Élelmiszer-feldolgozás

A mostani összezavarodott világban a fogyasztók sokszor következetlen döntései teljességgel érthetőek. Felgyorsult életet élünk, az élelmiszereinkre vonatkozó elvárásaink egymással versengenek: egyszerre akarunk megfelelő élelmiszert, jó vagy magas minőségben, a lehető legolcsóbban, sőt azonnal. Nem is vesszük észre vágyaink mennyire ellentmondásosak egymással. Hétközben az áruházláncok széles kínálatában vadásszuk az akciókat, rohanva, a napi munkaidő letelte után, miközben hétvégén képesek vagyunk több órás túrát tenni a helyi piacon akár hagyományos, helyi, öko portékákért: egyik végletből esünk a másikba.

Az urbanizáció és a globalizáció miatt fogyasztóként eltávolodtunk az élelmiszerelőállítás helyétől, elvesztettük a reális kapcsolatot a termék ára és értéke között, és egyértelműen korlátozottak az információink és ismereteink arról, hogyan készül, amit eszünk és annak előállítása valójában mennyibe kerül.

Tudatos fogyasztónak lenni nem könnyű, de talán mindenkiben megvan rá az igény. Ezért érdemes lenne megállni egy pillanatra, felismerni és átgondolni, hogy milyen kemény munka eredménye az, amit beteszünk a kosárba, és megismerni azokat a vállalkozásokat, akik nekünk termelnek.

Az élelmiszerekkel szembeni elvárásokon túl, a termelők és feldolgozók irányába napjainkban további plusz elvárásokat is megfogalmaznak (többet mint valaha): tegyenek még többet az állatok jólétéért, óvják a természetet, használjanak kevesebb növényvédőszert, alkalmazzanak megújuló energiát, adjanak egyre több információt a termék csomagolásán (összetevőkről, allergénekről, energiatartalomról) a csomagolóanyag legyen újrahasznosított és csak annyi, ami feltétlen szükséges, de azért a végletekig praktikus is… és még sorolhatnánk. Azt könnyen elfelejti a fogyasztó és a brüsszeli döntéshozó is, hogy ezen elvárásoknak való megfelelés plusz erőfeszítésekkel és költségekkel jár, melyeket -lássuk be- a nyomott áron értékesített termékek utáni bevétel nem képes fedezni.

 

Túl sokba kerül az olcsó élelmiszer mind a gazdáknak, mind a fogyasztóknak!

Eme ördögi kör megbontását, a fogyasztók és a termékpálya-szereplők élelmiszerekhez való viszonyulásának egyensúlyba hozatalát tűzik zászlóra az HonestFood mozgalom kezdeményezői, közülük is annak megálmodója, Giacomo Pedranzini, hazánk egyik vezető élelmiszeripari vállalkozásának vezetője. A vásárlóknak és az élelmiszerlánc-szereplőknek ne csak közös célja, de érdeke és felelőssége is legyen az, hogy a megfelelő ellátáshoz szükséges mennyiségű terméket pazarlás nélkül termeljék meg és használják fel. Az élelmiszer ára legyen megfizethető, de méltányos is. Tudatosítsuk közösen a fogyasztóban, hogy a jó minőségű, tápláló, az egészséget támogató élelmiszerért megfelelő ellenértéket szükséges adni. Itt most nem a túlárazásról és drága holmikról van szó, hanem arról, hogy az értékes és természetes összetevőket nem lehet egy bizonyos költség alatt előállítani, és ha ezek aránya magasabb a termékben, akkor élettani szempontból kisebb mennyiség bevitelével is elérhetőek az egyéni táplálkozási célok.

Kép: Giacomo Pedranzini, forrás: Kometa 99 Zrt.

A kezdeményezés újdonsága, hogy nem csak a fogyasztót veszi célba: az elképzelés szerint a terméklánc valamennyi szereplőjének - a gabonatermelőtől a kiskereskedelemig, sőt a megfelelő hatóságok bevonásával és támogatásával - meg kell tenni a maga területén, ami számára lehetséges, hogy végül a jövedelemből minden közreműködő arányosan részesülhessen, a vásárló pedig egészséges és finom étellel térjen haza, a magyarországi vállalkozások pedig továbbra is működhessenek. A fogyasztó esetében elsősorban a jelenleginél nagyobb tudatosságra van szükség: egyrészt, hogy az olcsó élelmiszer árát ő az egészségével fizeti meg, másrészt, hogy felelőtlen vagy felelős választásának tétje van az élelmiszerlánc szereplői, a környezet és más szempontok tekintetében.

Minőséget a mennyiséggel szemben, de az öko-törekvésekkel se essünk végletekbe

Az említett változások és együttműködés elérése létkérdés a jövő szempontjából, hiszen jelenleg, a modern mezőgazdaságot és a hozzá kapcsolódó feldolgozóiparági rendszert óriási mennyiségi nyomás, túltermelés és irracionális árképzés jellemzi. A mennyiségi nyomás azt jelenti, hogy a nagyüzemi mezőgazdaság a „nagy mennyiséget olcsón” jellegű termelésre állt rá, mindent ennek rendel alá. A termelők és a feldolgozók együttesen a méret- és választékgazdaságosság eszközeivel próbálják csökkenteni a költségeiket, túltermelnek, így a kínálat nagyobb, mint a piacon meglévő kereslet. Arról nem is beszélve, amikor az „olcsósítás” oda fajul, hogy az egészségünket nem szolgáló összetevők használatára kényszerülünk. Mindez élelmiszerpazarláshoz és alacsony minőségű élelmiszerekhez vezethet. A másik oldalon áll az ökogazdálkodás, ahol a természetre való kizárólagos támaszkodás nem ad megfelelő termelésbiztonságot és termelési kontrollt, ezeknek a termékeknek a kínálata szűk és a legtöbb fogyasztó számára túl drága, a világ növekvő népességének élelmezése ezen az úton nem biztosítható. Az HonestFood olyan szélsőségek nélküli működést tűz ki célul, amely kiemelt figyelmet fordít az emberi egészségre, a természet és a környezet védelmére, beleértve az állatjólétet is, valamint méltányos a termelési lánc minden szereplőjével.

NAK/ Pető Krisztina, Dúl Udó

 

Címkék:

Kapcsolat

Nemzeti Agrárgazdasági Kamara

Székhely: 1115 Budapest, Bartók Béla út 105-113. (Bartók Udvar)

Adószám: 18399257-2-43

E-mail: ugyfelszolgalat@nak.hu

Zöld szám: +36 80 900 365

Személyes ügyfélfogadás

 

Ügyfélszolgálati irodák elérhetőségei

 

Őstermelői adatok lekérdezése