Az egyedi szennyvízkezelés a vidéki térségek falvainak megújítására vonatkozó pályázatról készített összefoglaló 2016. 05. 18-i időállapot szerint, tájékoztató jelleggel készült. A pályázati felhívás és annak mellékletei, a kapcsolódó közleményekkel együtt a hivatalos www.szechenyi2020.hu pályázati portálon jelennek meg, melyeknek nyomon követése a pályázó felelőssége.
Egyedi szennyvízkezelés a vidéki térségek falvainak megújítására
A felhívás kódszáma: VP6-7.2.1.2-16
Támogatható tevékenységek köre
a) Kisebb kapacitású, egyedi szennyvízkezelő berendezések beszerzésének segítségével a tisztított szennyvíz arc vízbe vagy elszikkasztás után talajba vezetése;
b) Nagyobb kapacitású, több lakóingatlant kiszolgáló, egyedi szennyvízkezelő berendezések beszerzése 50 lakos egyenértékig, a hozzá kapcsolódó gyűjtőhálózat kialakítása;
c) Egyedi, zárt szennyvíztárolók létesítése, az azokból nem közművel összegyűjtött háztartási szennyvíz meglévő szabad kapacitással és fogadó műtárggyal rendelkező művi szennyvíztisztító telepre szállítása;
d) A vízügyi és vízvédelmi hatóság által a szennyvíztisztító telepre határozattal megállapított bírság, vagy szintén határozattal a szennyezéscsökkentési ütemtervben megfogalmazott kötelezés alapján vagy a környezetvédelmi és természetvédelmi hatóság kötelezése alapján, vagy a környezetvédelmi és természetvédelmi hatóság kötelezése alapján, továbbá a befogadó jó állapotának elérése érdekében a már meglévő, üzemelő 2000 lakosegyenérték alatti biológiai szennyvíztisztító telepek tisztított szennyvizének utótisztítása természetközeli szennyvíztisztítási eljárással;
e) Decentralizált szennyvízkezelés: gyűjtőrendszer és egyedi szennyvízkezelő berendezések a tisztítottszennyvíz helyben tartásával, természetközeli tisztított szennyvízhasznosítással (pl. nyárfás öntözés), vagy utótisztításával, felszíni víz, vagy talaj befogadóval;
f) Gyűjtőrendszer és elé kapcsolt biológiával rendelkező természetközeli szennyvíztisztító telep kiépítése a tisztított szennyvíz felszíni vízbe vezetésével, vagy helyben tartásával, illetve a tisztított szennyvíz részbeni vagy teljes hasznosításával.
Önállóan nem támogatható tevékenységek köre
a) Előkészítési tevékenységek (pl. kötelezően előírt előzetes tanulmányok, engedélyezési-, műszaki-, tender és kiviteli tervek készítése);
b) Projektmenedzsment tevékenységek;
c) Próbaüzem;
d) Monitoring rendszer kiépítése (amennyiben jogszabályi előírás alapján kötelező);
e) Nem közművel összegyűjtött háztartási szennyvíz szállító gépjármű beszerzése;
f) Az egyedi szennyvízkezelő berendezésekből kikerülő szennyvíziszap szállításához szükséges jármű vásárlása;
g) Az üzemeltetéssel kapcsolatos szemléletformálás, üzemelő berendezések bemutatóján részvétel, amennyiben releváns;
h) A Települési Szennyvízkezelési Program készítése, vagy felülvizsgálata;
i) A támogatásból létrehozandó létesítmények megközelítéséhez elengedhetetlenül szükséges és indokolt infrastrukturális beruházások megvalósítása;
j) A projekt keretében létrehozott szennyvíz-csatornahálózat építésével közvetlenül érintett, a beruházás során sérült közúthálózati sáv, járda, kapubejáró, parkoló felület eredetivel azonos minőségi és mennyiségi paraméterekkel történő helyreállítása, szakmai indokoltság alapján. Teljes forgalmi sáv felújítása kizárólag indokolt esetben, a Magyar Közút Nonprofit Zrt. által kiadott, a projekt által érintett útszakaszra vonatkozó kötelezés alapján lehetséges.
