Egyre erősebbé válik a NAK és a Fiatal Gazdák Magyarországi Szövetsége együttműködése annak érdekében, hogy elősegítsék a nemzedékváltást a hazai agráriumban. Az adminisztrációs jellegű intézkedések mellett több tájékoztató fórumot is szerveztek. Utóbbiak idén folytatódnak.
Az agrárium egyik fő problémája a zökkenős generációváltás, a gazdálkodók nem igazán ideális korösszetételi aránya. Ezt a KSH legutóbbi, 2016-ban végzett mezőgazdasági gazdaságszerkezeti összeírásának eredményei is igazolták. 2016-ban a gazdálkodóknak 31 százaléka volt 65 év feletti, míg a 35 év alattiak aránya 5,3 százalék. Míg Közép- és Kelet-Magyarországon leginkább a 35 év alattiak száma csökkent, addig a Dunántúlon a 45–54 éves korosztályé. A gazdálkodók korösszetételében nem voltak jelentős regionális különbségek.
Még 2012-ben volt egy másik, szintén fiatal gazdákat megcélzó kutatás, ami a már akkor is akut probléma gyökereit igyekezett feltárni: arra vártak választ a megkérdezettektől, hogy vajon mi nehezíti a mezőgazdasággal való foglalkozást. A legfőbb gondok közé a következőket sorolták: a földhöz és a hitelhez jutás nehézsége, a bonyolult bürokrácia, a jogszabályok gyakori változása, a támogatások elnyerésének valószínűsége, az időjárási szélsőségek, a terményár-ingadozás, a szakképzési rendszer hiányosságai. Egy harmadik felmérés pedig azt mutatta, hogy a fiatal generációhoz tartozók közül többen nem igazán vállalkozó szelleműek, a rizikós gazdálkodás helyett inkább választják a kényelmes irodai tevékenységet.
Intézkedések sora
Mindez együtt indokolta is a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) és a Fiatal Gazdák Magyarországi Szövetsége (AGRYA) együttműködését, ami a 2017-es kamarai választás után formalizálódott a fiatal gazda és innovációs országos osztály létrejöttével.
– A két szervezet legfontosabb együttműködése a nemzedékváltást támogató programcsomag kapcsán jelenik meg, hiszen a téma hangsúlyos szerepet kap mindkét szervezet esetében – mondta Győrffy Balázs, a NAK elnöke a két szervezet közös, január 15-i sajtótájékoztatóján. – A problémákat a kormányzat, illetve a kamara is felismerte, így több intézkedés és javaslat is született a helyzet megváltoztatására.
Győrffy Balázs ezek közé sorolta a fiatal gazdálkodók induló támogatását, a többlet-támogatásokat a VP-s beruházási jogcímeknél, a területalapú kiegészítő támogatást, a „Földet a gazdáknak” programot, aminek keretében a földtulajdont szerzett 30 ezer magyar földműves 40 százaléka 40 év alatti fiatal gazda volt, valamint az időjárási szélsőségek egy részét csökkentő, a NAK által megvalósított jégkármérséklő-rendszert is. Hozzátette, talán ezeknek is köszönhető, hogy a korábbi szkepticizmus némi optimizmusba fordult, mert egy nemrég készített felmérés alapján a fiatal gazdák 93 százaléka tervezi a gazdasága bővítését.
A NAK elnöke további, a gazdálkodóvá válást elősegítő tervek közé sorolta a kamara fejlesztési programcsomagjában is megfogalmazott, a mezőgazdasági földekre, üzemekre vonatkozó speciális öröklési jog kialakítását, illetve a családi mezőgazdasági vállalkozási forma bevezetését. Győrffy Balázs hozzátette, a kamara mindkét ügyben egyeztet az illetékes minisztériumokkal; egyelőre még a tárgyalások elején tartanak, de ő személy szerint optimista mindkettőben.
