2020. tavaszán begyűrűzött COVID veszélyhelyzet hatása kiterjedt a hazai élelmiszer előállítás és forgalmazás területére, azonban az éves adatok alapján árbevétel csökkenés nem volt megfigyelhető. A COVID kezdeti szakaszában (2020. márciusában) jelentkező tömeges vásárlás után konszolidálódott helyzetben bekövetkezett kereslet csökkenés az éves árbevételre nem volt hatással. A COVID szakaszai alatt viszont átalakult a belföldi fogyasztás szerkezete, megváltozott a fogyasztói preferencia, valamint korlátozások voltak a HORECA szektor és a közétkeztetés területén, amelyek együttesen új kihívások elé állították az élelmiszergyártókat.
A veszélyhelyzeti időszak – és különösen a nyitvatartás korlátozásával, az idősávos vásárlás alkalmazásával érintett hónapok – jelentős változást hozott a legtöbb nemzetgazdasági ág és ágazat számára az alapanyag termeléstől, az élelmiszer-előállítóktól kezdve a nagy- és kiskereskedelemig. A kereskedelem szereplőinek sok nehézséggel kellett megküzdeniük és stratégiájukat a kialakult helyzethez többször kellett igazítaniuk, mert a beszállítóktól származó áruk elérhetősége, mennyisége a fogyasztói kereslet összetétele és ingadozása a logisztikai rendszerek kapacitásait jelentősen túlterhelte. Mindezek mellett az e-kereskedelem dinamikusan növekvő igénye – amely fokozta az elosztó rendszerek terheltségét is - új versenytársak megjelenését ösztönözte az élelmiszer-kiskereskedelem területén.
Forrás: Trade magazin
A hazai fogyasztók árérzékenysége az elmúlt időszak alatt tovább fokozódott, amely a diszkont láncok erősödését tette lehetővé. A hazai piacon jelenlévő három diszkont közül a kevesebb bolti egységgel rendelkező kettő az utolsó helyen van – bár forgalom-növekedésük aránya magasabb, mint az előttük álló láncoké -, azonban a Lidl pár év alatt a középmezőnyből az első helyre került, közel 950 milliárdos éves bruttó forgalommal. A jellemzően PL-t (private label – kereskedelmi márkás termékek) forgalmazó diszkont első helyre kerüléséből, valamint pozíciójának megőrzéséből a PL részesedés hazai növekedésére lehet következtetni, amely visszaigazolja azokat a felméréseket, amelyek az árérzékenység fokozódását mutatják be. A TOP9 FMCG között az egyetlen lánc, amelynek bevétele csökkent az évek alatt a Tesco (első helyről a harmadikra esett vissza), de a Covid alatt az ő forgalmuk is nőtt.
A kiskereskedelem szereplői között végbement változások a PL termékek növekvő szerepére is visszavezethetők, de természetesen nem kizárólagos formában. A diszkont láncok – néhány nagyobb alapterületet preferáló lánccal szemben – a sűrűbben lakott területeken nyitottak nagyobb számban áruházakat, ezzel segítve a fogyasztókat a napi bevásárlási szokásuk megerősítésében és ezzel együtt az alacsonyabb fajlagos működtetési költségek mellett saját forgalmuk növelését.
A PL termékek térnyerése és a gyártói márkás termékek forgalom-változása a fogyasztói kosárban új stratégiát kíván az előállítóktól:
- Érdemes lehet a kiskereskedelmi láncokkal hosszabb távra szerződni, hogy a legkelendőbb PL termékek mellett az újonnan megjelent fogyasztói igényeknek megfelelő új termékeket is közösen fejlesszék ki, amelynek beszállítója így a már szerződött PL gyártó marad.
- Az előállítók mindenképpen ragaszkodjanak ahhoz, hogy az ovál bélyegző (állategészségügyi jelölés) mellett vállalkozásuk nevét is tüntessék fel a termékek csomagolásán.
- A kiskereskedelmi lánc és a gyártó közösen törekedjenek arra, hogy a termékeken minél hangsúlyosabban kerüljön feltüntetésre a hazai és nyomonkövethető eredet.
- A gyártói márkás termékek új disztribúciós csatornákon történő értékesítését fejleszteni szükséges, ahol a márkanév, a házhozszállítás preferenciaként merül fel a fogyasztói réteg számára (e-kereskedelem, delikát shop-ok, stb.).
NAK/ Halasi Boglárka
Felhívjunk tagjaink figyelmét, hogy ügyintéző felületünk átalakult. A részletekről érdeklődjön