Kedvezményezettek köre
A Nemzeti Települési Szennyvízelvezetési és – tisztítási Megvalósítási Programról szóló 25/2002 (II.27.) Korm. rendelet 2. számú mellékletében meghatározott agglomerációs településlistákon nem szereplő, vidéki térségben lévő, 2000 lakosegyenérték alatti szennyvízkibocsátással jellemezhető települések, településcsoportok, illetve a 2000 lakosegyenérték alatti települések külterületi településrészei infrastrukturális fejlesztéséhez:
a) települési önkormányzatok a községekben, a városokban, járásszékhely városokban, megyei jogú városokban és a fővárosi kerületekben működnek és
b) azon társulásaik, melyet a helyi önkormányzatok képviselő-testületei megállapodhatnak abban, hogy egy vagy több önkormányzati feladat- és hatáskör, valamint a polgármester és a jegyző államigazgatási feladat- és hatáskörének hatékonyabb, célszerűbb ellátására jogi személyiséggel rendelkező társulást hoznak létre.
Támogatási kérelmet az a szervezet nyújthat be, amely rendelkezik az MVH eljárási törvény szerint ügyfél-azonosítóval, tehát nyilvántartásba vett ügyfél.
A támogatási kérelem benyújtására konzorciumi formában is van lehetőség. Konzorcium esetében a konzorcium összes tagjának rendelkeznie kell, amely rendelkezik az MVH eljárási törvény szerint ügyfél-azonosítóval, tehát nyilvántartásba vett ügyfél.
Határidők
A Felhívásra beérkező támogatási kérelmek standard kiválasztási eljárásrendben, szakaszosan kerülnek elbírálásra.
A támogatási kérelmek benyújtása: 2016.04.22. - 2018.04.21. lehetséges
Ezalatt az alábbi értékelési határnapokig benyújtásra került projektek kerülnek együttesen elbírálásra:
Az első szakasz zárása: 2016.08.15.
A második szakasz zárása: 2016.12.14.
A harmadik szakasz zárása: 2017.05.15.
A negyedik szakasz zárása: 2017.12.13.
Az ötödik szakasz zárása: 2018.04.21.
A támogatási kérelmet kizárólag az MVH elektronikus felületén, ügyfélkapun keresztül lehet benyújtani. elektronikus úton az elektronikus kérelembenyújtás alkalmazásáról szóló kormányrendeletben meghatározott elektronikus űrlapkitöltő szolgáltatás segítségével. A támogatási kérelemhez csatolandó dokumentumokat elektronikus úton elektronikus formában, vagy papír alapú dokumentumok esetében szkennelve, olvasható formában kell csatolni a kérelemhez.
Amennyiben a támogatásra rendelkezésre álló forráskeret kimerül vagy annak kimerülése előre jelezhető, az irányító hatóság a benyújtási határidő előtt a benyújtás lehetőségét felfüggesztheti vagy a felhívást lezárhatja.
Ha a támogatási kérelem benyújtási időszak lezárásra kerül, akkor a kérelem legkésőbb az irányító hatóság közleményben meghatározott időpontig szerkeszthető és nyújtható be.
Támogatás mértéke, intenzitása (előleg, önerő)
– Az igényelhető vissza nem térítendő támogatás összege: maximum 155 millió Ft.
– A támogatás maximális mértéke a fejlesztés helye szerinti település(ek)re vonatkozóan az alábbiak szerint alakul:
A 290/2014 (XI. 26.) Korm. rendelet szerinti kategóriába tartozó járásban lévő település
A járások – komplex mutató alapján – emelkedő sorrendbe állított listája nem besorolt kedvezményezett fejlesztendő komplex programmal fejlesztendő
Maximális támogatási intenzitás 75% 85% 90% 95%
– Közszolgáltatásért járó ellentételezés alapján nyújtott támogatás esetén a támogatás maximális mértéke az elszámolható költség 100%-a, figyelemmel az alábbiakra is: Az ellentételezés összege évente és feladatonként nem haladhatja meg a 15 millió eurónak megfelelő forintösszeget. Amennyiben az ellentételezés összege a megbízás időszaka alatt változik, úgy az éves összeget a megbízási időtartamra tervezett ellentételezés éves összegeinek átlagaként kell kiszámítani.
