek fogyasztói árai magasabbak és ha az összetevő listát megnézzük akkor az egészségesebbnek mondott változat sokkal több összetevőt tartalmaz. 

A kakaópor esetén a cukrozatlan kakaópor adómentes kategóriába tartozik, de a kakaóport beledolgozni egy termékbe nem is olyan egyszerű, így ezek a cukrozott készítmények már az oldhatósági kritériumokat is figyelembe veszik és tartalmaznak egyéb olyan stabilizátort megfelelő arányban, amely segíti, hogy a késztermékben ez az összetevő megfelelő tulajdonságokkal legyen jelen.

A csokoládéknak és bevonómasszáknak is nagyon fontosak a reológiai tulajdonságai, ami a kakaóvaj és a cukor komplex kialakításából fakad. Fontos a temperálási folyamat és a viszkozitás, amely egy alapanyag cserével, csökkentésével vagy növelésével teljesen megváltozik. Ezek a folyamatok az állománykialakításért, a külső megjelenésért és az ízért felelősek, itt a termékfejlesztési lehetőségek nagyon bonyolultak és hasonlóan a cukorkához azt eredményezik, hogy egyre több összetevős termékeket gyártunk és mivel itt az édes íz kiemelten fontos, így reformulálni az adómentesség elérése érdekében az egészségtudatosságot szem előtt tartva szinte lehetetlen.

Az előrecsomagolt édes sós tészták új kategória 3 különböző adósávval. Ide számos olyan termék tartozik, amelyik a változatos kiegyensúlyozott táplálkozás része (pl. péksütemények), amelyek reggeliként könnyen fogyaszthatók. Töltött, töltetlen tészták, pizzák, gyorsfagyasztott félkészételek, amelyeknek főétkezés, főként ebéd részeként szintén helyük van az egészséges táplálkozásban. Más termékekhez hasonló problémával lehet itt is találkozni hogyha a sóarányt és cukorarányt megváltoztatjuk, mert a termék íze is megváltozik és ezáltal elveszítheti a versenyképességét a fogyasztók termékkel szemben támasztott követelményei alapján. Az alapanyag tekintetében itt több olyan összetevő van jelen amelyik másik kategóriában végtermék, itt pedig alapanyag, így az ide tartozó előrecsomagolt termékek emiatt többszörös adóval terheltek voltak eddig. A legújabb változás szerint most már itt is engedmények tapasztalhatók az adózásban a belföldi célú forgalmazásra is.  A termékfejlesztés mellett további probléma, hogy az importból származó – nem előrecsomagolt - termékek összetétele ugyanilyen és várhatóan kedvezőbb áron fognak eljutni a fogyasztóhoz, mivel külföldön nincs ilyen jellegű adóteher a felhasznált alapanyagokat illetően. A nem előrecsomagolt formában történő értékesítés esetében továbbra is fennáll a NETA köteles alapanyag adófizetési terhe, amely beépül a végtermék kereskedelem felé való átadási árába, így az azonos import termékkel szemben még mindig marad versenyhátránya a hazai előállítóknak.

Összességében elmondható, hogy a termékösszetevők, a gyártástechnológia és a fogyasztói elvárások alapján vizsgálva a termékkategóriákat nagyon kevés lehetőség adódik a reformulációra. A cukor és az édesítőszer mellett a só és a telített zsírtartalom a NETA adózás meghatározó kritériuma, amely összetevők technológiai cseréje a termék elvárt jellegének összefüggésében igen nehéz, némely esetben teljesíthetetlen feladat.  A cukortartalom csökkentésével vagy a cukor édesítőszerekkel való részleges vagy teljes kicserélésével a legtöbb esetben nem lehet az adómentességet elérni, a sótartalom drasztikus csökkentése vagy a cukor teljes mértékű elhagyása pedig a termék elvárt jellegét semmisíti meg, amely eladhatatlanná teszi az érintett kategóriákat.

NAK/ dr. Fogarassy Eszter Karolina

Címkék:

Kapcsolat

Nemzeti Agrárgazdasági Kamara

Székhely: 1115 Budapest, Bartók Béla út 105-113. (Bartók Udvar)

Adószám: 18399257-2-43

E-mail: ugyfelszolgalat@nak.hu

Zöld szám: +36 80 900 365

Személyes ügyfélfogadás

 

Falugazdász iroda elérhetősége

Őstermelői adatok lekérdezése

Youtube

Facebook

LinkedIn

Instagram

X

Válassza ki a kívánt ügyintézés típusát!

