Környezetgazdálkodás

A vízkincsünkkel való helyes gazdálkodás nemcsak hazánk, hanem az egész világ egyik legnagyobb kihívása. Mindehhez azonban elengedhetetlen egy (víz)gazdálkodási paradigmaváltás: a természet erőforrásait korlátlanul rendelkezésre állónak tekintő szemlélet helyett egy tájba illesztett, a vizet megtartani tudó, egészséges és jó állapotú talajokkal való gazdálkodási rendszer bevezetésére van szükség. A táj adottságaihoz igazított mezőgazdasági termelés nemcsak a vízháztartás helyreállítását segíti, hanem hozzájárul a helyi mikroklíma stabilitáshoz és a gazdálkodók hosszú távú megélhetését is garantálja.

Mindezek szellemében került megrendezésre – immáron második alkalommal – a VízVálasztó Konferencia, amely a paradigmaváltás sürgetése mellett hasznos szakmai információkkal és tanácsokkal, valamint együttműködési lehetőségekkel is szolgált a résztvevőknek.

Az eseményt Kassai Lajos (lovasíjász és a konferencia védnöke) nyitotta meg. Beszédében hangsúlyozta a társadalom tájékoztatásának fontosságát a vízgazdálkodási helyzet súlyosságáról. Kiemelte, hogy a technikai és tudományos fejlettségünk lehetővé teszi a problémák kezelését, de az idő sürget. Gondolataival a többi felkért köszöntő is egyetértett, több alkalommal elhangzott, hogy nézőpontváltásra van szükség.

Szintén ezen ideákhoz csatlakozva V. Németh Zsolt (az Energiaügyi Minisztérium vízgazdálkodásért felelős államtitkára) beszámolt a vízügy területén ennek kapcsán eddig történt és tervezett változásokról: azaz, hogy 2024. augusztusában a vízügy önálló államtitkárságként egyesült az Energiaügyi Minisztériummal, illetve 2024. decemberében megalakult a Vízgazdálkodási Tárcaközi Bizottság, amelyben ott lesz az agrártársadalom képviselete (NAK, MAGOSZ, Országgyűlés Mezőgazdasági Bizottsága) és az illetékes társminisztériumok is (Megalakult a Vízgazdálkodási Tárcaközi Bizottság).

A köszöntőket követően a Vízválasztó Koncepció bemutatását illetően több tudományos előadást is hallhattunk, amelyekben kiemelték, hogy a vízgazdálkodás kulcsa a tájhoz igazított mezőgazdálkodásban rejlik.

Elhangzott, hogy a párolgásra nem veszteségként, hanem fontos környezeti szolgáltatásként kell tekintenünk. Hiszen a párolgással távozik a Földre érkező napenergia mintegy 70%-a, így annak hiányában gyakorlatilag fűtjük a felszínt. Láthattuk, hogy a mezőgazdasági területeken tapasztalható változások aggasztó képet mutatnak: míg korábban csak júliusban volt a párolgás nagyobb a csapadéknál, most már négy hónapon keresztül meghaladja azt. Ráadásul a csapadék mennyisége jelentősen eltolódott az őszi hónapokra, ami új kihívások elé állítja a gazdálkodókat. Mint elmondták, ezért is létfontosságú a "kis vízkör” megfelelő működtetése. (Kis vízkör: lokális vízkörforgás, ami jelentős szerepet vállal a helyi éghajlat szabályozásában és a vízgazdálkodásban, pl. a nyári csapadékok 30%-ért felelős) A megoldás tehát az, hogy amennyi vizet csak tudunk meg kell tartanunk, ehhez azonban együttműködés kell. Emellett fontos a talajok állapotának és minőségének javítása/helyreállítása és vízmegtartó képességének növelése, a regeneratív gazdálkodás irányába fordulás.

Az előadások összességében rávilágítottak arra, hogy a fenntartható vízgazdálkodás érdekében komplex megközelítésre van szükség, amely magában foglalja a tájhasználat átalakítását, a talajok regenerálását és a lokális vízkörforgás helyreállítását. A szakértők egyetértettek abban, hogy a jelenlegi gyakorlatok nem fenntarthatóak, és sürgős változtatásokra van szükség a vízkincsünkkel való helyes gazdálkodás érdekében.

Az előadásokat kerekasztal-beszélgetések követték, amelyeken megvitatásra kerültek a Vízválasztó Koncepció megvalósításának terepi, gyakorlati és szabályozási lehetőségei.

