Országos hírek

Az elmúlt év decemberében tartott országos küldöttgyűlés öt évre megválasztotta a NAK mellett működő Állandó Választottbíróság bíráit. Az elmúlt öt év értékeléséről és az elkövetkezendő időszakról Mikó Zoltán címzetes egyetemi docens, a választottbíróság elnöke beszélt.

– Hogyan értékeli a kamarai választottbíróság eddigi működését?
– Az új kamarai törvény elfogadásával egyértelművé vált, hogy a választottbírói tisztség ellátására az őket megválasztók (végső soron a kamarai tagság) bizalmából kerül sor. A választottbíróság független működésének jogi garanciái, a működés technikai és adminisztrációs, valamint pénzügyi feltételei adottak. A választottbírók közül többen is jogi, szakmai segítséget tudnak nyújtani a kamara vezetésének például jogalkotási kérdésekben. A határidős gabonapiaci ügyletek új jogi rendje is kamarai választottbírók közreműködésével került kidolgozásra. Ebben az ügytípusban lényegében nincsenek perek. Nem a per a fontos, hanem az, hogy az ügyek korrektül rendeződjenek.

– Részben átalakult a választottbírói testület. Mi tette szükségessé a változást?
– Először is szeretném megköszönni a korábban megválasztott választottbírói testület minden tagjának az elmúlt öt évben végzett munkáját. A szakmai munka színvonalára jellemző, hogy egyetlen esetben sem került sor választottbírói ítélet közjogi érvénytelenség miatti megsemmisítésére. Külön is szeretném megköszönni azoknak a választottbíróknak a munkáját, akik a jövőben már nem végeznek választottbírói munkát: Maurer Adél, Péli István, Hullán Tibor, Kulcsár László, Péter Mihály, Barátossy Gábor, Keleti Emil. Az új választottbírók közül Bacskai Edina és Jobbágy Krisztina a támogatási és földügyek elismert szakértői. Orbán Miklós és Szabó Gyula a nemzetközi kereskedelmi kapcsolatok tekintetében rendelkeznek nagy szakmai tapasztalattal, Szűcs Ernő Péter pedig az integrációs ügyek egyik nagy gyakorlattal rendelkező szakértője. Czira Enikő Erzsébet és Szánthó Pál a föld és más agrárügyek elismert szakértői, míg Andréka Tamás és Kis Norbert a kormányzati munkában megszerzett átlagon felüli tapasztalataikat tudják hasznosítani a választottbírósági munkában. A választottbírói testület régi és új tagjai lényegében tükrözik a kamarai tagság struktúráját: megtalálhatók közöttük azok, akik alapvetően a kis-, közepes gazdaságokat érintő ügyekben szocializálódtak, de azok is, akik a nagyvállalatok vagy netán a multinacionális vállalatok gazdasági-jogi ügyeinek vitelében járatosak, sőt ha kell, idegen nyelven is tudnak tárgyalni.

– Ez évtől változások következtek be a választottbíróságokra vonatkozó szabályokban. Ez a NAK mellett működő Állandó Választottbíróságot mennyiben érinti?
– Nem csekély kamarai lobbizás eredményeként a választottbíróságunkat nem integrálták az egységes Kereskedelmi Választottbíróságba. Az új eljárási szabályzatunk egyik jelentős újítása, hogy eltöröltük a regisztrációs, valamint az adminisztrációs díjakat. Ezeket a költségeket a kamara a tagdíj terhére a tagoknak szolgáltatásként nyújtja. Amit a feleknek fizetniük kell, az a választottbírói honorárium és azok közterhe. Ez igen jelentős könnyítés, sőt jelentősen olcsóbb is, mint bármely más választottbírósági eljárás.

– Idén hatályba lépett az új Polgári perrendtartásról szóló törvény. Ez mennyiben érintheti a választottbírósági ügyeket?
– Több ügyvéd egybehangzó véleménye szerint az új Pp. egy bírósági kereset benyújtását a kaland kategóriájába sorolja, épp a rigorózus eljárási normák miatt. Arra pedig külön is felhívnám a figyelmet, hogy a törvényi szabályozás értelmében agrárgazdasági, valamint a földtulajdonnal, -használattal kapcsolatos ügyekben érvényesen csak a NAK mellett működő Állandó Választottbíróság köthető ki. Lehet, hogy ez itt a reklám helyének minősül, de vállalom: ha valaki az érintett ügytípusokban a jogvitás ügyeit gyorsan, rugalmasan, szakszerűen, észszerű költségkeretek között akarja intézni, bizalommal fordulhat a NAK mellett működő Állandó Választottbírósághoz.

(NAKlap, 2018. márciusi szám)