Felhívjunk tagjaink figyelmét, hogy ügyintéző felületünk átalakult. A részletekről érdeklődjön ITT.
  • TagnyilvántartásTagnyilvántartásban szereplő adatok megtekintése, módosítás bejelentése.
  • Tagdíj ügyintézésTagdíjjal kapcsolatos ügyintézés, korrekciós felület, online fizetés, bizonylatok letöltése
  • Ügyfélszolgálati ügyekTagsággal, tagdíjjal kapcsolatos ügyek intézése, egyenleginformáció, illetve egyéb kérdések és kérések ami a tagságot érintik.
  • SzaktanácsadásSzaktanácsadói tevékenységgel kapcsolatos adatok megtekintése, módosítások kezdeményezése, akkreditált rendezvények listájának elérése.
  • Őstermelői/ ŐCSG nyilvántartással kapcsolatos ügyekAz őstermelők és az őstermelők családi gazdasága nyilvántartásba vételével, adatmódosítással, törléssel kapcsolatos ügyintézési elérhetőségek.
  • Családi mezőgazdasági társaságok nyilvántartásával kapcsolatos ügyintézésA családi mezőgazdasági társaságok minősítés kérelmezésének, adatmódosítás bejelentésének, minősítés törlésének ügyintézési elérhetősége.
  • Mezei őrszolgálatokElektronikus ügyintézés önkormányzatoknak a mezei őrszolgálatok nyilvántartásával és a fenntartásukhoz nyújtott állami hozzájárulás iránti kérelmek benyújtásához.
  • 1 ha alatti belterületi telkek mezőgazdasági művelésének igazolásaAz 1 hektár alatti, művelés alól kivett belterületi telkek szőlő, szántó, gyümölcsös, kert művelési ág szerinti megművelésének igazolása iránti kérelmek benyújtása elektronikus úton.
  • Duális képzőhelyek nyilvántartásba vételi kérelemA gazdálkodó szervezetek elektronikus úton is benyújthatják kérelmüket a duális képzőhelyek nyilvántartásába történő felvételükre.
  • Földművesek / Mezőgazdasági termelő szervezetekFöldműves nyilvántartásba vételhez igazolás kiállítása természetes személy esetében arról, hogy a természetes személy kérelmező a mezőgazdasági tevékenységet a kérelem benyújtását megelőző öt évből legalább három évben saját nevében és saját kockázatára folyamatosan folytatta, de az árbevétel - a három év alatt vagy ennek években meghatározott részében - azért maradt el, mert a mező-, erdőgazdasági célú beruházás még nem hasznosulhatott, illetőleg arról, hogy a szervezet legalább egy vezető tisztségviselője vagy a cégvezetője 3 éves üzemi gyakorlattal rendelkezik.
  • Kamarai meghatalmazásKamarai meghatalmazás létesítésének lehetősége az ügyfél számára elektronikus úton. A kamarai meghatalmazás alapján a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara eljárhat ügyfelei érdekében az agrártámogatásokkal kapcsolatos elektronikus ügyintézésben.
  • Okmányhitelesítés kérelemSzármazási bizonyítványok hitelesítése, kiadása, egyéb kereskedelmi dokumentumok láttamozása, valamint ezek nyilvántartása.
  • Szakmai ellenőrzési szakértői névjegyzék pályázati űrlapjaPályázati lehetőség a szakmai ellenőrzési szakértői névjegyzékbe kerüléshez, az agrár duális képzőhelyek nyilvántartásba-vételénél szakértői feladatok ellátása érdekében.
  • Vizsgafelügyelői névjegyzékPályázat benyújtása a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara által nyilvántartott viszgafelügyelői névjegyzékbe.
X

Válassza ki a kívánt ügyintézés típusát!

Felhívjunk tagjaink figyelmét, hogy ügyintéző felületünk átalakult. A részletekről érdeklődjön ITT.
X

E-ÜGYINTÉZÉS KAMARAI BELÉPÉS

...
Az e-Iroda felületre történő belépést követően tagságával és tagdíjával kapcsolatos ügyeket intézhet. Amennyiben szaktanácsadói tevékenységet végez, úgy a belépést követően tevékenységéhez kapcsolódó adatai is megjelennek.

Ha Ön még nem rendelkezik Kamarai nyilvántartási számmal, keresse fel ügyfélszolgálatunkat.

Hasznos tudnivalók az e-Iroda használatához


Lépjen be Kamarai nyilvántartási száma és jelszava megadásával!
Emlékezzen rám