Változtak a kecskék és a veszélyeztetett fajták fertőző szivacsos agyvelőbántalmainak felszámolására irányuló uniós intézkedések. A leglényegesebb pontokat foglaljuk össze.
Az Európai Unió Hivatalos Lapjának 63. évfolyam, 2020. június 12-i L184 számában megjelent az Európai Bizottság 2020/772 rendelete (a továbbiakban: 2020/772 EU rendelet) a 999/2001/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet I., VII. és VIII. mellékletének a kecskék fertőző szivacsos agyvelőbántalmainak felszámolására irányuló intézkedések tekintetében történő módosításáról továbbá a veszélyeztetett fajták fogalmának rendezéséről.
Az egyes fertőző szivacsos agyvelőbántalmak (TSE) megelőzésére, az ellenük való védekezésre és a felszámolásukra vonatkozó szabályokat a 2001. május 22-i 999/2001/EK európai parlamenti és tanácsi rendelete (999/2001/EK rendelet) tartalmazza. Utóbbi rendelet VII. mellékletének B. fejezete meghatározza azokat az intézkedéseket, amelyeket a TSE szarvasmarha-, juh- és kecskefélékben való előfordulásának megerősítését követően kell meghozni. A VII. melléklet B. fejezetének 2.2.2. pontjában előírt második lehetőség a gazdaságban található valamennyi juh- és kecskeféle leölését és teljes megsemmisítését írja elő, a klasszikus súrlókórral szemben ellenálló prionfehérje-genotípusú juhfélék kivételével.
Az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság (EFSA) 2017. július 5-én tudományos szakvéleményt fogadott el a kecskékben előforduló TSE-vel szembeni genetikai rezisztenciáról. Véleményében az EFSA azt a következtetést vonta le, hogy a klasszikus súrlókór kecskeállományokban való kitörésének kezelését a genetikailag rezisztens állatok kiválasztására lehetne alapozni, mint ahogyan azt a 999/2001/EK rendelet jelenleg a juhfélék esetében előirányozza. Ennek megfelelően indokolt a 999/2001/EK rendelet VII. mellékletének B. fejezetét módosítani annak érdekében, hogy a leölést és megsemmisítést kizárólag a klasszikus súrlókórra fogékony kecskefélékre lehessen korlátozni. A tagállamoknak esetenként kell meghatározniuk, hogy a betegséggel szembeni genetikai rezisztenciájuk alapján mely állatok mentesüljenek a leölés és megsemmisítés alól. Az EFSA ajánlása alapján, amennyiben egy kecskéket tartó gazdaságban súrlókor tör ki, a tagállamnak saját tenyésztési stratégiája alapján meg kell határoznia azokat a konkrét intézkedéseket, amelyeket az adott gazdaság kecskeállománya genetikai rezisztenciájának kialakítása érdekében végre kell hajtani.
Ezen túl az EU 2016/1012 európai parlamenti és tanácsi rendelete (a továbbiakban: 2016/1012 rendelet) 2018. november 1-jei hatállyal hatályon kívül helyezte a 89/361/EGK tanácsi irányelvet, mely irányelv 2. cikkének 24. pontja határozta meg a „veszélyeztetett fajta” fogalmát.
Fentiekre tekintettel indokolt továbbá a 999/2001/EK rendelet I. mellékletének 1. pontját módosítani, valamint a VII. mellékletének B. fejezetében, továbbá a VIII. mellékletének A. fejezetében a hatályon kívül helyezett 89/361/EGK irányelvre történő hivatkozásokat a 2016/1012 rendeletre való hivatkozásokkal helyettesíteni, és a 807/2014/EU felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet 7. cikkének (2) és (3) bekezdése szerinti, „a gazdálkodásból való eltűnéssel fenyegetett helyi fajta” kifejezést a 2016/1012 rendelet 2. cikkének 24. pontjában meghatározott „veszélyeztetett fajta” kifejezéssel felváltani.
A módosítás tehát a 999/2001/EK rendelet I., VII. és VIII. mellékleteinek fentiek szerinti módosításait tartalmazza. A rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba, és annak szabályozásai teljes egészében kötelezőek és közvetlenül alkalmazandóak valamennyi tagállamban.
NAK/Borovka Zsuzsa
Felhívjunk tagjaink figyelmét, hogy ügyintéző felületünk átalakult. A részletekről érdeklődjön