Mezőgazdasági termelés

Megváltoznak a szántóföldi vetésváltás szabályai.

Az Agrárminisztérium tájékoztatót tett közzé a 2023-ban induló új Közös Agrárpolitika (KAP) alapján megváltozó szántóföldi vetésváltás szabályrendszerével kapcsolatosan. Fontos az új elvek mielőbbi ismerete, mivel a 2023-as vetésszerkezetet már az új elvek mentén kell a gazdálkodóknak megvalósítaniuk, hiszen már ősszel az ismeretek birtokában kell a vetéseket megkezdeni, eltervezni. 

Fontos, hogy a 2022 őszi vetések megtervezésekor már figyelembe kell venni a 2023-tól érvényes vetésváltási szabályokat.

A jelenlegi kölcsönös megfeleltetésben is szereplő, vetésváltásra vonatkozó előírás némileg átalakul, amelyet 2023-tól minden 10 hektárnál nagyobb szántóterületet művelő gazdálkodónak alkalmaznia kell.

Főszabály: a vetésváltást minden évben az összes szántóföldi táblán el kell végezni azzal a rugalmassággal, hogy egy naptári évben elegendő az adott gazdaság szántóföldi területének legalább 1/3-ad részén (33,33%-án) az előző évhez képest más növénykultúrát termeszteni. A minden egyes táblát magában foglaló vetésváltásnak így legfeljebb 3 év alatt kell megtörténnie. Azaz a harmadik év végére minden egyes szántóföldi táblán legalább egyszer más növénykultúrát kell termeszteni. Az induló évben, 2023-ban értelemszerűen a 2022. év lesz a viszonyítási alap, ami aztán folyamatosan követi a naptári éveket. Lényeges, hogy az előírásnak bármely egymást követő három évben teljesülnie kell – pl-2022-2023-2024, vagy 2023-2024-2025; illetve pl. 2024-2025-2026 stb. -, azaz bármely kiragadott 3 egymást követő évben az érintett területi egységen legalább egyszer másféle növénykultúrát kell termeszteni, mint a másik két évben. Ha pl. szemeskukorica volt 2022-ben a területen, 2023-ban még lehet szemeskukorica, de 2024-ben már nem. Ugyanezen területen, ha 2024-ben búza volt, 2025-ben ismét búza, 2026-ben lehet szemeskukorica stb.

Növény- és talajvédelmi szempontból kritikus jelentőségű, hogy bizonyos növények semmiképpen nem kerülhetnek ugyanarra a területre két egymást követő évben. Ezen növények a következők: burgonya, napraforgó, repce, szója, cukorrépa, olajtök és dinnye.

Fontos eredménye a tárgyalásoknak, hogy a vetőmag előállítás céljából termesztett hibridkukorica 4 egymást követő évben termeszthető ugyanazon a területen.

A vetésváltásba a másodvetés is beilleszthető, mint eddig, azaz, ha két (akár ugyanazon fajú) főnövény között egy más növényből álló másodvetés foglal helyet, akkor az is vetésváltásnak minősül. A másodvetést az egységes kérelemben be kell jelenteni, az adott kérelmezési év főnövénye után kell elvetni, s a következő igénylési év főnövényének vetése előtt kell betakarítani, beforgatni vagy megsemmisíteni. Ha pl. 2023-ban búza volt a területen, ezt követően adott évben zöldtrágyázási célú másodvetésre kerül sor keverékkel, úgy 2024-ben és 2025-ben is lehet búza.

Vannak továbbá olyan kivételek, amelyek esetében a vetésváltási szabályokat egyáltalán nem kell alkalmazni. A mentesülő üzem- és területtípusok a következők:

• a 10 hektárnál kisebb szántóterületet művelő gazdálkodók, vagy
• amennyiben a gazdálkodó a művelt szántóterületének több mint 75 százalékát gyep vagy egyéb egynyári takarmánynövény termesztésére, parlagon hagyott földterületként, hüvelyes növények termesztésére vagy e célok közül többre is használja, vagy
• amennyiben a gazdálkodó támogatható mezőgazdasági területének több mint 75 százaléka állandó gyepterület és azt gyep vagy egyéb egynyári takarmánynövény termesztésére vagy az év, illetve a növénytermesztési ciklus jelentős részében vízzel elárasztott növények termesztésére vagy ezek kombinációjára használják;
• évelő szántóföldi kultúrák;
• parlagon hagyott terület.

Lényeges változás, hogy a zöldítés keretében jelenleg kötelező terménydiverzifikáció követelményeit a gazdálkodóknak 2023-tól nem kell betartaniuk. Terménydiverzifikációs előírás alkalmazására az Agro-ökológiai Program (AÖP) keretében lesz a továbbiakban lehetőség.

NAK/ Sztahura Erzsébet