Majd zárásként egy szakmai fórum keretében beszéltek a meghívott vendégek a koncepció megvalósításának államigazgatási lehetőségeiről. A meghívottak között helyet foglalt többek közt Gacsályi József az OVF műszaki főigazgató helyettese, az Agrárminisztérium támogatási szakterületének képviseletében Madarász István, illetve a NAK részéről Balázs Viktor a kamara fenntarthatóságért és innovációért felelős országos alelnöke. A fórumon mindenki egyetértett abban, hogy nincs időnk halogatni a vízvisszatartás érdekében tenni kívánt lépéseket. Balázs Viktor is hangsúlyozta, hogy a gazdálkodóknak alkalmazkodniuk kell a megváltozott klimatikus viszonyokhoz, hiszen a felszíni vizeink hozamcsökkenésével együtt az altalajok vízkészlete is csökken, ami azt eredményezi, hogy a gazdálkodási gyakorlatokban is olyan művelési mód változtatások szükségesek, amelyekkel ezekhez a megváltozott környezeti feltételekhez tudunk alkalmazkodni.

 

Üzenetek a gazdálkodóknak

A konferencián elhangzottak alapján világossá vált, hogy a gazdálkodók szerepe kulcsfontosságú a vízgazdálkodási problémák kezelésében. A gazdák az alábbi területeken tehetnek a legtöbbet:

  • Vízmegtartás a tájban: Az árhullámok és nagyvizek visszatartása a területeken jelentős segítséget nyújthat a talajvízszint csökkenésének lassításában. Ehhez azonban az kell, hogy területeket adjanak át a gazdálkodók a víz fogadására.
  • Talajvédelem: A talaj víztartó képességének növelése érdekében fontos a talajművelési technikák felülvizsgálata és a talaj mikrobiális életének támogatása.
  • Természetes vízkörök fenntartása: A párolgás, mint környezeti szolgáltatás elismerése és támogatása hozzájárulhat a területek éghajlati stabilitásához.
  • Szemléletváltás: Az előadók mindegyike hangsúlyozta, hogy a fenntarthatóságot szolgáló szemlélet nemcsak lehetőség, hanem szükségszerűség a mezőgazdaságban.

 

A VízVálasztó II. Konferencia üzenete világos: a vízgazdálkodási problémák kezelése közös felelősség. A talaj, a víz és a táj kapcsolatának helyreállítása elengedhetetlen ahhoz, hogy gazdálkodóként, szakemberként és döntéshozóként egyaránt felkészüljünk a jövő kihívásaira. Az esemény rávilágított arra, hogy a természetes vízháztartás fenntartása nemcsak ökológiai, hanem gazdasági érdek is, amely hosszú távon mindannyiunk javát szolgálja.

A rendezvényen készült videók az alábbi linkeken érhetők el:

Vízválasztó II. Konferencia (1. rész)

Vízválasztó II. Konferencia (2. rész)

Vízválasztó II. Konferencia – Panelbeszélgetés - Vízválasztó Koncepció megvalósításának államigazgatási lehetőségeiről

 

NAK / Tuchbandné Varga Orsolya, Gyenes Adrienn

Címkék:

Kapcsolat

Nemzeti Agrárgazdasági Kamara

Székhely: 1115 Budapest, Bartók Béla út 105-113. (Bartók Udvar)

Adószám: 18399257-2-43

E-mail: ugyfelszolgalat@nak.hu

Zöld szám: +36 80 900 365

Személyes ügyfélfogadás

 

Falugazdász iroda elérhetősége

Őstermelői adatok lekérdezése

Youtube

Facebook

LinkedIn

Instagram

X

Válassza ki a kívánt ügyintézés típusát!