Interaktív fórumok
Mint Weisz Miklós, az AGRYA elnöke hozzátette, a közös együttműködés egy másik iránya a 2018 őszén elindított Fiatal Gazda Klub-sorozat, amelynek 15 eseményén közel 500 fő – 40 év alatti gazda – vett részt. Megjegyezte, a visszajelzések szerint ezeken közérdeklődésre számot tartó témákat tekintettek át (agrárszabályozás, földügyek, támogatások és gépesítés), és több olyan észrevétel is felmerült a fiatal gazdák részéről, amelyet a NAK a programcsomagjában szereplő ügyek „finomhangolása” során fel tud használni.
Ez a sorozat pedig idén is folytatódik. Első körben – az országban hat helyszínen – január 22. és február 14. között a hatékony növényvédelem és a vetőmag-kiválasztás alapjait mutatják be az előadók. E két hónapban, további fórumokon szóba kerülnek még az adózási témák (gázolaj-támogatás igénylése, támogatások elszámolása, adózása), a kutak bejelentése, az öntözés (gyakorlati tippek az engedélyezéshez), a digitális adatok gazdálkodásban való alkalmazása, az egyszerűsített foglalkoztatás változásai, valamint a fiatalgazda-pályázat nyerteseinek szóló tájékoztató.
– Elindult ezeken a helyszíneken egy olyan folyamat, aminek köszönhetően tényleges szakmai kapcsolatok alakultak ki egyrészt a résztvevő fiatal gazdák között, másrészt pedig a jogalkotók, helyi hatóságok munkatársai között is – jegyezte meg Weisz Miklós.
E sorozat speciális változata az Egyetemi Fiatal Gazda Klub-események, amelyek szintén 2018 második felében kezdődtek. Mint az AGRYA elnöke elmondta, a keszthelyi, a gödöllői és budai agrár-felsőoktatási intézményekben az őszi szemeszterben lement mindenhol két-két esemény, változó érdeklődéssel. Ez folytatódik a 2019-es tavaszi szemeszterben is. Hozzátette, az egyetemi összejövetelek lényege, hogy az érdeklődő hallgatókhoz „házhoz vigyék” a gyakorlati tudnivalókat.
Vállalkozóvá lenni
Az AGRYA további két másik programját is folytatja 2019-ben. Az egyik a vállalkozói készségfejlesztést segítő „Így neveld az álmaidat” című program. Ennek különlegessége, hogy az információátadás egy szimulált vállalkozói környezethez, az otthon végzett kertészkedéshez kapcsolódik. Weisz Miklós szerint a program eddigi tapasztalatai azt mutatják, hogy a fiataloknál alapvető vállalkozói ismeretek is hiányoznak, függetlenül attól, hogy melyik ágazatban tevékenykednek. A speciális módszertan élményszerűvé teszi a tudás, a képességek megszerzését és egyben erősíti az együttműködési készséget is a résztvevők között. A program már módszertana miatt is szervesen kapcsolódik az agráriumhoz. Így a most letisztuló, gyakorlati tapasztalatokkal megerősített módszertan közvetlenül alkalmazható lehet fiatal gazdák, vagy mezőgazdasági vállalkozás indítását tervező fiatalok személyes fejlesztésére.
A másik az „Apró léptekkel” című program, ami az otthon végzett kertészeti tevékenységet segíti. Ez elsősorban azoknak érdekes, akik a megtermelt javak saját felhasználáson túli egy részét értékesíteni szeretnék. Az elnök megjegyezte, ennek keretében egyrészről a szakmai alapismereteket, másrészről a piacra jutást segítő információkat adják át. Ez kiegészül kertészeti gyakorlattal, amelyet egy erre célra kialakított oktató-bemutató kertben kapnak meg a résztvevők. Weisz Miklós szerint a NAK-AGRYA együttműködés része az „Apró léptekkel” program szélesebb, közös kiajánlása, megszervezése a fiatal, jellemzően őstermelői kategóriába tartozó tagok között. Ezen túl a még nem kamarai tag fiatalok számára is érdemes lehet nyitottá tenni.
(nak.hu/RF)