Tízszázalékos bővülést mért az Agrárgazdasági Kutató Intézet az idei első féléves mezőgép-forgalomban. Egyértelműen látszik a gépbeszerzési támogatások hatása mellett az önellátásra törekvés is.
Egyre jobban koncentrálódik nemcsak a hazai mezőgazdaság, de a gépforgalmazás is – derül ki az Agrárgazdasági Kutató Intézet legfrissebb, a 2018 első félévét elemző összesítéséből. A statisztikát ugyan 139 mezőgép-forgalmazó és -gyártó eladási jelentése alapján készítették, a végfelhasználói értékesítés 76 százalékát azonban mindössze 15 cég forgalmazta 2018. január-júniusa között. Az arány tavaly 74 százalékos volt.
De nemcsak ebben érzékelhető változás: egyrészt az ágazat szempontjából kedvező, hogy két év visszaesése után tavaly már egyértelmű bővülés jellemezte a hazai és az európai géppiacot is. Az idén pedig folytatódott a növekedés, az idei első félév értékesítései 10 százalékkal haladták meg a 2017 első hat havi eladások értékét, elérve így a 83,8 milliárd forintos forgalmat. A géppark korszerűsödése egyúttal azzal jár, hogy az alkatrész forgalom nem változott az előző évi 23,6 milliárd forintos értékhez képest.
Emellett az eladott eszközök típusa is érdekes változásokra világít rá. Az adatok szerint a gépberuházások értékének 58 százalékát az erőgépek, 42 százalékát az erőgépek munkagépei és az egyéb gépek adták. A teljes értékesítésen belül a traktorok 34 százalékos, a gabonakombájnok 16 százalékos arányt képviseltek. Utóbbiból negyedével, 167 darabra csökkent az idén gazdára találó új eszközök száma, a forgalom pedig 12,9 milliárdot forintot tett ki. Ehhez képest a traktorokra a tavalyihoz képest 8 százalékkal nagyobb kereslet volt az idei első félévben, ami 1502 darab értékesítését jelentette közel 28 milliárd forint értékben. Érdekesség, hogy a leginkább az 50-140 lóerő közötti gépeket vették a termelők (az értékesített mennyiség 61 százaléka tartozott e két kategóriába), de jelentősen nőtt a 261 lóerő feletti teljesítményűek iránti kereslet is.
A nagyobb teljesítményű traktorok iránti keresletet több tényező mozgathatja. Bizonyos gazdaságméret felett gazdaságosabb lehet a több célra is használható kerekes traktorból a legnagyobb teljesítmény. Érdekesség, hogy az AKI statisztikája szerint az idén talajlazítókból 65, tárcsás talajművelőkből 22 százalékkal nőttek az eladások az AKI jelentése szerint. Ez arra utalhat, hogy nő az érdeklődés a talajkímélő művelési módok iránt – a KSH 2016 gazdaságszerkezeti összeírásának tanúsága szerint több mint 350 ezer hektáron alkalmaznak kifejezetten talajkímélő művelési módszereket, ami mellett gazdaságméret szerint vizsgálva túlnyomórészt a 100 hektár feletti területen gazdálkodók döntenek. Egyébként összesen fél év alatt 2531 darab új talajművelő eszköz talált új gazdára.
Ha mindehhez azt is hozzávesszük, hogy a tápanyag-kijuttató gépekből 8, vetőgépekből 9, növényvédő gépekből 34, pótkocsikból 33, bálaszállító kocsikból 77 százalékkal nőtt az értékesített mennyiség 2018 első felében a bázisidőszakhoz képest, akkor nem nehéz arra a következtetésre jutni, hogy egyre inkább önellátásra, külső szolgáltatóktól való függetlenségre rendezkednek be a tőkeerősebb, beruházni képes gazdálkodók. Mondjuk ezzel csak igazodnak ahhoz a globális trendhez, mely szerint az időjárás kiszámíthatatlansága miatt az egyes munkafolyamatok az adott növénykultúrának megfelelő, optimális időben megkezdett és mielőbbi befejezésével a költségmegtakarítás mellett hozammaximálásra kell törekedni.
A pályázati támogatások hatása is tetten érhető már az első féléves adatokban is, pedig jelentősebb számban csak 2017 végén kapták kézhez a támogatási döntésekről szóló értesítéseket a az állattenyésztési telepek korszerűsítésére és a kertészeti gépbeszerzésekre kiírt felhívásokra pályázó termelők. A bálázók iránti kereslet 50, a szálastakarmány-betakarítók 20, a gyümölcs- és szőlőápolási gépeké 55 százalékkal bővült 2017 első félévéhez képest. (forrás: OTP Agrár) (fotó: Lévai Zsolt/NAK)
Csökkent a műtrágya-import
Idén az első fél évben a forgalmazók 850 ezer tonna műtrágyát értékesítettek közvetlenül mezőgazdasági termelők részére, ami 4,8 százalékkal nagyobb mennyiség, mint az egy évvel korábbi – közölte az Agrárgazdasági Kutató Intézet. A műtrágyaárak közben átlagosan 2,1 százalékkal csökkentek. A mezőgazdasági termelők által 2018 első fél évében vásárolt műtrágya nitrogén-foszfor-kálium (NPK) hatóanyag-tartalma 278,5 ezer tonna volt, 9,8 ezer tonnával, 4 százalékkal több az egy évvel korábbinál. A nitrogénhatóanyag-tartalom 4 százalékkal, a foszforé 7 százalékkal lett magasabb, mint a bázisidőszakban, a káliumé pedig változatlan maradt. Az év első öt hónapjában 743 ezer tonna importműtrágya érkezett Magyarországra. A teljes mennyiség 1,4 százalékkal kevesebb volt, mint 2017 első öt hónapjában, mert bár az egyszerű nitrogénműtrágya importvolumene 9,4 százalékkal nőtt, az összetett műtrágyák behozatala 18,3 százalékkal csökkent. Az importműtrágyák átlagára 10 százalékkal csökkent 2017 azonos időszakához képest. (forrás: vg.hu)
Felhívjunk tagjaink figyelmét, hogy ügyintéző felületünk átalakult. A részletekről érdeklődjön