Élelmiszer-feldolgozás

Glutén-, laktózmentes, kalóriaszegény vagy fehérjében és rostban gazdag, vegán, vegetáriánus vagy szuperételekkel dúsított élelmiszerek (ún. funkcionális élelmiszerek) az utóbbi évek trend-termékei. De egyre inkább újabb ismertetőjelek is fellelhetőek már az élelmiszeripari termékeken, mint a regionális, a fenntartható, a „fair trade” vagy akár a bio - derül ki a Deutscher Bauerverband (DVB - Német Gazdaszövetség) legújabb ágazati jelentéséből.

A termékválaszték növekszik: minden termék, illetve késztermék esetén már számos új alternatíva létezik. A fogyasztókat ráadásul ma már a digitalizáció segítségével egyszerűbben el tudják érni: így személyre szabottabb a vásárlás és gyorsabb a fizetés. Az utóbbi években a friss termékek iránti orientáció erősen növekedett. Majdnem minden második fogyasztó előnyben részesítette a friss termékeket a konzervipari termékkel szemben.

Az íz és az egészség a legnagyobb jelentőségű

A fogyasztók szempontjából az íz marad továbbra is a legfontosabb minőségi jellemző. A Szövetségi Élelmezési és Mezőgazdasági Minisztérium (BMEL) 2020. évi táplálkozási riportja szerint egy reprezentatív felmérés alapján a német állampolgárok 98%-a tartja fontosnak az ízt az étkezés során. Ugyanakkor a megkérdezettek 90%-a az egészséges táplálkozást is kiemelte, mint fontos szempontot. Az íz és egészséges táplálkozás mellett a megkérdezettek 52%-nál bizonyultak fontosnak az egyszerűen és gyorsan elkészíthető ételek. Ezt követő fontos kritérium még, hogy a termék kalóriaszegény legyen (33%) de továbbra is kiemelkedő szempont például az ár (32%).

A regionális élelmiszerek növekvő tendenciája

Leginkább a regionális élelmiszer fogalmával kapcsolják össze a fogyasztók az ízt, a minőséget és a frissességet, de az otthont, az élelmiszerhez való szorosabb kapcsolatot, a rövid szállítási útvonalakat, a tápanyag körforgásának bezárulását és a regionális gazdaság támogatását is ide kötik. A koronavírus okozta válsággal egyidejűleg az étkezési és bevásárlási lehetőségek jelentősége és megbecsülése - különös tekintettel a regionális élelmiszerekre - megváltozott. Az élelmiszerek származására vonatkozó érdeklődés továbbra is jelentősen növekszik. Egyre több fogyasztó számára fontos, hogy az ételeik a saját régiójukból származzanak, így valamilyen közvetlen kapcsolatot keresnek az előállítókkal. A BMEL táplálkozási riportja szerint 2020 elején a regionális származás a megkérdezettek 83 %-ának volt fontos. Ezzel a DBV szerint a regionális termékek részesedése 2016 óta (73%) tovább növekedett.

Országszerte megszámlálhatatlan márka, minőségjelző és védjegy hangsúlyozza a regionalitást. Azonban az olyan kifejezések, mint a „régióból származó” vagy a „helyi” nem definiáltak. A regionális termékek előállítói maguk határozhatják meg, milyen nagy maga a régió, így a regionális szó jelentését sokan különbözőképpen értelmezik. Ez lehet egy 10-50 km-es sugarú kör, de terjedhet akár egy szűkebb tartománytól egészen Németországig.

A regionális friss

A regionális termékeket frissebbnek értékelik (77 %) más élelmiszerekkel való összehasonlítás során. Érdekes, hogy a bio-termékek esetében ez a benyomás a fogyasztók mindösszesen 29 %-ánál van jelen. A frissesség mellett a másik elengedhetetlen szempont a regionális élelmiszerek esetén a magas minőség. A legtöbb regionális terméket jelenleg az élelmiszer-kiskereskedelemben vásárolják; a termelői piacok marketingje hanyatlóban van. A regionális kínálatra irányuló tendencia a vendéglátásban is folytatódott, de a 2020-as „koronás” év a bezárások okán megtörte ezeket a trendeket.

Növekszik az online élelmiszer-kereskedelem szerepe

Az élelmiszerek online rendelésének trendje tovább növekszik. A maga közel 1,6 Mrd euró forgalmával, illetve az élelmiszer-kereskedelem 0,8 %-ával ez egy relatív kicsi piac, de összességében hatalmas növekedési potenciált mutat. Az utóbbi 5 évben évente körülbelül 20%-ot növekedett. Ma már a közvetlenül a termelésből származó élelmiszereket is elérhetővé tették az interneten, ami a piacok mellett egy új bevételi forrást biztosít a termelők számára. A felmérés szerint főleg édességeket, készételeket, konzervipari termékeket és speciális élelmiszereket vásárolnak online. De a hús-és hentesáru, a tejtermékek épp úgy felkerültek az online bevásárlólistákra, mint a gyümölcs és a zöldség.
Az összes online-értékesítésből (2019: 72,6 Mrd. €) az élelmiszer-kereskedelem csupán 2,2 %-ot tesz ki. A koronavírus azonban az online élelmiszer-kereskedelmet felerősítette. A Bitkom digitális szövetség 2020. májusában a német fogyasztók között elvégzett reprezentatív felmérése alapján a megkérdezettek csupán 30%-a vásárolt élelmiszert az interneten, de a koronavírus előtt ez a szám még csak 16 % volt.

Egy négyzetméteres „gazdaboltok”

Az élelmiszer-higiéniára és más előírásokra való odafigyelés mellett Németországban körülbelül 850 gazda invesztált automatákba azzal a céllal, hogy a tej és tejtermékeiket, de más gazdaságból származó és regionális terméket is közvetlenül tudják a fogyasztók számára értékesíteni. Az automatákat gyakran a gazdaság előtt helyezték el, így a vásárlók közvetlenül láthatják, honnan származik az élelmiszer. Az innen vásárolt termékek esetenként többe kerülhetnek, mint a diszkontláncokban, de a mezőgazdasági környezet biztonságot nyújtó érzete és tapasztalata a vásárlók szerint megéri a többletköltségeket. Ráadásul pl. a tejautomatákat alkalmazó vállalkozások 10%-a ma már ökológiai gazdálkodást folytat.

A mezőgazdasági termelők számára az automata sok esetben a mezőgazdasági termékek közvetlen értékesítésének egy újabb belépési pontja. A 2019. évi tej értékesítés és az automatákból származó eladás átlagosan körülbelül 13 000 liter volt, de az automaták működésében jelentős különbségek mutatkoztak. Összességében azonban jó befektetésnek bizonyultak, ugyanis a koronavírus okozta történések hatására a 2020. évi termelői értékesítés ugrásszerűen megnőtt.

NAK/Horváth Vivien