– Előleg igénylése: a támogatott projektek esetében az utófinanszírozású tevékenységekre igénybe vehető maximális előleg mértéke a megítélt támogatás 50 %-a.
– Az önerő rendelkezésre állását a támogatási kérelem benyújtásakor a támogatást igénylőnek nyilatkozattal, míg legkésőbb az első kifizetési kérelem benyújtásakor (ideértve az előlegigénylését is).
Elszámolható költségek
a) épület, építmény rekonstrukciója, fejlesztése (bővítés esetén a bővítmény hasznos alapterülete nem haladhatja meg az eredeti hasznos alapterület 50%-át, betartva a projekt keretében megvalósítandó tevékenységek fejezetben szereplő nem támogatható tevékenységekkel kapcsolatos korlátozást).
b) új gépek és berendezések vásárlása;
c) egyéb általános költségek, például az építészek, mérnökök díjai, hatósági díjak, tanácsadási díjak, a környezeti/pénzügyi fenntarthatóságra vonatkozó tervezési díjak, a projekt-menedzsment költség;
d) a következő immateriális beruházások: számítógépes szoftverek megvásárlása vagy kifejlesztése, valamint szabadalmak, licencek, szerzői jogok és védjegyek megszerzése;
e) Az egyedi, zárt szennyvíztárolók létesítése, az azokból nem közművel összegyűjtött háztartási szennyvíz meglévő szabad kapacitással és fogadó műtárggyal rendelkező művi szennyvíztisztító telepre szállítása; valamint a vízügyi és vízvédelmi hatóság által a szennyvíztisztító telepre határozattal megállapított bírság, vagy szintén határozattal a szennyezéscsökkentési ütemtervben megfogalmazott kötelezés alapján vagy a környezetvédelmi és természetvédelmi hatóság kötelezése alapján, vagy a környezetvédelmi és természetvédelmi hatóság kötelezése alapján, továbbá a befogadó jó állapotának elérése érdekében4 a már meglévő, üzemelő 2000 lakosegyenérték alatti biológiai szennyvíztisztító telepek tisztított szennyvizének utótisztítása természetközeli szennyvíztisztítási eljárással” tartozó kiadások együttes összege nem haladhatja meg a projekt összes elszámolható kiadásának az 5%-át;
f) A kisebb kapacitású, egyedi szennyvízkezelő berendezések beszerzésének segítségével a tisztított szennyvíz felszíni vízbe vagy elszikkasztás után talajba vezetése kapcsolódóan szükséges ingatlan vásárlása az érintett projekt teljes elszámolható kiadásának 2%-át meg nem haladó mértékig, valamint természetbeni hozzájárulásként elszámolható a beruházáshoz elengedhetetlen, már meglévő termőföld vagy ingatlan értéke, ha nem haladja meg az érintett projekt teljes elszámolható kiadásának 2%-át;
g) A beruházáshoz szükséges infrastrukturális fejlesztés, mely nem haladhatja meg az érintett projekt teljes elszámolható kiadásának 15%-át;
h) A terület előkészítéséhez kapcsolódó (régészeti feltárás, lőszermentesítés, földmunkák stb.) kiadások nem haladhatják meg az Gyűjtőrendszer és elé kapcsolt biológiával rendelkező5 természetközeli szennyvíztisztító telep kiépítése a tisztított szennyvíz felszíni vízbe vezetésével, vagy helyben tartásával, illetve a tisztított szennyvíz részbeni vagy teljes hasznosításával elszámolható kiadásának a 2%-át;
Átalány alapú elszámolásra a felhívás keretében nincs lehetőség.
Jogkövetkezmények
A támogató a szerződéstől eláll, amennyiben:
– a támogatási vagy pénzügyi eszköz esetén a finanszírozási döntés tartalmát érdemben befolyásoló valótlan, hamis vagy megtévesztő adatot szolgáltatott vagy ilyen nyilatkozatot tett, vagy
– jogerős végzéssel elrendelt felszámolási-, csőd-, végelszámolási- vagy egyéb – a megszüntetésére irányuló, jogszabályban meghatározott – eljárás alatt áll, vagy
– nem felel meg a rendezett munkaügyi kapcsolatok követelményeinek, valamint
o a köztulajdonban álló gazdasági társaságok takarékosabb működéséről szóló törvényben foglalt közzétételi kötelezettségének nem tett eleget, és
o nem minősül átlátható szervezetnek.