Felhívjunk tagjaink figyelmét, hogy ügyintéző felületünk átalakult. A részletekről érdeklődjön ITT.
  • TagnyilvántartásTagnyilvántartásban szereplő adatok megtekintése, módosítás bejelentése.
  • Tagdíj ügyintézésTagdíjjal kapcsolatos ügyintézés, korrekciós felület, online fizetés, bizonylatok letöltése
  • Ügyfélszolgálati ügyekTagsággal, tagdíjjal kapcsolatos ügyek intézése, egyenleginformáció, illetve egyéb kérdések és kérések ami a tagságot érintik.
  • SzaktanácsadásSzaktanácsadói tevékenységgel kapcsolatos adatok megtekintése, módosítások kezdeményezése, akkreditált rendezvények listájának elérése.
  • Őstermelői/ ŐCSG nyilvántartással kapcsolatos ügyekAz őstermelők és az őstermelők családi gazdasága nyilvántartásba vételével, adatmódosítással, törléssel kapcsolatos ügyintézési elérhetőségek.
  • Családi mezőgazdasági társaságok nyilvántartásával kapcsolatos ügyintézésA családi mezőgazdasági társaságok minősítés kérelmezésének, adatmódosítás bejelentésének, minősítés törlésének ügyintézési elérhetősége.
  • Mezei őrszolgálatokElektronikus ügyintézés önkormányzatoknak a mezei őrszolgálatok nyilvántartásával és a fenntartásukhoz nyújtott állami hozzájárulás iránti kérelmek benyújtásához.
  • 1 ha alatti belterületi telkek mezőgazdasági művelésének igazolásaAz 1 hektár alatti, művelés alól kivett belterületi telkek szőlő, szántó, gyümölcsös, kert művelési ág szerinti megművelésének igazolása iránti kérelmek benyújtása elektronikus úton.
  • Duális képzőhelyek nyilvántartásba vételi kérelemA gazdálkodó szervezetek elektronikus úton is benyújthatják kérelmüket a duális képzőhelyek nyilvántartásába történő felvételükre.
  • Földművesek / Mezőgazdasági termelő szervezetekFöldműves nyilvántartásba vételhez igazolás kiállítása természetes személy esetében arról, hogy a természetes személy kérelmező a mezőgazdasági tevékenységet a kérelem benyújtását megelőző öt évből legalább három évben saját nevében és saját kockázatára folyamatosan folytatta, de az árbevétel - a három év alatt vagy ennek években meghatározott részében - azért maradt el, mert a mező-, erdőgazdasági célú beruházás még nem hasznosulhatott, illetőleg arról, hogy a szervezet legalább egy vezető tisztségviselője vagy a cégvezetője 3 éves üzemi gyakorlattal rendelkezik.
  • Kamarai meghatalmazásKamarai meghatalmazás létesítésének lehetősége az ügyfél számára elektronikus úton. A kamarai meghatalmazás alapján a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara eljárhat ügyfelei érdekében az agrártámogatásokkal kapcsolatos elektronikus ügyintézésben.
  • Okmányhitelesítés kérelemSzármazási bizonyítványok hitelesítése, kiadása, egyéb kereskedelmi dokumentumok láttamozása, valamint ezek nyilvántartása.
  • Szakmai ellenőrzési szakértői névjegyzék pályázati űrlapjaPályázati lehetőség a szakmai ellenőrzési szakértői névjegyzékbe kerüléshez, az agrár duális képzőhelyek nyilvántartásba-vételénél szakértői feladatok ellátása érdekében.
  • Vizsgafelügyelői névjegyzékPályázat benyújtása a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara által nyilvántartott viszgafelügyelői névjegyzékbe.
  • Egyéb NAK megkeresésNAK együttes védjegy használata, Jogsegélyszolgálat, Közérdekű adat megismerési iránti igény, Közhiteles adatbázisban való adatjavítás kérés, Védjegy bejelentés, Egyéb (Egyéb típusú ügy(menet) indítása előtt kérjük, győzödjön meg róla, hogy fenti választható űrlap kategóriák között, nincs-e megfelelő, mert konkrét ügytípus választással az ügyintézési idő jelentősen csökkenthető!)
X

Válassza ki a kívánt ügyintézés típusát!

Felhívjunk tagjaink figyelmét, hogy ügyintéző felületünk átalakult. A részletekről érdeklődjön ITT.
X

E-ÜGYINTÉZÉS KAMARAI BELÉPÉS

...
Az e-Iroda felületre történő belépést követően tagságával és tagdíjával kapcsolatos ügyeket intézhet. Amennyiben szaktanácsadói tevékenységet végez, úgy a belépést követően tevékenységéhez kapcsolódó adatai is megjelennek.

Ha Ön még nem rendelkezik Kamarai nyilvántartási számmal, keresse fel ügyfélszolgálatunkat.

Hasznos tudnivalók az e-Iroda használatához


Lépjen be Kamarai nyilvántartási száma és jelszava megadásával!
Emlékezzen rám