Az agrárium további fejlődésére, a közös agrárpolitika (KAP) forrásainak jövőbeni biztosítására stratégiai keretmegállapodást kötött csütörtökön a Földművelésügyi Minisztérium, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara és a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetsége.
A dokumentumot Fazekas Sándor földművelésügyi miniszter, Győrffy Balázs, a NAK elnöke és Jakab István, az MGGSZ elnöke írta alá. A stratégiai keretmegállapodás rögzíti, hogy a magyar mezőgazdaság az EU egyik leggyorsabban növekedő agráriuma, amelynek pozitívumait, mint a foglalkoztatás növekedését, a piacon fellelhető minőségi, itthon termelt termékeket, valamint a beruházások számának emelkedését az egész lakosság tapasztalhatja. Forrás hiányában azonban ez a fejlődés nehezen lenne fenntartható. Ezért a fenntartás érdekében a felek kiállnak amellett, hogy a migrációs helyzet kezelése demográfiai és társadalmi probléma, nem pedig agrárpolitikai, ezért azt nem szabad az agrárköltségvetés terhére kezelni. Úgy vélik, kulcsfontosságú, hogy a KAP Magyarországnak járó forrásait a jövőben is a magyar agrárgazdaság kapja. Emellett a felek támogatják egy erős 2020 utáni KAP szükségességét annak érdekében, hogy biztosítva legyen a magyar gazdálkodók versenyképessége, és a fenntarthatóság gazdasági, környezeti, társadalmi dimenziói. Továbbá a felek ragaszkodnak a közvetlen jövedelemtámogatás megőrzéséhez, amely biztosítja a stabilitást és a gazdálkodók likviditását, és amely létfontosságú alapnak bizonyult a gazdálkodás és az életképes élelmiszer-termelés fenntartásához.
Fazekas Sándor elmondta, azért volt szükség erre a megállapodásra, mert a közös agrárpolitika vonatkozásában felpörgött az EU jogalkotása, folyamatban van a közös pénzügyi keret előkészítése is, és időszerűvé vált a magyar álláspont hangsúlyosabb képviselete.
– Nekünk elemi feladatunk, hogy a magyar gazdák érdekeit képviseljük az EU-ban és itthon, azt, hogy ne vonják el más feladatokra a forrásokat, amelyekből eddig a gazdák részesültek – mondta a miniszter. – A bizottság ugyanis a vidékfejlesztési források egy részét a migrációra kívánja felhasználni.
A miniszter megjegyezte, a magyar mezőgazdaság talpra állt, az élelmiszer-gazdaságban mintegy 70 ezer új munkahely jött létre, ennek alapját pedig a magyar agrárpolitika, a nemzeti, illetve a közös agrárpolitika támogatásai jelentik. A tárcavezető szerint ezeket kell megvédeni, hogy megfelelő finanszírozás legyen továbbra is. Hozzátette, ez a vásárlók érdeke is, akik jó minőségű élelmiszereket akarnak vásárolni, méltányos áron. Ezért is fontos, hogy a következő időszakban a megállapodásban részt vevők sikeresen képviseljék a magyar gazdák érdekeit, az általuk elért eredményekre támaszkodva.
Győrffy Balázs ugyancsak hangsúlyozta, hogy mindent meg kell tenni annak érdekében, hogy a KAP célrendszere megmaradjon, és a források ugyanúgy rendelkezésre álljanak 2020 után, mint most. Az elnök szerint kézzelfogható a migrációs költségek KAP rovására történő finanszírozásának a veszélye.
– Erről már volt szó a most futó közös agrárpolitikai költségvetés féléves felülvizsgálatakor is, de akkor meg tudtuk akadályozni – mondta. – Ugyanarra a határozott és egységes állásfoglalásra van szükség, amivel az előző támadást vissza tudtuk verni.
Kitért arra is, hogy az EU-ban magas az élelmiszer-biztonság szintje, óriási elvárások vannak a gazdákkal, élelmiszer-feldolgozókkal szemben. A közös agrárpolitika azt a célt szolgálja, hogy a szabályozásból fakadó többletköltségeket, termeléskorlátozó eszközöket részben, egészben ellensúlyozza, kompenzálja.
– Abban vagyunk érdekeltek, hogy a magyar termelők egy jó gazdálkodási környezetben, megfelelő támogatási viszonyok között, jó minőségű élelmiszereket tudjanak előállítani, magas élelmiszer-biztonság mellett. A kormánnyal együttműködve, szeretnénk ezeket az értékeket megóvni – mondta a NAK-elnök.
Jakab István elmondta, egyetértenek a bizottság azon javaslatával, hogy maradjon meg a közös agrárpolitika, váljanak versenyképesebbé az európai uniós gazdák, segítsék a fiatal gazdákat. Az MGGSZ elnöke szerint a megoldás módjában van jelentős különbség. Kijelentette: határozottan visszautasítják a „lopakodó jogalkotást", azt, hogy a gazdák felzárkóztatását szolgáló uniós forrásokat „migránsellátásra használják".
– Találják meg a módját annak, hogy a Brexit után legyen elegendő uniós forrás a közös agrárpolitika, főleg az egyes pillér finanszírozásához, növeljék a befizetéseket, amit Magyarország kész megtenni – jegyezte meg.
(nak.hu) (fotó: Gyulai Tóth Zoltán/NAK)
Felhívjunk tagjaink figyelmét, hogy ügyintéző felületünk átalakult. A részletekről érdeklődjön