– mesterségesen teremtette meg a támogatási jogosultság megszerzéséhez szükséges körülményeket azzal a céllal, hogy a támogatási rendszer céljaival ellentétes előnyhöz jusson.
– a Kedvezményezett személyében történő változás esetén, amennyiben KKV státuszát felvásárlás folytán veszíti el és nagyvállalat nem lett volna támogatható adott felhívás keretében, elveszíti a támogatásra való jogosultságát.
Tartalmi értékelési szempontokban során vállalt kötelezettségekhez fűződő jogkövetkezmények:
– Amennyiben a projekt végrehajtására rendelkezésre álló időtartam alatt, valamint a projektmegvalósulás befejezését követő ellenőrzések során megállapítást nyer, hogy a Kedvezményezett a tartalmi értékelési szempontok során vállalt kötelezettségeinek nem tett eleget, a támogatás jogosulatlanul igénybe vett támogatásnak minősül és köteles a 7. számú ”szankciós táblázat” c. mellékletben - támogatási tevékenység szerint meghatározott táblázatban rögzített támogatási összeg visszafizetésére
Kapcsolódó nyomtatványok, mellékletek
A támogatási kérelem elkészítésekor a következő mellékletek csatolása szükséges:
– A pályázó önkormányzat/ok jegyzője által hitelesített Települési Szennyvízkezelési Program (a Települési Szennyvízkezelési Programban szerepeltetni kell a település szennyvízkibocsátására vonatkozó adatot (LE));
– Vízjogi engedélyköteles beruházás esetén: az elvi vízjogi engedély csatolása, amennyiben a tisztított szennyvíz mennyisége nem éri el az 500 m3/év mennyiséget, úgy elegendő a jegyző, mint I. fokú vízügyi hatóság által kiadott vízügyi hatósági engedély csatolása;
– Területi Vízgazdálkodási Tanács Szakmai Bizottsága szakvéleménye;
– A tartalmi-értékelési szempontok alapját képező Kiválasztási kritériumok és a kiválasztási eljárásrend fejezetben található táblázat alátámasztói igazolásai, nyilatkozatai, dokumentumai; A tartalmi értékelési szempontok alapján maximálisan 100 pont adható. Nem támogathatóak azok a kérelmek, amelyek esetében a fenti szempontrendszer alapján a kérelemre adott összpontszám nem éri el a minimális 40 pontot, továbbá a megvalósíthatósági tanulmány minőségére adható maximum 65 ponton belül a 33 pontot.
– Megvalósíthatósági tanulmány
– A fejlesztéssel érintett ingatlan(ok) tulajdonosának/tulajdonosainak hozzájáruló nyilatkozata a fejlesztéshez;
– Bírságolás, vagy szennyezéscsökkentési ütemterv esetén a vízügyi és vízvédelmi hatóság határozata, vagy a környezetvédelmi és természetvédelmi hatóság kötelezése alapján, illetve a pályázó nyilatkozata, amennyiben a fejlesztésre a Vízgyűjtőgazdálkodási Terv felülvizsgálata során (VGT2) az abban foglalt kiegészítő intézkedés szükségességére tekintettel - a befogadó jó állapotba helyezésének elérése érdekében – kerül a projekt benyújtásra (kizárólag az Önállóan támogatható tevékenységek c. fejezet d) támogatható tevékenysége esetén releváns);
– A település rendezési tervéhez, a járási, megyei stratégiai dokumentumhoz való kapcsolódást igazoló dokumentum;
– A keletkező szennyvíziszapot befogadó szennyvíztisztító telep üzemeltetői befogadó nyilatkozata;
– A nem közművel összegyűjtött háztartási szennyvizet befogadó szennyvíztisztító telep üzemeltetőjének befogadó nyilatkozata a fogadás (szabad kapacitás és fogadó műtárgy) rendelkezésre állásáról (amennyiben releváns);
– Eszköz, illetve gép/jármű beszerzése esetén a műszaki leírást;
– ÉNGY-ben nem szereplő kiadási tételek esetében három darab árajánlatot és az árajánlatok közötti választás indoklását;
– Építési beruházások esetén:
– építésiengedély-köteles beruházás esetén
- az ügyfél nevére szóló jogerős és érvényes építési engedélyt vagy ennek hiányában a hatóság közokirati formában kiállított igazolását az építésügyi eljárás megindításáról, és
- az ügyfél nevére szóló – a tervezői névjegyzékben szereplő tervező ellenjegyzésével ellátott – építészeti-műszaki dokumentációt, ami a tervezett építmény jellegétől függően tartalmazza a helyszínrajzot és a műszaki leírást,
– nem építésiengedély-köteles beruházás esetén
- az ügyfél nevére szóló, az illetékes építésügyi hatóság által kiadott eredeti nyilatkozatot arról, hogy az építési tevékenység nem építési engedélyköteles, és
- az ügyfél nevére szóló - a tervezői névjegyzékben szereplő tervező ellenjegyzésével ellátott – építészeti-műszaki tervdokumentáció, ami a tervezett építmény jellegétől függően tartalmazza a helyszínrajzot és a műszaki leírást.
