Környezetgazdálkodás

2023. november 22-én a Nestlé Hungária Csepregen, Vas vármegyében szervezett fórumot a helyi mezőgazdasági termelőknek a 2022-ben indított talajmegújító gazdálkodási gyakorlatokat támogató programjáról.

Kétrészes cikksorozatunk jelen, első részében a programhoz történő csatlakozás lehetőségeiről lesz szó, valamint a Biospheres kísérleti parcellák mikorrhiza analízisének eredményeit foglaljuk össze.

A talajmegújító mezőgazdasági gyakorlatok mind hazánkban, mind a világ más országaiban egyre inkább elterjedőben vannak válaszul a szélsőséges időjárás, valamint a rossz gazdálkodási gyakorlatok együttes hatása által okozott negatív következményekre. Évek óta érezzük az egyre gyakoribbá váló aszályt, a túl sok víz vagy defláció okozta talajvesztést, a porviharokat, amelyek csökkenő terméseredményeket és a növény ellenálló képességének csökkenését okozzák. Ezen folyamatokhoz adódik még nehézségként az elmúlt években bekövetkezett jelentős input anyag drágulás, emelkedett például a műtrágya, a növényvédőszerek és a gázolaj beszerzési ára is.

Az a talajművelési rendszer, amely eddig megszokott és jól ismert volt, már nem feltétlenül folytatható ebben a formában, ha jelentősebb profitot is szeretnénk realizálni.

A talajban zajló folyamatok és azok hatásai igen komplexek, megértésük ennélfogva időt és energiát igényel a mezőgazdasági termelők részéről is annak érdekében, hogy minél eredményesebb gazdálkodást tudjanak végezni. A tapasztalatok azt mutatják, hogy a jól megszokott konvencionális, intenzív talajművelésről történő áttérés az első években nem könnyű, új kihívások elé állítja a gazdálkodókat, ugyanakkor hosszútávon kifizetődő lehet, hiszen a talajvédelmet biztosító és nedvességmegőrző termesztéstechnológia választásával alacsonyabb termelési költségekkel is megfelelő terméseredményeket lehet elérni.

Hőgyész Anna, a Nestlé Hungária fenntarthatósági vezetője elmondta a fórumon, hogy kulcsfontosságú az élelmiszer előállítási és ellátási láncok átalakulása annak érdekében, hogy hozzájáruljanak a természeti erőforrások megőrzéséhez. Az új termelési technológiára történő átállási nehézségek miatt fontosnak tartják a gazdák támogatását pénzügyi ösztönzőkkel is. Az egyelőre csak Vas vármegyében működő program konkrét célja a talajmegújító (regeneratív) mezőgazdasági alapelveket alkalmazó gazdálkodási gyakorlatok megvalósítása és támogatása. A program a talajra, mint élő és feltételes mértékben megújuló erőforrásra tekint. A hangsúly ennélfogva a talaj mennyiségi és minőségi építésén van a gazdálkodás során.

A pénzügyi ösztönzőket a Nestlé biztosítja, a program keretét és a módszerét pedig a ”Landscape Enterprise Networks” (LENs) program adja, amelyet Lukács Bálint, a Preferred by Nature magyarországi LENs projektmenedzsere mutatott be. A programba történő belépés alapfeltétele a szántás elhagyása, a talajművelés intenzitásának csökkentése, majd elhagyása és takarónövények alkalmazása. Az intézkedések tervezésénél egyéni és csoportos konzultációkon, oktatásokon és webináriumokon segítik a programba belépő gazdálkodókat és egy gazdaságokból álló hálózat kiépítését szeretnék elérni, ahol a termelők kölcsönösen segítik egymást, megosztják egymással tapasztalataikat.

A bemutatott program több európai országban is működik már. Magyarországon 2022-ben indult és egyelőre a szántóföldi növénytermesztés fenntarthatóbbá tételét célozza meg.