Kapcsolódó jogszabályok, információk
- 91/271/EGK irányelv a települési szennyvíz kezeléséről;
- 2000/60/EK Víz Keretirányelv;
- A 2008/98/EK irányelv a hulladékokról;
- 1995. évi LVII. törvény a vízgazdálkodásról;
- 2000. évi CXII. tv. a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet Területrendezési Tervének elfogadásáról és a Balatoni Területrendezési Szabályzat megállapításáról;
- 2011. évi CCIX. törvény a víziközmű-szolgáltatásról;
- 1995. évi LIII. törvény a környezet védelmének általános szabályairól;
- 1996. évi LIII. törvény a természet védelméről;
- 2003. évi XXVI. törvény az országos területrendezési tervről;
- 2003. évi LXXXIX. törvény a környezetterhelési díjról;
- 2013. évi CXXII. törvény a mező- és erdőgazdasági földek fogalmáról;
- 2011. évi CLXXXIX. törvény Magyarország helyi önkormányzatairól;
- 2013. évi V. törvény a Polgári Törvénykönyvről
- 2015. évi C. törvény Magyarország 2016. évi központi költségvetéséről (a települési önkormányzatok részére a nem közművel összegyűjtött háztartási szennyvíz begyűjtéséhez kapcsolódóan nyújtott támogatással összefüggésben);
- 25/2002 (II. 27.) Korm. rendelet a nemzeti települési szennyvízelvezetési és tisztítási megvalósítási programról;
- 379/2015. (XII. 8.) Korm. rendelet Magyarország települési szennyvíz-elvezetési és -tisztítási helyzetét nyilvántartó Településsoros Jegyzékről és Tájékoztató Jegyzékről, valamint a szennyvíz-elvezetési agglomerációk lehatárolásáról
- 147/2010. (IV.29.) Korm. rendelet a vizek hasznosítását, védelmét és kártételeinek elhárítását szolgáló tevékenységekre és létesítményekre vonatkozó általános szabályokról;
- 123/1997. (VII. 18.) Korm. rendelet a vízbázisok, a távlati vízbázisok, valamint az ivóvízellátást szolgáló vízilétesítmények védelméről;
- 255/2014. (X. 10.) Korm. rendelet a 2014–2020 programozási időszakra rendelt források felhasználására vonatkozó uniós versenyjogi értelemben vett állami támogatási szabályokról;
- 272/2014. (XI. 5.) Korm. rendelet a 2014–2020 programozási időszakban az egyes európai uniós alapokból származó támogatások felhasználásának rendjéről;
- 455/2013. (XI. 29.) Korm. rendelet a nem közművel összegyűjtött háztartási szennyvíz begyűjtésére vonatkozó közszolgáltatási tevékenység részletes szabályairól;
- 378/2015. (XII. 8.) Korm. rendelet a nem közművel összegyűjtött háztartási szennyvíz begyűjtésére vonatkozó nem rendszeres közszolgáltatásról;
- 219/2004 (VII. 21.) Korm. rendelet a felszín alatti vizek védelméről;
- 220/2004. (VII.21.) Korm. rendelet a felszíni vizek minősége védelmének szabályairól;
- 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet az országos településrendezési és építési követelményekről;
- 290/2014. (XI. 26.) Korm. rendelet a kedvezményezett járások besorolásáról;
- 58/2013. (II. 27.) Korm. rendelet a víziközmű-szolgáltatásról szóló 2011. évi CCIX. törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról;
- 240/2000. (XII. 23.) Korm. rendelet a települési szennyvíztisztítás szempontjából érzékeny felszíni vizek és vízgyűjtőterületük kijelöléséről;
- 72/1996. (V.22.) Korm. rend. a vízgazdálkodási hatósági jogkör gyakorlásáról;
- 50/2001. (IV. 3.) Korm. rendelet a szennyvizek és szennyvíziszapok mezőgazdasági felhasználásának és kezelésének szabályairól;
- 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet a környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról;
- 275/2004. (X. 8.) Korm. rendelet az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területekről;
- 27/2006. (II.7.) Korm. rend. a vizek mezőgazdasági eredetű nitrátszennyezéssel szembeni védelméről;
- 223/2014. (IX. 4.) Korm. rendelet a vízügyi igazgatási és a vízügyi, valamint a vízvédelmi hatósági feladatokat ellátó szervek kijelöléséről;
- 71/2015. (III. 30.) Korm. rendelet a környezetvédelmi és természetvédelmi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről;
- 368/2001 Kr.(Ávr.)
- 27/2004.(XII.25.) KvVM rend. a felszín alatti víz állapota szempontjából érzékeny területeken lévő települések besorolásáról;
- 7/2005. (III.1.) KvVM rend. a felszín alatti víz állapota szempontjából érzékeny területeken lévő települések besorolásáról szóló. (XII.25.) KvVM rendelet módosításáról;
- 28/2004. (XII. 25.) KvVM rendelet a vízszennyező anyagok kibocsátásaira vonatkozó határértékekről és alkalmazásuk egyes szabályairól;
- 30/2008. (XII. 31. ) KvVM rendelet a vizek hasznosítását, védelmét és kártételeinek elhárítását szolgáló tevékenységekre és létesítményekre vonatkozó műszaki szabályokról;
- 10/2010. (VIII.18.) VM rendelet a felszíni víz szennyezettségi határértékeiről és azok alkalmazásának szabályairól;
- 43/2007. (VI. 1.) FVM rendelet a nitrátérzékeny területeknek a MePAR szerinti blokkok szintjén történő közzétételéről;
- 1042/2012 (II. 23.) Korm. hat. Magyarország vízgyűjtő-gazdálkodási terve (VGT);
- 1821/2015. (XI. 12.) Korm. hat. a Balaton Területfejlesztési Koncepció (2014–2030) és a Balaton Területfejlesztési Stratégiai Program elfogadásáról, valamint a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet területén a 2014–2020-as uniós és hazai forrásokból megvalósuló beruházásokról;
- 1721/2015. (X. 6.) Korm. hat. a Vidékfejlesztési Program 2015. évre szóló éves fejlesztési keretének megállapításáról;
Kapcsolódó intézményrendszer
– vízjogi engedélyeztetést a területileg illetékes vízügyi hatáskörrel rendelkező Megyei Katasztrófavédelmi igazgatóság folytatja le,
– víztest állapotáról vagyonkezelői nyilatkozatot a vízjogi engedélyekhez a területileg illetékes Vízügyi Igazgatóságoktól kell beszerezni. (a vízügyi hatóság és a vízügyi igazgatóság nem ugyanazon szerv!)
– környezetvédelmi eljárásokat, a Megyei Kormányhivatal, Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főosztály folytatja le,
– talajvédelemi eljárásokat a Megyei Kormányhivatal, Élelmiszerlánc-biztonsági, Növény- és Talajvédelmi Főosztálya folytatja le,
– ingatlannal kapcsolatos ügyintézésben a Megyei Kormányhivatal, Földhivatali Főosztálya jár el,
– építéssel kapcsolatos ügyekben a Megyei Kormányhivatal, Építésügyi és Örökségvédelmi, Hatósági, Oktatási és Törvényességi Felügyeleti Főosztálya jár el.
Felhívjunk tagjaink figyelmét, hogy ügyintéző felületünk átalakult. A részletekről érdeklődjön