A programot az Agrárminisztérium is támogatja, mivel ezen gyakorlatok alkalmazása a hazai mezőgazdaság számára is alternatív megoldást nyújthat sok problémás kérdésben.

Az előadók között szerepelt Dr. Parádi István, az ELTE egyetemi adjunktusa és az ExperiPlant Kft. ügyvezetője, aki a Biospheres kísérleti parcellák mikorrhiza analízisének eredményeiről számolt be. Elmondta, hogy a mikrobiális hálózat fontos elemét képezik a mikorrhiza gombák, amelyek a növény gyökerével szimbiotikus kapcsolódást megvalósítva mikorrhiza kapcsolatot alakítanak ki. A mikorrhiza tehát a növények gyökerei és egyes talajgombák közötti kölcsönösen előnyös együttélést jelenti. A mikorrhiza gomba egyfajta hidat képez a növény és a talaj között, amelyre számos más szervezet (például baktériumok) is felcsatlakozhatnak megvalósítva ezzel az elemek hatékony és átfogó áramlását.  A kölcsönösen pozitív kapcsolat alapvető célja tehát a tápanyagátadás, a növény szén-forrásokat, cukrokat biztosít a gomba számára, a gomba pedig cserébe a talajból felvett táp és ásványi anyagokat (pl. nehezen mobilis foszfort, nitrogént, káliumot, magnéziumot, cinket stb.), nitrogént adja át a növénynek.

forrás: Dr. Parádi István, appresszórium: mikorrhizagomba növény gyökerébe történő behatolása

A természetben a legtöbb gyökér kolonizált mikorrhizákgombák által, így a mezőgazdaság szempontjából fontos kukorica, búza, napraforgó, gyümölcs- és zöldségfélék is mind arbuszkuláris mikorrhizát képeznek. Kivétel a keresztesvirágúak, pl. repce, mert az evolúció későbbi elágazását képezik, leszoktak erről a kapcsolatrendszerről.

Miért van ennek a kapcsolatnak jelentősége a növénytermesztés szempontjából? A gyökérrendszer a gombákon keresztül teljesedik ki elérve így a talaj sokkal nagyobb szeletét és térfogatát. A mikorrhiza kapcsolat segít mérsékelni a növényt ért különböző stresszeket, például a kórokozók okozta, vagy a szárazságstresszt is csökkenti. Összességében fokozza a növény ellenálló képességét. A gomba mindezek mellett a talajszerkezet javításban is aktívan részt vesz, ugyanis az általa termelt molekula a glomalin a talaj humusztartalmának jelentős részét biztosítja. A glomalin egy fehérje, amely a hifák felszínén alakul ki, megvédve a gombafonalat. A glomalin lebomlása lassú és mint ragasztó szolgál a talajrészecskék között, ennek is köszönhető a morzsalékos talajszerkezet.

Érdekességként említette Dr. Parádi István, hogy minél több elérhető foszfor van a talajban, annál alacsonyabb lesz a mikorrhizáltság szintje, vagyis a növény képes arra, hogy befolyásolja a gyökerével kapcsolatban lévő gomba mennyiségét.

A talaj mikorrhiza szintjének csökkenését a szántás, talajforgatás is okozza, a talajművelés szétszaggatja ezeket a fonalakat. A mikorrhizák másik ellensége a feketeparlag, mert amikor nincs növény a talajon, nem kapnak tápanyagot. Lehet őket továbbá kémiai módszerekkel is írtani, különböző fungicidekkel, de a műtrágya sincs jó hatással rájuk.

Sok cég gyárt már mikorrhiza oltóanyagokat, amelyek működhetnek is abban az esetben, ha a kijuttatást követően nem parlagoltatunk és nem alkalmazunk intenzív talajművelést.

A következő, második cikkünkben a takarónövények fontossága kerül majd górcső alá, továbbá a talajművelés intenzitás csökkentésének pozitív hatásait ismertetjük az olvasóinkkal, valamint a fórum részét képező határszemle következtetéseit is bemutatjuk.

NAK / Gergely Márta